Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-07-05 / 27. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 301 A szepesi városi egyházmegye közgyűlése igen élénk érdeklődés mellett junius hó 27-dikén lolyt le Felkán Männich Kálmán esp. felügyelő ós Kübecher Albert főesperes alnöklete mellett. A közgyűlést megelőző napon az egyházmegyei gyámintézeti közgyűlés Dr. Walser Gyula egyházi és Dr. Lorx Sándor világi elnökök vezetésével, és a szokásos bizottsági ülések előértekezlet voltak megtartva. A gyámintézeti istenitiszteleten pedig Hoffmann Károly, gölniezbányai lelkész prédikált. Az egyházmegyei közgyűlést Münnich egyházmegyei felügyelő nyitotta meg, a ki megnyitójában sajnálattal állapította meg, hogy a lefolyt közigazgatási év alatt alig történt olyas valami, a mi egyházunk fejlesztését biztosította volna. Tanácskozásaink főiránya az anyagi viszonyok feletti targyalások. Egyházunk anyagi viszonyai a legmostohábbak, ezt ket rendezni okvetlen szükséges. Ma mindenki mindent az államtól vár, mig elődeink saját magukra támaszkodtak Azon az állásponton van, hogy a miben törvényes jogunk van, azt követeljük, de nem segélyek alakjában, hanem törvénnyel biztosított dotáció alakjában. Egyházunk további fejlesztése szempontjából azonban fontosabbnak tartja, ha azon irányzat felé haladunk, melyet elődeinktől tanultunk. Bár egyhazunk a legliberálisabb álláspontot foglalja el, de ott a hol egyházunk sorsa felett kell dönteni, a hol egyházunk érdekeit kell vedeni, ott nem lehet tulliberálisaknak lennünk. Az egyházpolitikai törvények hátrányára céloz, a hol a reversálisok által sok veszteséget szenvedünk. E téren különösen lanyhák vagyunk. Nem csak a lelkészeknek, de a világiaknak is oda kell hatni, hogy re csak a kárunkra történő reversálisokat kell megakadályozni, hanem javunkra is igyekezünk reverzálisokat szerezni. Erre kéri fel a világi elem buzgóságát, hogy e tekintetben a lelkészi karral együtt munkálkodjék. Kübecher főesperes előterjeszti évi jelentesét, a melyben az egyházmegye életének minden nevezetesebb momentumára kiterjeszkedik, majd a lelkészi korpótlékról szóló törvényről emlékezik meg s annak hátrányait és sérelmes volta felett sajnálkozását fejezi ki. A törvény ellen nem tehetünk semmit, de törekednünk kell az államsegély emelése altal oda hatni, hogy az összes lelkészek kapják meg a korpótlékot. A közös bizottságból nem várhatunk semmit, azért magunknak, a lelkészeknek kell összefognunk s jogainkat kivívnunk. Több jelentésnek tudomásul vétele után a zsinati képviselők szavazatai lettek felbontva. Zsinati képvisesöknek megválasztattak : Münnich Kálmán 22, Kübecher Albert 22, Szontágh Sándor 22 és Dr. Hritz Lajos 12 szavazattal. A lelkészi fizetés rendezése pontjánál Thern László indítványára kimondta az egyházmegye, hogy a raformáció 400 éves jubileumára folyó gyűjtésből eredő összeget a lelkészi fizetési alapra kivánja torditani. Továbbá kimondta az egyházmegye, hogy iskolai és nép könyvtárak felállitasa s a tankönyvek beszerzése a Luther-társasági könyvkereskedés utján történjék mindenütt. A felekezeti tanítóknak az államiakkal való teljes egyenlő elbánásat sürgeti s kívánatosnak tartja, hogy a kántori fizetés a tanítói fizetéstől mindenütt elválasztassék. A lelkészvalasztási szabályrendelet módosítását nem taitja szükségesnek, de egy egyetemes lelkészválasztási szabályrendelet megalkotását a maga részéről sürgeti. Nem íogadja el az egyházmegye a tiszai kerület esperesi értekezletének a káplánoknak a püspök által való elhelyezéséről szóló javaslatát, mert az az egyházközségek autonómiájával ellenkezik, de az eperjesi theol. akadémián kedvezményekben részesült segédlelkészek a tiszai egyházkerületben egy évi segédlelkészi szolgálalra kötelezendők. Megejtetvén a választások egyházmegyei pénztárosa: Lojsch Andor p. ü. számvevő, világi főjegyzőnek: Dr. Kalchbrenner Hugó, világi jegyzőnek: KintzUr Árpád, törvényszéki bírónak: Dr. Okályi Géza lettek megválasztva. Érdekes pontja volt az egyházmegyei közgyűlésnek a késmárki lyceum pártfogóságában való joggyakorlasa. Ugyanis az 1838 ban kelt „Amica" című szerződés a szepesmegyei esperességek egyhazainak a pártfogósági üléseken szavazati jogokat biztosit. Ezen szavazati jogaikat az egyházak hosszú ideig gyakoroltait is, de később nem hivattak meg mind a pártfogósági ülésekre. A mellőzést egy hosszú ideig nem reklamalta senki. Most azonban, hogy a késmárki lyceum pártfogósagaban pártoskodás támadt, a partok, hogy többségét szerezzenek az „Ámica" alapján az egyes egyházak szavazatait ís szarnitásba vettek. Ebből azután nagy viták lettek, vájjon van-e tényleg joguk ezen egyházaknak szavazni, vagy nincs. Az egyházmegye kimondta, hogy az egyhazak jogait nem adja fel, sot ahhoz ragaszkodik s ha valamely egyház a partfogósagi ülésre meghívót nem kapna, esetről esetre jelentse azt be a főesperesnek, a ki jogorvoslattal fog élni. Az egyházak által kiküldendő pártfogósági képviselők költségéit a kiküldő egyházak tartoznak viselni. (Azt hisszük, hogy az egyházak inkább lemondanak szavazati jogukról, sem hogy erre még reá fizessenek ! Szerk.) A szepesváraljai zsinat haromszázéves évfordulóját a jövő évben : 1914-ben óhajtja az egyházmegye megünnepelni, még pedig országos ütinep keretében, e célból a kerületi közgyűlést igló fogja jövőre szívesen látni, hogy Iglóiól egy napra, az ünnepélyre Szepesváraljára ránduljon ki az egész keiüiet és a meghívandó vendegek Dr. Brucker Győző tanar a zsinat történetét fogja megírni. Végül a nagygeresdi egyezseg fenntartása, de mas alapra való helyezése mellett döntött a közgyűlés. Félszázados presbyteri jubileum. A szó valódi értelmében, páratlan üunepsége volt a nagyszombati ev. egyháznak legutóbb tartott közgyűlésében. A gyülekezetnek egyik érdemes tagja — Luzsa István — ez idén töltötte be presbyterségének 50-ik évfordulóját. Luzsa István 1863-ban az egyház presbyterének megválasztván, azóta megszakitás nélkül örömmel, odaadólag viselte e szép tisztét. Nála ez a tisztség nem volt pusztán név és megtiszleltetés. Ő azt egészen komolyan