Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-02-03 / 5. szám

VII!. év. Rákoskeresztúr (Budapest mellett, ^12. február 3. 5. szám. EYAMELIKÜS ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy iven. Kéziratokat, előfizetési öijakat, hiröetések szövegét és öiját a z Ev. Őrálló szerkesz­tősége címére Rákoskeresztú r Pestme­gye, kell külöeni. — A bel- és külmissióra vonatkozó közlemények Seholtz Ödön lelkész, rovatvezető címére Ágfalvára (Sopronmegye) külöenöők. ßi EH EH EH FELELŐS SZERKESZTŐ: NOSZKÓ ISTVÁN rákoskeresztúri lelkész. Szerkesztő-helyettes: NÁDASSY JÁNOS ny. lelkész. Rákoskeresztúr. ti9 Főmunkatárs: EH SCHOLTZ ÖDÖN ágfalvi lelkész. A lap ára: Egész évre . . . . 12 K Félévre .... . 6 K Negyedévre .... 3 K Egyes szám ára 40 fillér. El Hiröetés ára olöalanként 40 korona. 19 TARTALOMJEGYZÉK: VEZÉRCIKK: Luther-menház. Vitális Gyula. — CIKKEK: Az eperjesi egyetem esz­méje. Dr. Mikler Károly. — A liverpooli diákgy ülés. Nóvák Rezső. — Belélet. — Pályazatok, és hirdetések. Luther-menház? Luther, a nagy reformátor régóta pihen a wittenbergi vartemplom csendes sírholtjában, de örökségül nemcsak ez evangeliumi tiszta hit ál­dását hagyta az utókorra, hanem élő, alkotó szelleméi is, mely nemetdékrol nemztdekre, uj intézmények alkotására serkent. Bizonysága en­nek a külföldön az a számos egyházi, kulturális, humánus ós szociális intézmény, mely Luther ne­vét viseli, sót magyarhoni egyházunkban is van­nak már intézményeink, melyek az ő nevéhez fűződnek, példa rá a Luther-Társaság, a Luther­Otthon, több egyházmegyéinkben f'enálló nemes rendeltetésű Luther-alapok. A reformáció négyszázadik évfordulójához közeledve, Luther termékenyítő szelleme erőtelje­sebbén látszik buzogni egyházunk kebelében: felébredt bennünk a vágy létesíteni valami ki­valobbat a nagy évforduló idejére, amit méltán fűzhetnénk Luther nevéhez. Ha jól emlékszem, dr. Straner Gryula volt az első, ki már négy év előtt felhívta az egyház közönségének figyelmét az Ev, Őrálló hasábjain, hogy már csak tiz év választ el a reformáció négyszázéves évforduló­jától s cikkében serkentőleg hatott a közvéle­ményre; készüljünk a nagy ünnephez ugy, hogy maradandó emléket hagyjon maga után, alkot­nunk kellene valami kivalóbbat, a ritka alkalom­hoz méltót, tehát jó lesz korán hozzálátni az áldozatkészség forrásainak összegyűjtéséhez. Az üdvös gondolat messzemenő elmélkedéseket vál­tott ki egyházi lapjainkban, megeredt a vérmes számitgatás, tervezgetés, hogy milyen módon le­hetne milliókat összehozni az ünnep elérkeztéig és szó esett arról is, mire kellene a begyült jubileumi alapot fordítani. Hivatalos útra tért a fontos kérdés. Megjárta az egyházmegyéket, a kerületeket s feljutott az egyetemes egyházi köz­gyűléshez. Az alsóbbfoku testületektől sokféle javaslat került fel a gyűjtés módjára ós céljára vonatkozólag. Az 1909. évi egyetemes közgyűlés egy bizottságnak adta ki az indítványokat javas­lattétel végett s ezzel az actio megindítása egy évi halasztást szenvedett A bizottságnak volt miből válogatnia. A javaslatok között ott szere­pelt országos árvaház, diakonissa intézet, nő­nevelő intézet, Luther ösztöndíj alap, Luther szobrok, egyházak alapitá&a, missziói körök ren­dezése, monumentális templom a fővárosban és egyebek. A bizottság azonban megbízatásától el­térőleg az alulról érkezett javaslatok egyikét sem honorálta, hanem a saját eszméjét terjesztette az 1910-ik évi egyetemes kö; gyűlés elé s annak alapján határozattá lett, hogy a reformáció ju­biláris évfordulójára összegyűlő alapból „szegény sorsú gyógyíthatatlan betegek számára országos irgalomház állittassék fel, mely Luther nevéről ne­veztessék" , vagy is egy „Luther menház" létesi­sittessék, melynek javára évenként, egyházanként gyűjtés és a reformáció emlékünnepi offertoríum szolgáltatandó be. Nem volt szerencsés a bizottság javaslata sem a gyűjtés módja, sem a cél megjelölésében. Tudvalevő, hogy a reformáció emlékünnepi is­tentiszteletek offertóriuma kevés egyház kivéte­lével mindenütt a gyámintézet javára van lekötve; igy ettől a gyámintézetet fosztjuk meg. A gyűjtés maga pedig eléggé bizonytalan alap. melyről a kitűzött cél igényeinek megfelelő reális számítást tenni előre nem lehet. Helyesebb lett volna ugy, mint a beszüntetett cathedraticum et agentio­n ale megállapításánál történt, kivetés alapjára helyezkedni, a mihez meg volt az igazolható jogcím, a mennyiben a létesíteni szándékolt in­tézmény a közegyház tulajdonául lesz tekintendő

Next

/
Thumbnails
Contents