Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-05-24 / 21. szám

2! 4 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1913 az Isten ós az egyes ember, továbbá egyenként és összesen az emberek között létesített. Ez a meleg, egyetemes, eget és földet összekötő eszme: az istenfiuság. Ez a ker. ember szabadságának alapja. Ez az egyetemes emberszeretet evangéliumának a lelke. Majd egy pár' evangeliumi eszmét koordinált e központi eszme köré, ilyenek: az istenországa, újjá születés, megtérés, hit stb. Végül megszívlelendő gyakorlati következtetéseket von le. Mélyen járó fejtegetéseit azzal a felhívással rekesztette be: neveljük az istenfiuság öntudatára magunkat es híveinket; vigyünk több irásszerűséget prédikációinkba, több személyességet az istentisztele" tünkbe; több írástudást és egyéniséget a szószékre' Több világosságot, több irást! A felolvasás értékes hozzászólásokat váltott ki, melyek a lényegre mind megegyeztek az előadóval s a gyakorlati vonatkozások megvalósításának szükségét hangoztatták. Materny I:nre nváradi lelkész a vallástanítás ellenőrzéséről értekezett. Ismertette az Adorján F.-féle szabályzattervezetet; majd az alkotrnányszerü és célhoz vezető ellenőrzésről szólott; első lépésnek azonban a vallástanítás szervezését tartja. A közgyűlés tekintettel a zsinat közelségére nem látta szükségét a tüzetesebb tárgyalásnak. Balla Jenő nyíregyházi egyh. felügyelő a püspök körlevélben közzétett két tételről — „Hogy teljesiti helyesen a közegyház a maga törvényhozói feladatát ?" s „Nincsenek-e jelenlegi egyházszervezetünkben hibák és fogyatkozások?" — tartott igen alapos, szakszerű előadást. Az első tétel tárgyalásánál kívánatosnak tartja, hogy a törvényalkotásra vonatkozó előadói tervezetek, mielőtt azok bizottsági tárgyalás alá kerülnek, küldessenek szét a< egyházközségekhez hozzászólás végett ugy, hogy a felszólalásokat a bizottság tárgyalhassa. Ez felel meg egyházunk szervezetének is. A másik tételnél abból a megállapításból indulva ki, hogy minden adminisztrációnak három lényeges kelléke az alaposság, a gyorsaság és olcsóság, annak a szükségességére mutat reá, hogy a közigazgatás e három kellékére tekintettel az egyháztanács intézménye vezettessek végig valamennyi eqyházközigazgatásx forumon, mely tanácsok tagjai felerészben az egyháziak s felerészben a világiak közül választassanak. Ezek intézkednének mindamaz ügyekben, melyek nem kifejezetten a közgyűlés hatáskörébe soroltattak. Szükségesnek tartja továbbá, hogy a felügyelő és lelkész munkaköre alkotmányilag határoztassék meg akként, hogy a lelkész első sorban a szoros lelkipásztori kötelességeket teljesítse, a felügyelő pedig az egyház anyagi ügyeit intézze. A főesperesi egyházlátogatást minden évben végzendőnek tartja. A kerületnél szükségét látja, hogy a püspök mentesittessék a rendes lelkészkedés alól, továbbá székhelye állandó legyen. Az egyetemes egyháznak legyen Budapesten egy központi irodája az egyetemes világi főjegyző ellenőrzése alatt. A lelkészegyesület a nagyfontosságú előterjesztéshez hozzájárul, csupán a püspöki II. lelkész jogkörére vonatkozólag óhajtja, hogy az kiterjes/.tessék a rendes lelkészi állás egész terjedelmére s a kettős elnökség intézményét az egyetemen határozottabban kiépítendőnek tartja, és pedig akként, hogy az u. n. egyetemes püspöki állás szervezésének elkerülésével a hivatalára legidősebb ker. felügyelő — mint egyet, felügyelő — mellett a hivatalára legidősebb püspök «lnökölne teljesen egyenlő jogkörrel. Dómján Eiek sátoraljaújhelyi- és Duszik Lajos szatmári lelkészek egyhazunk térvesztéseiről ertckeznek. Mig Dómján általános társadalomtudományi alapokon kutatja az általános népességgyarapodási aránycsökkenésnek mely egyházunkban is jelentkezik, az okait, s ilyenekül a kulturai fejlettséget, a nehéz szociális viszonyokat jelöli meg, majd a mi sokszor túlzásig menő liberalizmusunkban látja azt a lélektani okot, mely a számarány-csökkenést eredményezi, addig Duszik a baj megszüntetésére alkalmasnak vélt intézkedéseket sorolja fel; ilyenek: a szórványbeli hívek közötti házi istentisz eletek tartása, belmissziói iratok terjesztése, a gyülekezetekben a kúra" pasztoralis intenzív és okszerű rondszeresitése s e végből a diakon-intézmény szervezése, a belmissziói esték, a vallásoktatásnak lehetőleg lelkészi ellátása, a reversalis-predikációk, a missziói ünnepek és az evangelikus nagygyűlések. A nagyfontosságú kérdéshez a legértékesebb felszólalások alakjában halmozták az adatokat az értekezlet; igy Balla. Jenő az általa kiadott tanulmány adataival világítja meg térvesztéseink okait s a szórványokra tereli a figyelmet, mint a melyekben felszívódnak egyháztagjaink Materny lajos az evangelikus gócpontok feloldódásában és a vegyes házasságban keresi «z okot. Az értekezlet sürgős felterjesztéssel fordul minden közigazgatási fórumhoz a missziók szervezése és a szórványok intenzív ellátása ügyében. Paulik János a népies iratkák terjesztéséről szólva felhivandónak tartja a Luther társaságot, hogy a korszerű érdéseket népies füzetekben feldolgozva terjessze a gvülekezetekhez s a Luthertársaság támogatása tétessék a gyülekezetek erkölcsi kötelességéve, hasonlóan a könyvtártypusok megszerzése is. Miután az idő estére hajlott, elnök az egyesületi közgyűlést hat órakor berekesztette. Több tárgy az idő rövidsége miatt nem volt tárgyalható; ezert az egyházmegyei közgyűléssel kapcsolatban ujabb lelkészi értekezlet összeülését mondotta ki a közgyűlés. D. L. Kalászok az élet kenyeréhez. Gyiljti: S. Ö. 21. Hitetlenség és babona. A Dreifusz-pör elhatározó törvényszéki ülésében Zola-nak, a hires regényírónak is esküt kellett tenni. Zola azonban nem esküdött Istenre, mivel istentagadónak vallotta magát, hanem .negyven évi munkájára, azon tekintélyre, melyet ezen