Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-07-05 / 27. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 301 mi szeretett Sionunkut s a lelkészi kar szellemi és anyagi ügyeit. Az „Evangélikus Közérdek" 12. számában foglalt „kicsinyes* és tegyük hozzá éretlen „eljárására" mint a hogy eddig nein tettem, ezúttal sem kívánok reflektálni, mert a személyeskedést érett és megállapodott férfiú mindig kerüli mint olyat, a mely soha sem válik egyházunk közérdeke javára. Hogy a memorandum minél szélesebb körben való terjesztése körül mit tettem s mily nagy pénz áldozatot és futkosást követelt az, elképzelhetik azok, a kik a napi lapokat is figyelemmel kisérik, a melyekben egész kasábok jelentek meg erről a memorandumról a 11-ik órában (junius 15 iki vasárnapi számok) és 500 példányban külön is kinyomattam s terjesztettem ott, a hol jónak és célravezetőnek találtam és a hová beférkőzni tudtam. Különben a szétküldés dolgát más vállalta el, én abba nem folytam be, s mint most értesültem csak ugyan elnézésből — nem rosz akaratból vagy mellőzésből — Zomborba nem ment. Hogy csakugyan elnézés történt, bizonyítja az is, hogy az expedíciót, oly egyén végezte^ a ki lapunkkal semmiféle összeköttetésben nincsen. Különben magánál a gépírásos sokszorosításnál is véletlenül igen sok kellemetlenségünk és fennakadásunk volt. Noszkó latrán. A keresztyén ifjúsági egyesiiSeielí világgyüiése. A keresztyén ifjúsági egyesületek világszövetsége ez évi junius hó 10-től 17-ig tartotta 18-ik világgynlését Edinburghban, Skotia szép fővárosában. A gyűlésen 32 nemzet képviseltette magát 540 küldöttel, legnagyobb számban a német és brit,, ker. ifj. egyletek kédviselői jelentek meg. A gyűlés rendezése mintaszerű volt. A gyakorlati munkával foglalkozó kiváló előadásokat fogadó estélyek, kerti ünnepély, kirándulás, családi estél} ek ki

cebb nemzeti conferentiák váltották fel. Egyik lélekemelő jelenet a másikat, követte A vendéglátó szives skótok s a különféle nemietek képviselőinek kölcsönös üdvözletei, az ifjúságért végzett munkájában megőszült veteránok bizonyságtételei, a jelen munkáját végző nemzedék tényleg eredményekről szóló jelentései s a mély imaközösségek mellett a természetes vidámság, jó kedv, tiszta humor, régi, az egész világon szétszórtan lakó jó barátok és ismerősök találkozása kitörölhetetlen benyomásokat hagytak hátra mindenki szivében. Ránk magyarokra nézve rendkívüli kedvező következményekkel járt ez a gyűlés. Első eset volt egy világgyülésen, hogy hazánk és képviselői minden téren előkelő helyeket foglalhattak el. A gyűlést üdvözlő nemzetek sorában második lettünk. Minden küldöttünk tényleges részt vett a gyűléssel kapcsolatos valamely munkában Földváry Elem&r evang. esperességi felügyelő a világbizottság tártagyalásaiban képviselte nemzeti szövetségünket, illetőleg ennek elnökét azonkívül, hogy óriási tetszés mellett mondta el angol üdvözlő beszédét. Szilassy Béla a határozatszövegező bizottság (delegatus comitee) ülésein volt elfoglalva; Webster Jakabnak tolmácsi tisztség jutott; Megyercsy Bélát, a külföldiek előtt igen népszerű országos titkárunkat a világgyülés titkárává választották meg. Sikerült küldötteinknek a külföld figyelmét még jobban hazánkra terelni. Ennek következtében remélhetjük, hogy a világbizottság teljes gyűlése és a ker. ifj. egyleti vezetők nzükebb körű világértekezlete Budapesten fog 1915-ben megtartatni. A francia nyelven beszél3 küldöttek külön összejövetelt rendeztek, hogy hazai viszonyainkkal és a nálunk folyó ker. ifj. egyleti munkával megismerkedhessenek. Ez alkalommal Földváry Elemér felkérésére Claparide Sándor tartott rólunk előadást. A sok lelkesítő belső benyomáson kivül anyagi eredménye is van hazánkra nézve a világgyülésnek. Szilassy Béla elhatározta, hogy ez évtől kezdve éventé a pesti ker. ifj. egylet és a nemzeti bizottság részére 1000 —1000 koronát fizet le az orsz. titkár kezéhez. Mint, örvendetes jelenséget jegyezzük meg, hogy országos titkárunk edinburghi és ezzel kapcsolatos háromhavi angliai belmissiói tanulmány útját a ker. ifjúsági egyleti munka magyar barátainak adományai tették lehetővé. ICaSászok az élet kenyeréhez. Gyűjti: S. Ö. 25. Midőn Morse Samu, a távíró feltalálója találmányáért, amelynek használhatóságában senki sem akart hinni, már már mindenét feláldozta és c

caknem éhen halt, végre az országgyűléshez fordult a szükséges segélyért s ezen utolsó kísérlet közben este szalmazsákja mellett letérdepelt és igy imádkozott: „Bármit is hozzon a jövő, Uram, a Te segítségedben bizom !" Aztán megnyugodva hajtotta le fejét nyugalomra. Másnap megkapta az értesítést: „A törvényt megszavazták. 30000 dollárt szavaztak meg, hogy gépével további kísérleteket tehessen." Morse Isten kezéből vette ezt az értesítést. 1854 május 27-én adták fel akifeszitett villanyos sodronyon az első távirato't. Minden készen volt. Kkkor Morse Elsworth Annát a szabadalmi intézet főnökének leányát kérte fel az első távirat feladására, aki egy év előtt a megszavazott segélyről szóló hirt hozta neki. A szöveget maga határozta meg. Csak négy szóból állt s igy hangzott: „Ezt Isten hozta létre." Ez volt a világ legelső távirata.