Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-10-11 / 41. szám

1913 403 venni, rendezni, hogy az ünnepélyek igazán szépek és sikerültek legyenek. Az evangelikus egyház apraja-nagyja, szinte versenyzett a munkában s szívességben. Az egyház vezetői közül, a kik a rendezés munkájának oroszlán részét végezték, elölj áriak : Bándy Endre lelkésztestvérünk, Medveczhy Sándor és Dr. Harafiáth Máriusz egyházi felügyelők, Héring segédlelkész, Dr. Gyapay Endre, Zambel József, Belesák Béla, Dr. Horváth Gyula presbyterek és mások. Hosszú koesi sorban vonultunk be a fellobogózott városba s legtöbben a város uj, kényelmes és tiszta szállójában kaptunk szállást, még vezéreink inkább privát házakban, az egyház vezetőinél lettek elszállásolva. A délután az ut fáradalmainak kipihenésével, a város megtekintésével s látogatásokkal telt el. Este 7 órakor a városi szálló nagytermében gyülekeztünk össze, hogy részt vegyünk a ualásos estélyen, a melyen a város intelligenciája felekezeti külömbség nélkül jelent meg igen nagy számban. Az estély műsorát a lévai állami képezde énekkara nyitotta és fejezte be „Ha Krisztus maga oltalma" kezdetű korál eléneklésével. A kart Duscheh Ernő képezdei tanár vezette. Dr. Szelényi Ödön pozsonyi theol. akad. tanár felolvasása „Belmisszió és iskola" címen, igen jó hatást' gyakorolt á'Mttg'átö ko^éWsé^,' ámbár nem volt egész alkalomszerű, mert inkább valami tanári nagy gyűlésre lehetett eredetileg szánva e munka. Felolvasásában az iskolák államosítása ellen foglalí erőteljes állást s a felekezeti evangelikus iskolák előnyét bizonyította ugy a vallásos nevelés, mint egyébb pedagógiai szempontok tekintetében. Igen sokan, lelkészek ugy, mint tanárok okulhattunk e felolvasás érveinek ügyes csoportosításából, hogy mily kincs az evang iskola, ugg a nép-, mint a középiskola, egyházunk szempontjából s hogy mily könnyelműség sokszor iskoláinkat az államnak átc ngedni. Felolvasás után igen szép, erőteljes és I 'Hemes énekben volt részünk. Heinrich GyörgyI\Í uraszszony énekelte el Kapi Gyula „Mi Atyán Y'-ját és egy más olasz éneket Hrieh Jenő képezdei igazgató harmónium kísérete mellett. Majd Szántó Róbert pozsonyi theológus szavalta él nagy hatással s igen erőteljes és közvetlen előadásban Kozma Andor „Krtsztusja gyárban" c. költeményét. Az estély alkalmával gyűjtött offertórium 200 K„ és 02 fillér volt. Ugyanabban a teremben társas vacsorával fejeztük be az estélyt, a melyen kb. 150-en vettek részt. Vasárnap reggel 9 órakor az evangelikus kicsiny, de szépen feldiszitett templomban gyűlt össze az ünneplő közönség, a hol Pröhle Henrik pozsonyi alesperes-lelkész mondott Róm. I. 16, 17 alapján gyönyörűen felépített s kiuáló szónoki tehetséggel előadott beszédet. Az evangéliumról mint az Istennek hatalmáról szólt, a mely erőt ád a mi munkánkra, megmutatja a munka szükségességét és jogosultságát és mutaí'a a munka helyes módját. Istentisztelet után templom ajtóban gyűjtött offertórium 211 k' 36 fillért tett ki. — Istentisztelet után az ünnep . közönség a városháza dísztermébe vonult át, a hol a tulajdonképeni kösgyiilés lett megtartva. A gyámintézet világi elnöke báró Láng Lajos gyengélkedése miatt nem jöhetett el, s így őt az elnöki sz'

l on a gyámintézet ügye iránt oly fogékony lelkű s mindig áldozni kész lándori dr. Héler Zoltán, a dunáninneni ker. gyámint. elnök helyettesitette. Igen magvas megnyitó beszédében Léva városának és egyházának rövid történetére mutat reá, majd üdvözli a megjelenteket s köszönetét tolmácsolja a szereplőknek. Azután rátér arra a fájdalmas stagnálásra, melyben a gyámintézet található. Keresi okát annak, hogy fejlődni nem tud, s itt a világi elem, különösen a felügyelők közönyét tünteti fel, mint olyat, a mely tulajdonképi oka a stagnálásnak. Ez a vezető világi elem nem jár elől jó példával, holott a társadalom a vezetőket követi cselekedeteikben. Äz önkéntes adakozás és az önmegadóztatás közötti külömbséget hangoztatva ez utóbbinak : a rendszeres önmegadózíatási ak ad előnyt, a melyből nem csak a márr i, de a holnapról is kell gondoskodni, tőkét gyüjíeni, hogy legyen akkor is felosztani való, a mikor már az önkéntes fillérek megszűnnek. Lelkes, buzdító szavakkal nyitja meg az 53-ik közgyűlést. Indítványára a királyhoz hódoló, báró Lánghoz és a Gusztáv Adolf egylethez üdvözlő táviratot küld a közgyűlés. Scholtz püspök, mint egyházi elnök a dr. Kéler által hangoztatott vezérelveket minden tekintetben osztja, ő is üdvözli a szokatlan nagy számban megjelen közönséget, különösen a 1 gyeket, a kik a gyámintézet mezején els. j és nélkülözhetetlen munkások. Hálát ád az ük, a ki eddig segítségül volt. Megemlékezik Ő felsége 4000 koronás adományáról s arról az audientiáról, mely alkalommal báró Lánggá

1 ő felségének kegyes adományát megköszön* jövő feladatának a lankadó hitélet megerősítését tartja, a melyből a bajok gyógyítása fog származni. Számot ad az egyes kerületek gyámintézeti gyűjtéséről, a mely szerint a bányai kerület 12114 koronát, a dunáninneni 9292 kor,, a dunántuli 16627 kor. és a tiszai 8517 koronát gyűjtött, vagyis az összes gyir lés 46560 koronát tett ki. A Gusztáv Adolf egy! hazai egyházaink felsegélyezésére mult éubeq