Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-03-02 / 9. szám

VIII. év. Rákoskeresztúr (Buda

pest mellett) 1912. március 2. 9. szám. EVAMELIKUS ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy iven. Kéziratokat, előfizetési öijakat, hiröetések szövegét és öiját a

z Ev. Őrálló szerkesztősége cimére Rákoskeresztú

r Pestmegye, kell külöeni. — A bel- és külmissióra vonatkozó közlemények Seholtz Ödön lelkész, rovatvezető cimére Ágfalvára (Sopronmegye) külöenöök. EH EH EH EH FELELŐS SZERKESZTŐ: NOSZKÓ ISTVÁN rákoskeresztúri lelkész. Szerkesztő-helyettes: NÁDASSY JÁNOS ny. lelkész. Rákoskeresztúr. S3 Főmunkatárs: EH SCHOLTZ ÖDÖN ágfalvi lelkész. A lap ára: Egész évre .... 12 K Félévre 6 K Negyeöévre .... 3 K Egyes szám ára 40 fillér. 0 Hiröetés ára olöalanként 40 korona. H TARTALOMJEGYZÉK: VEZÉRCIKK: Néhány szó hitoktatásunk és hitoktatóinkról. Blatnitzky Pál. — CIKKEK: Tisztázzuk a kérdést. Raffay Sándor. — Az exhortációi óra. Homola István. — A Magyar Evang\ Keresztyén Diákszövetség

1 budapesti téli konferenciája. Amicus iuventautis. — TÁRCA: Vágyódás a halál után. Kozlay Józsefné. — Kettős parancs. Stráner Vilmos. — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. Néhány szó hitoktatásunk és hitoktatóinkról. Uj zsinatra készül magyarhoni ág. hitv. ev. keresztyén egyházunk. Az a 20 esztendő, mely 1891—4. évi zsinatunk óta az idő végtelen tengerébe tünt, a maga változatos eseményeivel, fokozatos fejlődésével s egyházunknak tagadhatatlan haladásával sok oly egyházjogi kérdés elé állított, melyet egyházi alkotmányunk tételes intézkedéseivel egyáltalában megoldani nem tudtunk, úgyhogy nemcsak kerületi, de egyetemes gyűlésünk termében is nem egyszer hangzott el e kemény kritika- ez ügy rendezése az összehívandó zsinat hatáskörébe tartozik. Hiába! Minden emberi mű, még a látszólag legtökéletesebb — gyarló, időről-időre helyesbítésre szorul. Egyetemes közgyűlésünk megbízásából már évek óta működik az u. n. zsinati bizottság, melynek jelentése kapcsán mult évi egyetemes gyűlésünk (jegyzőkönyv 153. pontja) kimondotta, hegy a zsinatot 1913-ban kívánja megtartani s körvonalazta azokat a határokat, melyek között e legújabb zsinatunknak tartalmilag mozognia kell. A tervbe vett módosítások, illetőleg helyesbítések az E. A. II—VI. részeire fognak kiterjedni. Zsinati bizottságunkban, ami igen természetes egyetemes egyházunk legkiválóbbjai foglalnak helyet, akiknek figyelme kétségtelenül mindazon ügyek rendezésére terjed ki, amelyek törvénykezésünk és közigazgatásunk terén fölmerültek s amelyeket fÖnálló törvényünk hiányos rendelkezése miatt közmegelégedésre elintézni nem lehetett. Tudtommal azonban vannak oly ügyek is. melyek a felső egyházi fórum előtt alig fordulnak meg s amelyek mégis sürgős elrendezésre várnak. Ezek közé tartozik a hitoktatás ügye s ennek keretén belül a hitoktatók jogviszonyainak körvonalozása. Iskoláink államosításával s uj állami iskolák fölállításával a vallástanítás ügye egész'm más mederbe jutott, mint amelyben utolsó zsinatunk előtt folyt. 1892-ben elegendő volt az E. A. 200 §-a, ma már sehogysem fedi azokat a követelményeket, amelyeket egyházunk saját jól fölfogott érdekében e téren támaszt. Mig a hitoktatást azelőtt kizárólag felekezeti tanítóink végezték, ma már igen sok helyen ezt a fontos munkát lelkészi képesítéssel biró egyének végzik. És ez helyesen is van igy. Ha egyházi viszonyaink megengednék, az lenne az ideális állapot, ha a jövendő nemzedéket egyházunk tanainak ismeretére a tiszta evangelium szellemében oly férfiak vezetnék, akik nemcsak akarják, de tudják is növendékeik lelkében a hitnek magvát elhinteni s az egyház és annak intézményeiért való lelkesedés tüzét meggyújtani. Hogy a hitoktatók mily kiváló szolgálatokat tesznek a közegyháznak s mily felelősségteljes, fontos munkát végeznek, nem szükséges közelebbről fejtegetni. Nem különös-e tehát, hogy szolgálati jogviszonyaik rendezve egyáltalában nincsenek! A tanári kar szolgálati pragmatikájával természetszerűen a hittanárokét is az E, A. 199. §-a szerint a kerületi közgyűlések szabály rendeletileg állapítják meg, de hogy mi történjék a hasonló képesítésű elemi és polgári stb. iskolák hitoktatóival, arra direktívát sehol sem találunk, mert az E. A. 200. §-a is csak azt mondja, hogy „a nem ág. hitv. evang. tanintézetekbe járó evangelikus tanulók vallásoktatása, valamint a vele járó terhek iránt . . első sor-