Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-02-03 / 5. szám

VII!. év. Rákoskeresztúr (Budapest mellett, ^12. február 3. 5. szám. EYAMELIKÜS ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy iven. Kéziratokat, előfizetési öijakat, hiröetések szövegét és öiját a

z Ev. Őrálló szerkesztősége címére Rákoskeresztú

r Pestmegye, kell külöeni. — A bel- és külmissióra vonatkozó közlemények Seholtz Ödön lelkész, rovatvezető címére Ágfalvára (Sopronmegye) külöenöők. ßi EH EH EH FELELŐS SZERKESZTŐ: NOSZKÓ ISTVÁN rákoskeresztúri lelkész. Szerkesztő-helyettes: NÁDASSY JÁNOS ny. lelkész. Rákoskeresztúr. ti9 Főmunkatárs: EH SCHOLTZ ÖDÖN ágfalvi lelkész. A lap ára: Egész évre . . . . 12 K Félévre .... . 6 K Negyedévre .... 3 K Egyes szám ára 40 fillér. El Hiröetés ára olöalanként 40 korona. 19 TARTALOMJEGYZÉK: VEZÉRCIKK: Luther-menház. Vitális Gyula. — CIKKEK: Az eperjesi egyetem eszméje. Dr. Mikler Károly. — A liverpooli diákgy ülés. Nóvák Rezső. — Belélet. — Pályazatok, és hirdetések. Luther-menház? Luther, a nagy reformátor régóta pihen a wittenbergi vartemplom csendes sírholtjában, de örökségül nemcsak ez evangeliumi tiszta hit áldását hagyta az utókorra, hanem élő, alkotó szelleméi is, mely nemetdékrol nemztdekre, uj intézmények alkotására serkent. Bizonysága ennek a külföldön az a számos egyházi, kulturális, humánus ós szociális intézmény, mely Luther nevét viseli, sót magyarhoni egyházunkban is vannak már intézményeink, melyek az ő nevéhez fűződnek, példa rá a Luther-Társaság, a LutherOtthon, több egyházmegyéinkben f'enálló nemes rendeltetésű Luther-alapok. A reformáció négyszázadik évfordulójához közeledve, Luther termékenyítő szelleme erőteljesebbén látszik buzogni egyházunk kebelében: felébredt bennünk a vágy létesíteni valami kivalobbat a nagy évforduló idejére, amit méltán fűzhetnénk Luther nevéhez. Ha jól emlékszem, dr. Straner Gryula volt az első, ki már négy év előtt felhívta az egyház közönségének figyelmét az Ev, Őrálló hasábjain, hogy már csak tiz év választ el a reformáció négyszázéves évfordulójától s cikkében serkentőleg hatott a közvéleményre; készüljünk a nagy ünnephez ugy, hogy maradandó emléket hagyjon maga után, alkotnunk kellene valami kivalóbbat, a ritka alkalomhoz méltót, tehát jó lesz korán hozzálátni az áldozatkészség forrásainak összegyűjtéséhez. Az üdvös gondolat messzemenő elmélkedéseket váltott ki egyházi lapjainkban, megeredt a vérmes számitgatás, tervezgetés, hogy milyen módon lehetne milliókat összehozni az ünnep elérkeztéig és szó esett arról is, mire kellene a begyült jubileumi alapot fordítani. Hivatalos útra tért a fontos kérdés. Megjárta az egyházmegyéket, a kerületeket s feljutott az egyetemes egyházi közgyűléshez. Az alsóbbfoku testületektől sokféle javaslat került fel a gyűjtés módjára ós céljára vonatkozólag. Az 1909. évi egyetemes közgyűlés egy bizottságnak adta ki az indítványokat javaslattétel végett s ezzel az actio megindítása egy évi halasztást szenvedett A bizottságnak volt miből válogatnia. A javaslatok között ott szerepelt országos árvaház, diakonissa intézet, nőnevelő intézet, Luther ösztöndíj alap, Luther szobrok, egyházak alapitá&a, missziói körök rendezése, monumentális templom a fővárosban és egyebek. A bizottság azonban megbízatásától eltérőleg az alulról érkezett javaslatok egyikét sem honorálta, hanem a saját eszméjét terjesztette az 1910-ik évi egyetemes kö; gyűlés elé s annak alapján határozattá lett, hogy a reformáció jubiláris évfordulójára összegyűlő alapból „szegény sorsú gyógyíthatatlan betegek számára országos irgalomház állittassék fel, mely Luther nevéről neveztessék" , vagy is egy „Luther menház" létesisittessék, melynek javára évenként, egyházanként gyűjtés és a reformáció emlékünnepi offertoríum szolgáltatandó be. Nem volt szerencsés a bizottság javaslata sem a gyűjtés módja, sem a cél megjelölésében. Tudvalevő, hogy a reformáció emlékünnepi istentiszteletek offertóriuma kevés egyház kivételével mindenütt a gyámintézet javára van lekötve; igy ettől a gyámintézetet fosztjuk meg. A gyűjtés maga pedig eléggé bizonytalan alap. melyről a kitűzött cél igényeinek megfelelő reális számítást tenni előre nem lehet. Helyesebb lett volna ugy, mint a beszüntetett cathedraticum et agention

ale megállapításánál történt, kivetés alapjára helyezkedni, a mihez meg volt az igazolható jogcím, a mennyiben a létesíteni szándékolt intézmény a közegyház tulajdonául lesz tekintendő