Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-01-18 / 3. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 7 < Luther-Társasági Értesítés. Tisztelettel értesítem a ntű lelkész urakat, hogy a magyar könyvtártypusok megjelentek, s azokat minden egyes lelkészi hivatal részére legkésőbb f. é. jan, 25-ig elküldetem. A német és tót typusok húsvét táján jelennek meg. Egyben fulhivom a ntű lelkész urak szives figyelmét a dr Masznyik Endre theol. akad. igazgató és M&sznyik Gyula ny. lelkész szerkesztésében megjelent sa LutherTársaság által 1000 koronával segélyezett „Uten Igéje" magyarázatos füzetekre, melyekből a Luther Társaság tagjai 3 füzetet kaptak. Miután a Luther-Társaság igazgatóságának döntenie kell vájjon az elsó 3 próbafüzet után a társaság a müvet saját kiadásában óhajtja e folytatni vagy sem, kérjük a ntű leikész urakat szíveskedjenek véleményüket alólirotr főtitkárral közölni. Budapest, 1913. jan. 15 VII.. Rottenbiller u. 12. Hitrokoni üdvözlettel Majba V Imos L.-T. főtitkár. Nyilatkozat. A mult év végén kiadtam József története c. verseselbeszélésemet, melyet elsöí-oiban is a nép és az ifjúságnak szántam oktató és épitö olvasmányul. E lap karacsonyi számában e munkáról valamelyik jóikaróm tollából igen elismerő kritika jelent meg. Magam is készségesen concedálum, hogy ezt a kritikát munkám meg nem érdemelte. Kifogástalan és minden hibától ment ily irányú munka megírására szerény személyein nem is vállalkozhatott volna, amint hogy tum lehetett célja ily kritika kivívása si m. Én csak egyet akartam : A nép es ifjúság lelkületéhez közelebb vinni az ótestamentum távoli világát, hasznos dolgot olvastatni ugy, hogy a-s olvasó észrevétlenül foglalkozzék a biblia eseményeivel, személyeivel is. Hogy ebben a tört kvw=einben céit értenie, azt megmondhattam magam <t saját népem s az ifjúságnak nyilatkozataból s munkáin kelendőségéből. Ez azonban nem tartozik a tárgyhoz. Itt pusztán csak annyit tartok szüksegosnek kinyilatkoztatni, hogy a mily köszönettel, de értékét tul nem becsülve fogadtam nemcsak e lap hasubj tin elsó izben megjelent, de lelkésztársaim leveleiben is megnyilatkozó subjectiv természetű elismerő sza/a'vit ep olyan szívesen fogadtam és köszönettel nyugtáztam az Őrálló szigorúbb: mondjuk tárgyilagos kritikáját is. Baus falu, 1913. jan. 13 Kiss Dé a lelkész. A budapesti ref. egyház főgondnoka Kovácsy Sándor dr. nyug. min. tanácsos most tölti be életének 70-ik; főgondnokságának 10-ik évfordulóját. Az egyház f. hó J8-án diszülést és lakomát rendez tiszteletére. A magunk részéről ezúton is üdvözöljük a munkás és bölcs egyházvezért, aki evang. egyházunk iránt is mindig a legnagyobb figyelmet es testvérszeretetet tanúsítja. Jól esik vele eldicsekednünk, hogy a főgondnok felesége a pesti evang. női gyámintézet egyik buzgó alelnöke. INNEN-ONNAN. A „Lelkészegyesület" f. é. 2. számában Uray Sándor debreczeni ref. lelkész „Belmisszió a szószéken" cim alatt érdekes cikket ír. Csak két életrevaló gondolatot emelek ki belőle. Az egyik az, hogy a hivek templomlátogatásának s vallásos érdeklődésének ébrentartása, sőt fokozása érdekéből 4—5 szomszéd paptársával felcserélgették egymást a szószéken, — és a próba bevált, az eredmény örvendetes volt. A másik az, hogy ne esteli összejöveteleket igyekezzünk meghonosítani, mert azoktól a mi népünk idegenkedik, hanem a vasárnap délutáni és a reggeli istentiszteleteket tegyük vonzóvá igen rövid, de az életre alkalmazott bib.í.imagyarázatokkal. Nálunk is meg lehetne ezeket próbálni — a bel misszió szolgál itában egyrészt, másrészt mr-g a lelkészek komoly önművelődésének érdekében. * A „Debreceni Prot. Lap" f. é. 2. számában Cziriák Béla békési főgiinn. vallástanár azt panaszolja, hogy a ref. egyház a vallástanárokat nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is akaratlanul is sérelmesen megrövidíti azzal, hogy nekik a főgimn. rendes lelkész czimet és jelleget nem adta meg ! Igy se nem tanárok, se nem lelkészek s szolgálataikat a rendes lelkészi évekbe nem számítják be. Ezért azután most az állam által ígért korpótléktól is elesnek. Hát bizony ez nagy sérelem. Ugy tudom, evang. egyházban is csak az egyetemes nyugdíjintézet az egyedüli, amely az egyház szolgálatában eltöltött éveket beszámítja. Az egyes egyházak azonban egészen igazságtalanul a másutt eltöltött éveket, még ha egyenesen lelkészi szolgálat évei voltak is, figyelmen kivül hagyja. Ezen az állapoton nemcsak az állami korpótlék, de az igazság érdekében is segíteni kell. A mi vallástanárainknak nincs ehe2 szavuk? * Ugyanott Kunfi ZsigmoDd egy nyilt levelet intéz Prohászka Ottokár székesfehérvári püspöhöz. Magában is érdekes, hogy a szoeiálisták ismeretes diktátora nyilvánosan felhívja az ostromolt egyház egyik fejét szövetkezésre. De még érdekesebb, hogy amikor az egzházaktól elvitatja a jézusi szellem birtokát, amikor nagy hangon kijelenti, hogy „az emberi élet és erkölcs védelmezésének nagyszerű hivatását végérvényesen átvette a szocializmus" és amikor az egyházakat a háború ellen való agitálásra felhívja: akkor egy protestáns lap a cikk felvételével mintegy nyilvánosan dokumentálja, hogy csakugyan Prohászka a magyar keresztyénség eleven bálványa. Ez már igazán sok a jogosulatlan hódolatból ! De abban Kunfi Zzigmondnak igaza van, hogy a báború ellen és a béke mellett nekünk is agitálni kellene.