Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-03-29 / 13. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 123 hagyja. Igy az államsegély által dédelgetett népünk nagyrésze egyenesen a sectaprotestantizmus karjaiba keriilriQ. Peszimisztikusan gondolkodom, de lehet-e mindent ós mindig az államtól remélnünk ? Alkossuk meg a jubileumi alapítványt és ha ezt megcselekedtiik, akkor is csak azt forgassuk eszünkben. „Ekképen mi is, ha mindazokat megcselekedtiik, a mik nekünk parancsoltattak, azt mondjuk: Haszontalan szolgák vagyunk, mert a mit tartoztunk cselekedni, azt cselekedtük." Luk. 17. 10 Dzurányi Dezső. A felekezeti tanárok és az adóreform Irta: dp Flórián Károly eperjesi jogakadémiai tanár. Az 1909 : X. t.-cikkbe iktatott jövedelemadó-törvény szerint a fixfizetéssel alkalmazottak : a tisztviselők, lelkészek, tanárok stb, az eddigi IV. oszt. kereseti adó és az — Budapesten 4000 K.-nál, vidéken 3000 K.-nál magasabb fizetés esetén — avval járó 35%-os általános jövedelmi pótadó helyett jövedelmiadót tartoznak fizetni, melynek kulcsa 0 55% tói 5%-ig emelkedik. Az uj törvény szerint a lakásbér, mely eddig adómentes volt, szintén beszámítandó az adóalapba. A törvényjavaslat indokolásához csatolt táblázat azonban fizetési osztályonkint kimutatja, kogy, ha számos esetben növekedést is tüntet fel az ujadó terhe, az nem jelentékeny és viszont, hogy más esetekben — főleg az alacsonyabb lakbér osztályokba tartozó városokban — az tehercsökkenést jelent. Ez a táblázatos kimutatás helyes. Azonban az adózó állampolgárt nem az érdekli, hogy milyen cimen fizet adót'; hanem az, hogy mennyit ? És akkor itt reá kell mutatni arra a nagy különbségre, hogy amíg eddiq az általános jövedelmi pótadót pőtUkolni nem lehetett, addig most a betegápolási pótadó, a törvényhatósági útadó óo a pótadó, a hözségi pótadó köz számításának alapjául az egész jövedelemadó fogja alkotni. Hogy ez milyen nagy különbséget eredményez, azt a következő néhány példa mutatja. 1. Tanár a IX. fiz. oszt. 2. fok. és III. lakbérosztalyu városban : fizetése K 2900 — korpótléka K 400 — lakáábere K 800 — K 4100 — eddigi adója ezentuli adója IV. oszt. kereseti adó: 56.— jövedelemadó 76.—• ált. jöv. pótadó 19.60 10°/

0 beteg pótadó 7.60 5% betegségi pótadó 2.80 10% törvh. útadó 7.60 10% törvh. útadó 5.60 60"/

0 közs. pótadő 45.60 60% községi pótadó 33.6

0 136 80 117.60 Bár tehát a jövedelemadó szemben az eddigi IV. oszt. kereseti adóval és a vele járó ált. jöv. pótadóval csak 40 K többletet tüntet fel, végeredményben az adóteher mégis 19.20 K.-val több. 3. Tanár a fenti számban a VIII. fiz. osztály 3 fokozatában fizetése . . . 3600 K korpót.léka ... 400 K lakásbére . . . 1040 K 5040 K eddigi adója ezentuli adója IV. oszt. kereseti adó: 80 K jövedelem adó 96 K ált. jöv. pótadó 28 K 10^ beteg, p.-adó 9.60 5X betegáp. pótadó 4 K 10X törvh. útadó 9.60 10X törvh. útadó 8 K 60^ közs. pótadó 57.60 48 K 60X községi'pótadó 172.80 168 K Itt tehát a jövedelmi adónál 12 K. csökkenés van és mégis az összes teher 4 K 80 f.-rel több. 3 Tanár a VII. fiz. oszt. 3 fokozatában a fenti városban : fizetése . . . 4800 K korpótléka . . . 1000 K lakásbére . . . 1280 K 7080 K eddigi adója ezentuli adója IV. o. kereseti adó 142 K jöved. adó 160 K — ált. jöv. pótadó 49 K 70 jöv. a. pót. 14 K 16 5X beteg, pótadó 7 K 10 10X bet. p. a. 17 K 40 10X törvh. útadó 14 K 20 10% t. h. ut a. 17 K 40 60% községi pótadó 85 K 20 60% kös.p.a 104 K 40 298 K 20 313 K 36 Bár tehát a jövedelemadó és pótléka kisebb 17.54 K.-val az eddigi alapadónál az összes adóteher mégis 19.16 K-val növekedett. Ha már raost figyelembe vesszük azt, hogy az állami ós királyi kath. (tanulmányi alapból fizetett) tanárok törvényhatósági és községi pótadó mentességét az 1909 : X. t.-c. 68. §-a kifejezetten újból megállapítja, akkor azt látjuk, hogy itt a felekezeti tanárokat tulajdonképen ujabb sérelem érte. Az állami tanárok adóterhe csökkent, felekezetieké emelkedett. A törvényhatósági és községi pótadómentesség 1. esetünkben 53.20 K, 2-ban 67.20 K, 3-ban 121.80 K-val nagyobb fizetést jelentene a felekezeti tanárra. Ehhez még hozzászámítandó az a 200—600 K családi pótlék, melyet állami kollegája adómentesen megkap, ő pedig nem, és a melyre az egyenlő elbánás elvénél fogva az állam részéről jogosan igényt tarthat. Ezeket a nagy különbségeket vajmi kevéssé ellensúlyozza az 1909: X. t.-c. azzal, hogy a felekezeti tanintézet tanárát nem tekinti köztisztviselőnek és ennélfogva megengedi, hogy az adóalapul szolgáló javadalmazásból 200—400 K. életbiztosítási cimén levonhasson