Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-09-06 / 36. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 357 •illetve tízszeresen, befizették a szarvasi főgimnázium pénztárába, — most midőn a változott viszonyoknál fogva amaz intézetet az emiitett egyházközségekből többé senki igénybe nem veszi és az túlnyomó részben csakis szarvasi érdekeket szolgál, — valaki a szarvasi főgimnázium örökös adókivető alanyává, tenni óhajtaná. Ez ellen méltán fellázad hiveinknek jogi és erkölcsi érzéke és azért türelmetlenül, az elégületleuség folytonos megnyilatkozásai közt várja ezen képtelen helyzetnek mielőbbi megszüntetését. Mind ezek alapján mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat: méltóztassék ezen, egyházközségeinket a jelen viszonyok közt igazságtalanul és méltánytalanul terhelő rendkivüli középiskolai' adó megváltása cimén, — a szarvasi főgimnázius államsegélyét 3000 koronával felemelni s ez által lehetővé tenni, hogy egyházközségeink a fentebb omlitett járulékok fizetése alól már a legközelebbi 1914-ik évtől kezdve felmentessenek." Az ezen kérvényben foglaltak közelebbi megvilágítása végett, — álljanak itt még a következő történelmi tények. Az 1854-ik évben Orosházán tartott egyházmegyei közgyűlésről felvett jegyzőkönyvben ez áll: „A már meglevő főtanodai alapítványokból öt tanár fizetése kikerül, ezenkívül pedig Szarvas városa és egyháza a nevelés magasztos ügye iránti buzgalomtól vezéreltetve más négy tanár díjazását nemeslelküleg magára vállalta, csak még három tanár fizetésének biztosítása kívántatván ennek fedezésére minden kebel beli egyházak — Szarvas méltányos kivételével — aránylagos kivetés utjáyi önként hozzájárulni ajánlkoztak." Ezen jkvi pont értelmében még ugyanazon ülésben Szeberényi Gusztáv békéscsabai lelkész elnöklete alatt egy bizottság küldetett ki, mejy a délután folyamán az „aránylagos kivetés"-re a vonatkozó javaslatot elkészítette. Ezen kivetést ugyanazon ülés határozat erejére emelte. Es ebből kitűnik, hogy a kivetési lajstromban a szarvasi egyház neve azért nem szerepel, mert Szarvas városa és egyháza, már azt megelőzőleg négy tanári állás fentartásának költségeit „nemeslelküleg" magára vállalta. A szarvasiaknak ezen nemeslelkü példája indította a vidéki egyházak képviselői arra, hogy az aránylagos kivetést a maguk részéről elfogadják. És a vidéki egyházak a rájuk kirótt 6000 korona évi járulékokról szóló „alapító levelek"-et kiállították s ezen járulékokat fizették is pontosan. De a szarvasiak a négy tánári állás fentartása költségeinek elvállalására nézve tett Ígéretüket nem váltották be. E heiyett csak évi 3150 koronáról szóló „alapító levelet" irtak alá. Ezt nem vádképpen hozzuk fel, hanem annak megállapításául: mily nehézségekbe ütközött az akkori politikai viszonyok közt — éppen Szarvason — keresztülvinni azt, amit az akkori esperes és szarvasi lelkész, Placsko István, — befejezett tényként jelentett be az egyházmegyének s a minek alapján a vidéki egyházak képviselői a kivetést elfogadták? § mily méltánylást és elismerést érdemelnek a vidéki egyházak akkori vezetői, a kik a Szarva,

son felmerült akadályok dacára, — rá tudták venni egyházaik híveit arra, hogy a reájuk kirótt évi járulékokat — minden devalváció és ellenkezés nélkül — kötvényileg biztosítsák ? A fentebbi nem várt eredményt utóbb ellensúlyozni iparkodtak Szarvas városa és az úgynevezett „tanszékalapító társaság" az által, hogy a főgimnázium fentartásához előbb 1700 koronát, — az 1890-ik évtől kezdve pedig 2800 koronával ők is hozzájárultak. Ámde a felajánlott négy tanszék aránylagos költségeivel szemben, ezen járulékok hozzászámitásával is, — több mint másfélszázezer korona évi járulék és ezen Össszegnek 54 évi kamata mutatkozik, mint hátralék a hivatalosan bejelentett igéret terhére. JC mellett tekintetbe veendő az, hogy a mit a, szarvasiak a főgimnáziumra adtak, — azt saját maguknak adták, — holott a vidéki, egyházak az egy millió koronát meghaladó vagyont, mellyel a szarvasi főgimnáziumnak fizetett évi járulékok tőkésítése esetén most rendelkeznének, saját kulturális intézményeiktől vonták el Továbbá a szarva.úak mind azt, a mit a fő-' gimnáziumra áldoztak, — részint tandíjkedvezmények és a helyben való iskoláztatás előnyei, — részint a közvagyonosodásnak az intézet révén tett nagy mérvű emelkedése alakjában, — dúsan kamatozó befektetésként sokszorosan vissza kapták. Mind ezek történelmi tények a megdönthetetlen igazság erejével támogatják és igazolják a vidéki egyházak abbeli törekvésének jogosságát és méltányosságát, — hogy a szarvasi főgimnáziumra való további adózás alól — az illetékes tényezők s ezek között első sorban a kulturális intézmények ápolására hivatott közoktatásügyi kormány támogatásával, — az aradbékési egyházmegye kérvénye értelmében, — már a jövő évtől kezdve felmentessenek. Végül itt közöljük azon táblázatot is, mely ezen, nemcsak közjogi, hanem főleg egyházi és kulturális szempontból elsőrendű fontossággal bíró kérdés által közvetlenül érdekelt egyházközségek megterheltetési arányait tünteti fel.