Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-06-07 / 23. szám

2! 4 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1913 hiányait, sérelmeit, a melyek a protestáns papságot ki nem elégítik s összehasonlítást tesz a más pályák tiszt­viselőinek anyagi haladása és a lelkészek anyagi hala­dása között s igen szomorú képet mutat be. Raffay alelnök elmondja a maga tapasztalatait, a melyeket a minisztériumban szerzett s rámutat szinten egy nehany fontos sérelemre. Másoknak is hozzászólása után végre a válaszmány abban állapodott meg, hogy ezen sérel­mes tervezettel szemben az egyetemes felügyelőhöz és a kerületek elnökségeihez felterjesztést ad be, ezt báró Prónay Dezsőnek, ha a fővárosban található másnap küldöttség által adja át s kérni lógja ezen illetékes té­nyezőket, hogy sérelmeinket sürgősen a kormánynál tolmácsolják, azok orvoslását kérelmezzék. Ezen memo­randumot vezérhelyen lapunkban is közöljük s felhívjuk reá egyházunk vezérférfiainak figyelmét. Ha ezen sérel­mek nem lesznek valami módon orvosolva, ha a lelké­szi fizetés nem lesz a többi pályák javadalmával össz­hangba hozva, nagy veszedelem fogja egyházunkat érni, már is jelentkezik a lelkész hiány, erre mutatott reá Scholtz püspök is, a ki szintén az ülés folyamán megjelent s részt vett a megbeszélésben. Helyeslő tu­domásul és köszönettel vette a valaszmány egyébként az elnök intézkedéseit, a pénztáros jelentését, a m( ly szerint eddig 61 tag fizette be ez évi tagdiját, ebből három alapító tag volt: befolyt összesen 548 korona. A pénz takarékilag kezeltetik. Sajnos tudomásul vette a válaszmány a titkár jelentését, a ki a tagok létszá­máról számolt be kerületenként és egyházmegyénként: összes tagok száma eddig 257 és egy egyház, mint pártoló tag. Raffay és Noszkó meg felhoztak egyes té­mákat, a me'yeket a. válaszmány; tagok ülésén kivül megbeszéltek. Ilyen téma volt a központi iroda létesí­tésének a kérdésé, a Luther-nyomdának részvénytársa­sági alapú i való létesítése, a zsinati tagok választása, t. i., hogy e^yes jelesebb félfiaink, a kik itt Pesten, vagy Pesthez közei laknak, de a saját egyházmegyéjük már nem választhatja be, más távolabb fekvő egyház­megyékben lennének megválasztandó!*', a honnan a zsinati atyák ugy sem igen jönnek fel huzamosabb időre s ezen jeleseinket pedig nélkülözni leszünk kény­telenek a zsinaton. Zsinatunk öszehivása. Közöltük már, hogy a zsinattartási engedélyt Őfelsége evang. egyhazunknak megadta, hogy az őszi egyet, gyűlés által meghatáro­zandó napon, Budapesten megkezdhesse üléseit. Báró Prónay Dezső egyet, felügyelő ezek folytán „ertesitést és felhivást" küldött az összes egyházi forumoknoz, a melyben őket az egybehívandó zsinatra meghívja azon utasítással, hogy a zsinati képviselők megválasztásáról az Egyház Alkotmány fonalan mar most gondoskodja­nak. Nevezetesen felhívja az összes egyházmegyéket, illetőleg gyülekezetek, valamint evang. főiskoláink és középiskoláink tanart-ii es elemi iskoláink tanítóit, hogy az E. A, 168—177 §§-ai szerint válasszák meg zsinati képviselőiket. A valasztasok eredmenye a püspöki hiva­talok révén legkésőbb szept 15 ig az egyet, felügyelő­nél bejelentendő. A meghívó nyomatékosan figyelmez­teti az egyházi tisztviselőket, hogy a választásokat személyes felelősség mellett ejtsék meg. Egyházkerületi közgyűlés. A dunáninneni egy­házkerület folyó évi rendes közgyűlését augusztus 13-ra s következő napjaira hívta össze D. Baltik Frigyes püs­pök és Beniczky Árpád kerületi felügyelő Pozsony vá­rosába. Előző napokon megtartatnak a szokásos bizott­sági ülések. Az ülés részletesebb tárgysorozatát később fogja a püspöki hivatal összeállítani. A veszprémi tanítóegyesületek egyesitése. A veszprémi egyházmegye területén ez ideig két külön állo tanítóegyesület volt a somlóvidéki és a bakonyvi­déki. F. é. május hó 29-en Pápán mindkét egyesület közös gyűlésen elhatározta, hogy egyesülnek s pedig oly formán, hogy ez az egész tanítóságot magába fog­laló „veszprémi egyházmegyei tanítóegyesület" minden esztendőben a rendes évi egyházmegyei közgyűlés nap­ját megelőző napon az ehm. közgyűlés helyén tartja közgyűléseit. E mellett azonban esztendőnként ősszel az előbb külön együseletet alkotott tanítok mint ezen kö­zös egyesület fiókjai megtartják összejöveteleiket főkép paedagogiai, iskolaügyi kérdések tárgyalása végett. Ugyanezuttal kiküldött a kö/gyülés egy bizottságot az uj alapszabályok elkészítésére, s megválasztotta a tisz­tikart. is. Elnök lett Kiss Lajos nagyalásonyi lelkész, alelnökök Szutter Dániel pápai és Gsányi Károly bakony­tamási tanítók. A közgyűlés további folyamán kijelölte a Zsedényi díjban részesülésre Horváth Ferenc ászári tanítót, ünnepelte Sümegi János dobronyi tanítót 25 éves jubileuma alkalmából, meghallgatta Pintér Sándor ajkai tauitó munkálatát a „tananyagnak 2 évre beosz­tásáról" és megejtette a szavazást a dunántuli kerületi tanító-zsinati képviselőre nézve; egyhangúlag a szava­zás Sass István surdi tanítóra esett. Esperességi közgyűlés. A nógrádi evang. espe­resség közgyűlését folyó évi junius 9 — 1U napjaira hív­ták össze Losonczra Frenyó Gyula főesperes és báró Buttler Ervin esp. felügyelő. Megelőzőleg jul. 8-án kö­zös papi ertekezlet, jul. 9-én délután gyámint. istentisz­telet, számvevőszék és tanügyi bizottság ülése. A köz­gyűlés tárgysorozata : A közgyűlés megnyitása s meg­alakulása. Újonnan választott lelkészek és felügyelők bemutatása. Esperes jelentése és az azzal kapcsolatos ügyek. Az esperességi tisztikar lemondása, s uj válasz­tusa iránti intézkedés. Mult é\i jkvek olvasása s az intézkedésre szoruló ügyek targyala&a. Tanügyi esperes jelentese. Lelkeszi értekezlet jegyzökönyve. A zsinati törvényjavaslatok. Felterjesztések, beadványok. Gy. Segédleikészek elhelyezése. A pozsonyi theol. akadémia IV. oszt. hallgatói, akik most Lesznek szak­vizsgát, annak sikeres letétele után a következőképen helyeztetnek el: Laczkó János Körmöcbányára esp. se­gédlelkesznek, Endrefíy János Selmeczbányára szintén

Next

/
Thumbnails
Contents