Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-05-17 / 20. szám

2! 4 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1913 vei is érintkezésbe léptem, (összesen 16) ők is ígérték készséges támogatásukat és közreműködésüket a beimisszió ügyének felvirágoztatására. Bizom, hogy egy önzetlenül dolgozó belmisszió gárdának munkája nem lesz hatástalan és nem lesz eredménytelen. IRODALOM. Kirn dogmatikája és ethikája. (Kirn Ottó : Grundriss der evang. Dogmatik Vierte Aufl. és Grundriss der evang. Ethik. Dritte Aufl. Nach dem Tode des Verfassers herausg'. von Lie. Dr. Hans Preuss. 140+76 lap. Leipzig (Deichert) 1912. Ára a két kötetnek kötve 5 márka.) Első kiadásában a Prot, szemle 1905. és 1906. évfolyamában behatóbban ismertettük. Kiváló szerzője f 1911 aug. 18-án s az Örállóban is elparentáltuk. Luthardt nagyhirü lipcsei rendszeres theol. tanszékének méltó örököse volt. Legújabb kiadásaiban szerző kézipéldányából a megfelelő irodalmi pótlásokkal megbővitve Preuss tette közzé. A ket mű rendszerében és tárgyalásában egyaránt szinte átlátszóan világos. Az eddigi rendszerektől eltérőleg a hittanban a rendszer befejezését a „trinitás" tanában látja. A két müvet akadémiai előadásaihoz vezérfonalul irta. Ép azért a bibliai és históriai tananyagot nagyon megválogatta s az személyes vallásos hit világánál értelmezte. Emeli a két raü értékét az a körülmény, hogy ugy a hittani mint az erkölcstani rész főbb szakaszait tájékoztatásul s a további tanulmányozásra ösztönzésül a megfelelő legújabb irodalommal látta el, igy hogy bár szerényen „Grundriss'-nak nevezi magát, a legtudományosabb igényeknek és követelményeknek is megfelel. Mély tudományosság, meleg vallásosság, erős bibliai érzék és meleg evang. egyház szeretet vonul végig minkét müve összes fejtegetésein. Az egyes kiadásokat összehasonlítva egymással mindenütt meglátszik a gondos javítás és bővítés. Ugyanazt eszközölte Preuss is a legújabb kiadásoknál, a melyekben különösen a megfelelő szakirodalom köre tágult és bővült. A legmelegebben ajánljuk lelkészeink és theol. hallgatóink figyelmébe. Sz. M. Kalászok az élet kenyeréhez. Gyűjti: S. Ö. 20. Háromféle dolog. Gerhardt János írja: „Gondolj mindég három elmúlt dologra: a rosszra, amit elkövettél; a jóra, amit elmulasztottál s az időre, amit hiába töltöttél. Gondolj mindég három jelen dologra: mily rövid az élet; mily nehéz üdvözülni, s mily kevesen vannak, a kik üdvözülnek. Gondolj mindég három jövendő dologra: a halálra, mert semmi sem okoz nagyobb borzadást; a végitéletre, mert semmi sem okoz nagyobb félelmet és a pokol kínjaira, mert sem mit sem nehezebb elviselni. Esti könvörgéseddel tisztisd meg magad az elmúlt nap bűneitől s a hét utolsó napja szabadítson meg az elmúlt napok bűneitől. Este gondold meg, hogy az nap hány embert szólított az Ur maga elé s adj hálát Istennek, hogy neked még időt engedett a megtéréshez. Három dolog ne távozzon egy pillanatra sem emlékezetedből s gondolataidból: a szem mely mindent Ját, a fül mely mindent hall s a könyv, melybe minden fel van jegyezve." 8 E ü É Li E T. Az egyetemes egyház zsinati bizottsága f. hó 15-én d. e. tartotta ülését Budapesten báró Prónay D. egyetemes felügyelő és dr. Baltik Frigyes fővárosi püspök elnöklete alatt. Felolvastatott a m. kir. miniszterelnök leirata, a melyben értesiti az egyetemes egyházat, hogy Ö Felsége a zsinatnak a f. évben az egyetemes gyűlés által megállapítandó időben való megtartásához a legmagasabb engedélyt megadta s nem kiván azon fenntartott jogával élni, hogy a zsinatra királyi biztost küldjön. Hosszas vita indult meg a körül, milyen procedúrával történjék a zsinati képviselők megválasztása és a zsinat megnyitása. A törvény értelmében a választást az egyházközségek ejtik meg és a szavazatok az esperességi gyűléseken bontandók fel, az eredményről a püspökök utján az egyetemes felügyelő értesítendő. Kívánatos tehát, hogy az esperességi elnökségek a szavazást akként rendeljék el, hogy a szavazatok felbontása a rendes egyházmegyei gyűlésen történhessék meg s ne kelljen e miatt ujabb esperességi gyűlést tartani és az összes szavazatok eredménye szept. 15-éig a püspök utján az egyetemes felügyelőhöz felterjesztessék. A valószínűleg október hó közepén tartandó egyetemes gyűlés fogja a zsinat megnyitási időpontját meghatározni. A zsinat képviselőit az egyetemes felügyelő fogja meghívni a zsinatra. A zsinati bizottság munkáját teljesen befejezte. Az egyházközségeken áll most majd oly képviselőket választani, a kik a megnyitandó zsinaton az egyház további biztos fejlődését biztos alapokra helyezni képesek lesznek. —Azt hisszük, hogy az összeülendő zsinatnak egyelőre más dolga nem lesz, mint egy ujabb bizottságot kiküldeni, a mely ujabb s az egész alkotmányunkat átdolgozó javaslatot fog tenni. Az egyetemes pénzügyi bizottság május hó 14-én d. u. ülésezett Budapesten. Munkájának nagy részét az ez évi Róth-Teleky össztöndijak kiosztasa foglalta le. Nagy körültekintés és tanácskozás után a bizottság ezen ösztöndijakat a következőképen osztotta fel: a theol. akadémiák kapnak 26-ot, (pozsonyi 11; eperjesi 8; soproni 7;) az eperjesi jogakadémia kap 3-at, főgimnáziumaink kapnak Pozsony 4 et, Sopron,