Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-06-15 / 24. szám

1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 23

3 A zsidó szabadságharc (Kr. u- 131—135) hires vezérének Barkochbának leveretése után, miután Jeruzsálem és a templom másodszor is elpusztult s Izrael mint nemzet végkép tönkre ment: a zsidóság egyedül vallásában találhatta meg menedékvárát s a szent könyv népe lett. A nagy katasztrófa kényszeritette tehát a zsidóságot arra, hogy a szent könyvek gyűjteményét kanonizálja. Ez a Kr. utáni 2-ik század folyamán ment végbe. Be van bizonyítva, hogy nem Izrael, sem a Babilóniából hazatért Ezra, de még a Makkabeusok judaizmusa sem volt az ótest. kánon megalkotója, hanem a kezdődő Talmud zsidóság. Ezt természetesen nem kell ilyen részletesen előadni a Kalauzban, csak érinteni kell. Én itt csak a magam igazolására terjeszkedtem ki a dolog ismertetésére részletesebben. Ebből is látom, hogy csakugyan szükséges volna Izráel történetének 2 ik részét is megírni, hol a zsidó kánon keletkezésének érdekes története is helyet foglalhatna A másik megjegyzésem a 35 ik lap első mondatát érinti. Azt mondja itt a Kalauz, hogy: „a bibliai történet az isteni kijelentés nyomán halad." Az a kérdés, hogy mit értsünk itt a »bibliai történet" alatt? Ha azt értjük alatta, amit a fejlődő s lassanként kialakuló judaisnius olyan mesterileg átformált, akkor persze hogy a kijelentés nyomán halad. De ez orthodox felfogás. A bibliai történ t is a természetes fejlődés törvényeit követte. Ezt a történeti fejlődést csak kisérte a kijelentés, midőn egyes mozzanataiban megmegnyilvánult. Tehát megfordítva van a dolog : Az isteni kijelentés a bibliai történet nyomán halad s ez Izráel népe történetére tagozódik. így kellene ezt a mondatot kiigazítani. Van még egy stiláris megjegyzésem a 48 ik lap 3 utolsó ós a 49 ik lap 2 első sorára, mi egy össze foglaló részletet képez. Inkább csak a 48 ik lapon lévő 3 sóira szorítkozom. Ezek a sorok magyarul teljesen érthetetlenek. A konfúziót az „illetőleg" s rontott alakjában „illetve" szó idézi elő. Ezt a szót ujabban nagyon szerencsétlenül használják s értelmét teljesen félreismerik. Ez a szó korriqáló, bővitő, magyarázó természetű, de kiváláan korrigáló. Valamit mondtunk, de ószreveszazük, hogy amit mondtunk, az nem teljeß, vagy nem is egészen helyes, ki kell tehát korrigálni, meg kell magyarázni. Például : „A bátyám leveléből tudom, illetőleg a felesége kapta a levelet, ugy tudtuk meg." Itt az „illetőleg" szó korrigál, magyaráz. Ez a s"ó igazi természete. No már most — midőn itt a szöveg azt mondja, hogy: A dogmatikai rendszerek megítélésének kritériuma nem az orthodoxia, illetőleg (?) heterodoxia, hanem a ke resztyén jelleg, ezzel azt mondja ki, hogy a dogmatikai rendszerek a keresztyén jelleg szerint itélendők m g, de ezt az „illetve" szóval (a szó igazi értelme szerint) rögtön kikorrigálja, hogy bizony a dogmatikai rendszereket nem a keresztyén jelleg szerint kell megítélni, hanem a keresztvénietlenség szerint. így a helytelen mondatszerkesztésből egy absurdum kerekedik ki. De ettől eltekintve is — homályos, zavaros ez az öt mondat (mert a 49 ik lapon lévő két mondat is na gyon furcsán hangzik magyarázat nélkül) Nem lehet érteni, hogy a keresztyén jelleg mellé micsoda viszonyítással kerül a keresztyénietlenség, holott ezek egymást kizárják. Ezt a mondatot tehát egy 2 ik kiadásban jobban ki kell fejteni. Nem szabad annyira tömör összefoglalást csinálni, amibe a gondolatmenet értelme belelül. Eszektől eltekintve meleg elismeréssel üdvöz'öm ezt a jeles kis könyvet Hasznos szolgálatot tett dr. Szlávik M. annak átültetésével szegényes magyar prot. theol. irodalmunknak. Csengey Gusztáv. B E L É L E T. Lelkészjelölés. A csánki (Hont m.) egyház megüresedett lelkészi állomására jun. 4-én Vrábel Vilmos vizesréti és Adamovics Sámuel felsőzsemberi lelkészek jelöltettek. Mihelyt a kerületi elnökség jóváhagyó végzése leérkezik, a választás rövid időn belül meg lesz. Antal Gábor püspök gyásza. A ref. konvent egyházi elnökének, a református egyház jeles püspökének mély gyásza van. Élete legszebb virágjában hunyt el 21 tavaszt látott kedves leánya Matild, junius hó 3-án. Az Ur adta, az Ur vette is el, áldott legyen az ő nev?. Halálozás. Az alberti (Pestmegye) ág. hitv. evang. egyház buzgó és hü egyházfelügyelője, a község főjegyzője, horkai Horeczky László folyó évi junius 7-én 37 éves korában elhunyt. A bácsi evang. egyházmegye lelkészei f. évi május hó 30-án Ujverbászon megtartották lelkészi értekezletüket Az Ur asztalához való járulás után uj főesperesünk, Wagner G. Adolf elnöki megnyitójában magvas és szívre ható szavakkal utalt azon kötelességekre, melyek a lelkész működését ugy egyházon belül, mint egyházon kivül sikeressé teszik és rámutatott azon egyetértésre, mely a lelkész hivatásában a kölcsönös testvéri szeretet és megbecsülés által egyik fömozzanat gyanánt emelkedik ki. Az értekezlet 14 pontból álló tárgysorozatából kiemelendő Dedinszky János alesperes „irásmagyarázata", Máté 10., 5—10. alapján. Ennek a szentnási helynek, mely még sok lelkészt is félreértésekre vezet és megtévesztésbe ejt, könnyed, világos, meggyőző, frappáns és szabatos előadása az elragadtatásig lebilincselt« mindannyiunk figyelmét, mert ezzel a legtalálóbban és megdönthetetlenük érvelt a fizetésrendezés égető szüksége, jogossága és elodázhatlansága mellett. Megérdemli, hogy valamennyi egyházi lapban közöltessék. — Épp ugy kiemelendő Lombos Alfréd zombori testvér előadása a lelkészi fizetésrendezésről. Rövid, de velős vonásokban ecsetelte a kongruás evang. lelkészek mai helyzetének tarthatatlanságát. Ezért kell, hogy tömörüljünk, összefogjunk és sikra szálljunk jogos, indokolt és méltányos érdekeink kiküzdéseért. „Itt az idő, most vagy soha!" Elfogadásra ajánlja a mindenki előtt ismeretes, jogos, tiszta igazságon alapuló lelkészfizetés-rendezési tervezetet. És az értekezlet egy szívvel, egy lélekkel magáévá tette azt, — tisztelet és nagyrabecsülés a 6—10 000 K nyi jövedelemmel bíró egyes bácskai tiszttársaknak — és elfogadta változatlanul és egyhangúlag. Ezzel méltó példát nyújt a többi egyházmegyei lelkészi értekezleteknek, hogy hasonló keppen sorakozzanak a lelkészfizetés-rendezési tervezet mellé. Mert „qui nobiscum, is pro veritate ; et qui