Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-09-27 / 39. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 383 nem hangsúlyozzák, hogy a kormány amaz ujabb divatja, hogy a ránk vonatkozó törvények és kormányhatósági rendelkezések kiadásánál bennünket meg sem kérdeznek, sem egyházunk autonómiájának, sem a törvényes rendnek, sem a köteles kormányhatósági figyelem követelményeinek, sem a törvény vagy rendelkezés tekintélyének és célzott szándékainak meg nem felel. Igaza van a püspöknek, mikor nyomatékkal hangsúlyozza, „ilyen sietségekből, titkolózásokból nagy társadalmi osztályok jogos szociális törekvéseinek rendezése közrnegnyugvást keltő módon nem születhetik." Ezt az igazságot a kormány fülébe kell juttatni s ha suttogva be nem veszi, dörögve kel! belekiáltani. Uégét kell szakítani a rólunk-nélkülünk lealázó módszerével alkotott legújabb kormányhaíósági balfogásoknak. Amilyen nyíltan szól az államhatalom részéről elkövetett auíonomia-elienes intézkedésekről, ugyanolyan világosan megjelöli a ref. testvéregyházzal való torzsalkodás legujabbb és egyedüli kuíforrásának, a nagygeresdi egyességnek a rendezésére vezető utat is. Nem szabad a bajt azzal növelni, hogy nem merjük az égő sebet megérinteni, fl nagygeresdi egyesség a református lelkészek élelmes túlbuzgósága miatt a mai formájában tarthatatlan. Helyesen mondja a püspök, hogy azt nem elvetni, hanem revideálni kell. „fí revisio iránya pedig nem lehet más, mint a mindkét protestáns egyház kösgondolkozásának alapvonásait ké^Lzö szabad társulás, szabad szerződés alapjára való helyezkedés." Ez a helyes, ez az egészséges szempont s ennek a szempontnak a sok tétova kapkodás és ingadozás útvesztőjében a püspöki bölcseség által kell a köztudatba belerögződnie. Ürülünk, hogy a püspöki jelentések ujabb időben már irányító jelentőségűek kezdenek lenni s meleg szivvel üdvözöljük Geduly püspököt, aki az öntudatos irányító és építő munkát főpásztori hivatásának teljes átérzésével végezni és folytani kívánja. Egy hongregációs zászlóauafási ünnepélyről A kongregáeiós szellem és nevelés termi a maga gyümölcseit. Nem elégszik meg azzal, hogy országszerte az állami intézeteken megalakítja a „Mária kongregáció" helyi szerkezeteit, de symbolumokat, jelvényeket szerez és azokat nagy ünnepélyek keretében, a közönségnek valláskülömbség nélküli részvétele mellett felavatja annak dokumentálására, hogy az a szellem, a melyet képvisel, az a nevelési cél, melyet kitűzött, nem csak jogosult, de az egész társadalom általános elismerésére számithat. Egy ilyen kongregáeiós zászlóauatási ünnepélyről számolhatunk be, a mely Balassagyarmaton az ottani m. kir. állami főgimnázium Mária kongregációja körében és rendezésében szept. 16-án folyt le. A balassagyarmati állami főgimnázium ifjúságának már van egy diszes selyem lobogója, melyet néhány év előtt közadakozásból szerezett be. Ennek a felszentelése is ugy történt ugyan, hogy az csakis róm. kath. szentelt vízzel lett leöntve, de később az evangélikusokat ugy expiálták, hogy a legközelebbi „reformáció emlékünnepen" az evang. ifjúság és tanárok ezen zászlóval vonultak az evang. templomba, a hol a fungáló lelkész néhány áldó szót mondott a zászló fölött. A zsidókat pedig, a kik pedig a tanulók 40%-át teszik, eddig még tekintetbe nem vették. Tehát a bgyarmati főgymnáziumban az ifjúságnak már van egy zászlója, mely az ifjúságnak mini együttes testületnek a jelvényét képezi s a mely annak idején a város közönségének nagy részvétele mellet ünnepélyesen lett a használatnak átadva. A m. kir. állami főgimnáziumban néhány éve működő kongregáció azonban nem elégszik meg azzal, hogy egy tisztán állami középiskola körénbelül él, működik, üléseket tart, az ifjúságot titkos istrukeiókkal felekezeti szeparációra vezeti s igy bizonyos tekintetben a felekezeti gyűlölséget szitja; nem elégszik meg azzal, hogy az intézet falain belül az intézet igazgatójának részvételével ünnepélyeket rendez, s a fizikai szertárba az elektromos gépek és egyéb fizikai szerek közé becsempészte Mária szobrát is egy ' mozgatható és hirtelenfelállitható oltár céljaira, nem elégszik meg azzal, hogy ezen kongregáeiós működésről az egyes ünnepélyek lefolyásáról szóló közlemé' nyei a m. kir. áll, főgimnásium évi rendes értesítőjében foglalnak helyet, mint a valláserkölcsi nevelés fontos tényezői: — most egy, a főgimnázium meglévő zászlójánál sokkal díszesebb zászlót szerzett s azt a hercegprímás jelenlétében, a ki bérmakörutján Bgyarmatra érkezett, a főgimnáziumi igazgató ünnepi szónoki részvétele mellett 16-án minden elképzelhető ceremóniák keretében felavatta.