Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-09-20 / 38. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 371 fi kerületi közgyűlést az emlitett bizottsági tárgyalásokon kivül kedden d. u. 6 órakor érte­kezlettel vezették be, a melyen a közgyűlés elé kerülő fontosabb bizottsági javaslatokat ismertették meg; igy a lelkészi fizetésre, a zsinatra, a theol. akadémiák egyesítésére, a reformátiónak 400 éves megünneplésére, a n^gygeresdi egyezségre, a segédlelkészeknek elhelyezésére, a lelkészi vá­lasztási szabályrendeletnek egyetemes rendezé­sére vonatkozó javaslatokat. Szerdán, szep. 17-én Horbély Géza kerületi főjegyző magas szárnyalású s költői képekben gazdag oltári imája után, délelőtt 9 órakor a közgyűlés vette kezdetét, a melyet Szentiuányi Árpád kerületi felügyelő nyitott meg. Megnyitó beszédében mindenekelőtt rámutat azon nagy és az egyházi élet minden fázisára kiterjedő és épitő munkára, a melyet a kerület bölcs és gondos püspöke; Geduly Henrik, az elmutí közigazgatási évben végzett s a melyről a kötetnyi püspöki jelentés oly részletesen és lelkesen számol be. (Ezen püspöki jelentést mai számunkban óhaj­tottuk ismertetni, de közbejött akadályok miatt ez a jövő számban fog megtörténni.) Őszinte elismerését és köszönetét tolmácsolja a püs­pöknek s ama mély szeretetnek és bizalomnak ad hangot, a melylyel ugy a kerület közönsége, mint ő maga a püspök iránt viseltetik. Majd rátér arra, hogy a lelkészi fizetés rendeztetett ugyan némileg a korpótlékról szóló törvény által, de a törvényben magában oly sérelmek vannak, melye­ket el nem hallgathat. De nem hallgathatja el egyházunk azon sérelmét sem, a mely az által érte, hogy a 400.000 koronával felemelt állam­segélyből egyházunk mit sem kapott, hanem azt egészében csak a református testvéregyház kapta s dacára, hogy a volt közoktatásügyi miniszter nekünk is kilátásba helyezett, még sem kaptunk e cimen semmit. Ezen sérelmek arra ösztönöznek, hogy vállat válhoz vetve közös erővel sürgessük az 1848 XX. t.-c. nem csak a 2 §., hanem a 3 §-ának is egészben való végrehajtását. Geduly püspök reflectál a ker felügyelő meg­nyitójára s az egyetemes papság elvének gyakor­lati hasznára mutat reá s annak eredményét és áldását tünteti fel abban, hogy a ker. felügyelő buzgó támogatását az egész évben az egyház adminisztrátió terén soha sem nélkülözte, a miért köszönetét fejezi ki s kéri a kegyelem gazdag urát, hogy atyai aggodalmait enyhitse s áldja meg őt. fi határozatképességnek megállapítása után a püspöki jelentés, mivel nyomtatásban jelent meg, felolvasottnak tekintetett; a püspök azonban szóban is éd kegyeletes érzelmeinek kifejezést itt Miskolezon néhai elődjének Zelenka Pálnak emléke előtt. Majd rámutat arra, hogy jelentésé­nek nagy részét a belmissziói tevékenységről szóló beszámolás foglalja el s ha ez a munka az ő intentiói szerint még nagyobb buzgalommal folytatódik, akkor nem félti egyházunk jövendőjét, mert van benne erő, csak minden tényező végez­ze buzgalommal a reá háramló eme legfontosabb, legmagasztosabb belmissziói munkát, fi közgyü­lés hálás elismeréssel veszi tudomásul a püspök jelentését s javaslatára kimondja, hogy a belmisz­sziói tevékenységről minden lelkész évenként részletes jelentést tartozik a püspökhöz bekül­deni. Ugyancsak határozati erőre emeli a kerü­leti közgyűlés a püspök többi ugy személyi, mint tárgyi vonatkozású javaslatait. Dr. Zelenha Bajos részletesen adja elő az eperjesi collégiumi igaz­gató választmány előterjesztéseit, a melyek elfo­gadtatnak s Drashóczy Lajos collégiumi igazgató hozzá szólása után, a ki kegyeletes szavakban emlékszik meg Éles Henrikről s ismerteti az ő végrendeletét, a kerületi közgyűlés Éles Henrik emlékét jegyzőkönyvében is megörökíti s 318.000 kor.-nyi, a collégiumnak jutott hagyatékát hálás köszönettel veszi tudomásul. E hagyaték jövedel­méből jut évenként 1000 kvr. a tápintézetnek, 2000 kor. anyagi csapásokat szenvedett collégiumi tanároknak és a többi jövedelem a collegium 4 tanintézetének. fiz 1848. XX. t.-c. végrehajtása tárgyában Dómján Elek ker. jegyző ismerteti az egyes egy­házmegyék felterjesztéseit s ezeknek összeegyez­tetése után a kerület kimondta, hogy a legnayyobb határozottsággal ragaszkodik törvényadta azon jogához, hogy a lelkészek fizetésrendezés kér­désének elintézésénél az egyházi hatóságok meg­hallgattassanak. Ezen álláspont érvényesítése cél­jából megkeresi a református egyházkerületeket, fi lelkészi fizetések rendezésének mikéntjére nézve pedig azt az elvi álláspontot foglalja el, hogy ennél zsinórmértékül mindenkor a közép­iskolai tanári fizetés szolgáljon. Dr. Mikler Károly ker. jegyző a zsinattartás engedélyét ismerteti s majd a zsinati bizottság javaslatára beérkezett észrevételeket, a melyeket a kerület az egyetem utján a zsinat elé terjeszt s kimondotta azt, hogy a kerület zsinati képviselői egyes elvi jelentősé­gű tárgyalása alkalmával egyöntetű állásfoglalás céljából értekezleteket tartsanak s megállapodá­saikat memorandumban foglalják össze. Kihirdet­tetnek a kerületben megválasztott zsinati képvi­selők s a tanárok szavazatai felbontása után megállapítást nyert, hogy a tanároké közül Dras­kóezy Lajos, Dr. Mikler Károly, Fischer Miklós és Gömöry János lettek zsinati képviselőknek megválasztva; a tanitók képviselője megállapít­ható a szavazatok egyenlősége miatt nem volt,

Next

/
Thumbnails
Contents