Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-09-13 / 37. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 363 fl bányai egyházkerület közgyűlése. Kellő bizottsági tárgyalások készítették elő a bá­nyai egyházkerületnek Budapesten szeptember hó 11-én megtartott közgyűlését. Szept. 10 én délután 5 órakor gyülekezetek a kerületi kiküldöttek a Deáktéri díszte­remben az elöértekezletre. Világiak igen kevesen voltak jelen, a lelkészek azonban annál nagyobb számban. Dr. Zsigmondy kerüíeti felügyelő az alakiságok elvég zese utan a közgyűlés tartusának programmját mondta el. Jelenti, hogy a napirend, illetve tárgysorozat ki lett nyomtatva s a tagok között kiosztatott', a mi örvende­tesen vétetett tudomásul, mert először történt, hogy a bányai egyházkerület tárgysorozata teljes részletességgel kiadatott. Majd a történt lemondásokat jelentette be; a megüresedett tisztségeket a közgyűlésnek választás utján be kell majd tölteni. Bakay Péter az esperességi elnökségek értekezletének megbízásából inditvanvt je­lentett be a segédlelkészek elhelyezése tárgyában, hogy a segédlelkészeket a püspök rendelje ki az egyes gyüleke­zetekbe s azon segédlelkészek, a kik a bányai egyházke­rület kedvezményes helyeit élvezték, köteleztessenek a bányai egyházkerületben egy évig segédlelkészi szolgá­latra. Noszkó I. Scholtz G. püspök, '"Wagner G. A. Veres J. szóltak e tárgyhoz. • Wagner főesperes a missziói szórványok gondo­zásáról tesz említést s ez ügyet ajánlja a kerület szorgos figyelinebe. <»>» <•> Az előértekezlet után Scholtz püspök nyomban a lelkészi értekezletet nyitja meg. Raffay Sándor arról a kérdésről referált, hogy mit kell tennünk, hogy a kerület lelkészeit tömörítsük? Indítványa, hogy a kerületi lelkészegyesület megalakultnak jelentessék ki, külön alapszabályokra szükség nincs, hanem az egye­temes lelkészegyesulet alapszabályaiban kifejtett elvek alapján a kerület lelkészi kara a püspök elnöklete és vezetése alatt kiván működni. Tekintettel azonban arra, hogy a mint a püspöki jelentós is bölcsen kiemeli, belmisz­sziói tevékenység által az egyházi életet építenünk kell, javasolja, hogy a lelkészek egyesülete mellett alakitsuk meg a kerületi belmissziói egyesületet, a melyben a lelkészek mellett a világia,k is egyházépitő munkát vé­gezzenek. Külön alapszabályt nem kiván, hanem e célra egy külön bizottságot ajánl. Wágner Gézának aggályai vannak az egylettel szemben, hanem csak bizottságot óhajt. Riffay elfogadja a bizottság eszméjét. Szeberé­nyi Lajos békéscsabai, Wallrabenstein Jakab több kiegészítő elvet ajanl, Zsigmondy ker. felügyelő szintén irányító buzdíts bizottságot kiván, Kovács Andor Majba Vilmos, Ivánka Pál hozzászólása után elfogadták Zsig­mondy indítványát. Foldváry Elemér a világiak részéről kiván vallomást tenni a belmisszió mellett. Eddig azt hitte, hogy ha rendesen járt a templomba, megfizeti az egyházi járulékait s eleget tesz egyházi tisztségével járó kötelességeinek, jó keresztyén volt, csak külföldön nyilt meg a szeme, hogy ez nem elég, hanem valódi önzetlen munka, igazi keresztyén vallá­sos nevelése az ifjúságnak azon kötelességek a melyeket a világiaknak isteljesitenikell. Szűcs Gábor felolvastaSztehló Kornél munkáját a lelkészi fizetésről. A felololvasás alapgondolata, hogy a lelkészi fizetést addig is, mig az államkormány azt törvény által 2400 koronára emeli, az egyetemes egyháznak kell kiegészítenie. E célra a zsinatnak egyhazadót kell kivetnie. Ez mint indítvány a kerületi gyűlés elé is beadatott. Jáhn Jakab : Az örök béke eszméjéről tartott igen érdekes előadást, a mely­nek alapgondolata, a nemzetközi békebiróság szervezése által a háború borzalmait megszüntetni. A hágai béke­konferencia működését jellemezte. A hágai konferencia szervezte a döntő béke bíróságot, de a jövő konferenciák feladata lesz, ezt kötelezőnek kimondani. Ezen béke­mozgalommal szemben az evang.lelkipásztornak a leg­nagyobb buzgósággal és lelkesedéssel kell az evangeliom alapjan a béke eszméjét szolgálni és munkálni, — hogy az evangeliumi elv a törvényhozásban is keresztül le­gyen vive. Mindkét felolvasásért hálás köszönetét fejezi ki az értekezlet. Veres József a világi urak szives részvételért fejezi ki köszönetét. Scholtz püspök, mivel az ajánlott es tervbe vett szervezést a tagtársak óhajt­ják, azértja megalakulást kimondja s Istennek bőséges áldását kéri ezen munkára. Csütörtökön, szept. 11-én d. e. 10 órakor dr Zsig­mondig Jenő ker. felügyelő a vezér helyen közölt beszéd­del nyitotta meg n szépen látogatott közgyűlést. A megnyitót a jegyzőkönyvbe iktatni rendelték. Dr, Sze­lényi Aladár egyházi főjegyző jelentést tesz a kikül­döttek számáról s a közgyűlés határozatképességérő). Majd dr. Szelényi főjegyző lemondása olvastatott fel, a ki miután egyetemes főjegyzőnek vá'asztatott. meg, kerületi főjegyzői tisztéről lemondott. Scholtz püspök szép szavakkal emlékszik meg azon hervadhatatlan érdemekről, a melyeket Szelényi a bányai egyházkerü­let jegyzői, majd főjegyzői székén szerzett. A közgyü lés Wágner főesperes felszólalása után háláját és igaz kö­szönetétfejezi ki majd egy évtizedre kiható buzgó működé­séért Helyébe a kerület eddigi jegyzőjét]: Dr. Liedemann Frigyest választották meg főjegyzőnek, az ő helyébe pedig jegyzőnek dr. Engel Sándort. A ker. felügyelő üdvözli az uj tisztviselőket, dr. Liedemann pedig jegy­zőtársa nevében is köszönetét fejezi ki. A püspöki je­lentés, mely nyomtatásban közkézen forog, felolvasottnak tekintetett s a püspöknek ezen kimerítő jelentésért a közgyűlés köszönetet szavaz. A püspöki jelentés kap­csán határozatba ment: hogy Laszkáry, Králik, Zvarinyi Emil, Zvarinyi János és Droppa emlékét jegyzőkönyvbe iktatják, Beniczky Árpádot pedig üdvözlik, valamint Raáb Károlytis jubileuma alkalmából. A belmissziói munka irányítása érdekében a kerület egy belmissziói bizottságot szervez, ennek elnökévé: Raffay Sándort és Földváry Elemért választotta meg. Az egyházmegyei elnökségek indítványára kimondja a kerület, hogy azon végzett theologusok, akik a kerület

Next

/
Thumbnails
Contents