Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-12-07 / 49. szám

1912. EVANG

ÉLIKUS ŐRÁLLÓ. 4 62. Bridgeport Cram, papja Karlovszky László. 15. Port Chester N.Y. pipja Belli. Dániel. 16. Passaic-Garfield N.Y. papja nincs. 17. Bringhamton N.Y. papja Pankuch János. 18. New-York City papja Engler Lajos. 19 St. Louis M. papja nincs. 20. Bonne Terre M. papja nincs. 21. Chikago 1. III. papj i Bradics János. 22. Chikago II. 111. papja Lichner János. 23. Chikago III. 111. papja Szomora János. 24. Streator 111. papja Chovan János. 25. Ilasco Mo. papja nincs. 26. Kenoska és Racine Wis papja Olsavsky András. 27. Slavia Fia. papja Járossy Sándor. 28. Bookston la. papja nincs. A második csoportba azokat az egyházközségeket sorolhatjuk, amelyek nem tartoznak ugyan a szláv synodus kötelékébe, de nem is vallják magukat magyar gyülekezeteknek, hanem szintén tót nemzetiségi alapon állanak. Ide tartoznak: 1. Cleveland 0. papja Salva D. 2. Barberton 0. papja Salva D. 3. Allegheny Pa. papja Molnár Pál. 4. Johnstown Pa. papja Kvicsala János. 5. Braddock Pa papja Boor László 6. Mount C arm el Pa. papja Havel László. 7. Mahanoy City Pa. papja Dianiska Albert. 8. Froeland Pa. papja Hwel László. 9. Jansford Pa. papja Mi csálék János. 10. Connelsville Pa. papja Tomaska Márton. 11. Little Falls N.Y. papja nincs. 12. Newark NY. papja Nowom sky N. 13. Chikago 111. papja Schultz János. 14. Minneapolis Min. papja Häuser Károly. 15 — 16. Ugyenez lelkészhez tartozik még Lakefeld és Tabor is. A harmadik csoportba azok a magyar anyanyelvű egyházak tartoznak, amelyekből az első evang. magyar egyházmegyét szervezni lehetne. Ezek száma az előbb felsorolt és a szláv synodushoz nem tartozó egyházköz ségek némelyikének csatlakozása folytán esetleg meg is szaporodnék. Sőt a szláv synodusba tartozó gyülekezetek között is akadna olyan, amelyik szívesen megmaradna a hazai egyetemes egyház kötelékében. A magyar gyülekezetek a következők : 1. Cleveland 0. papja Rúzsa István. 2. Detroit Mich, papja Bek er Jakab. 3 Elgin Hl. papja Schleifer Bertalan. 4. New Brunswick N.Y. Stiegler Ernő. (ezelőtt Németh Károly) 5 South Betlehem Pa. papja most angol. 6. Martins Ferry 0. papja nincs. 7. Buffalo 0. szervezés alatt. 8 Charleroi Pa. szervezést kiván. E magyar gyülekezetek ma míg, ha segítséget kapnak is a General Council-tól, mégis merőben függetlenek Vagyonuk a saját nevükön van, s igy sorsukról szabadon rendelkeznek. Fontos nemzeti és egyházi érdekek követelik, hogy őket magukra ne hagyjuk, s a hazai egyetemes egyházzal való szerves összekapcsolásuk érdekében minden lehetőt elkövessünk. A mi előbb is a nemzeti érdeket illeti, arra nézve tudnunk kell, hogy ha nem alkotunk egyházmegyét, akkor Amerikába szakadt véreink hitükhöz ragaszkodva vagy a szláv synodus kötelékeibe lépnek be, vagy a német evangélikusokhoz csatlakoznak, vagy a General Council fennhatósága alá kerülnek s igy nemzetiségüket előbb utóbb, de örökre elveszítik. Továbbá tudnunk kell azt is, hogy az amerikai állam érdeke azt kívánja, hogy a kivándoroltak és az ősi haza között lehetőleg minden kapocs megszakadjon. Ezért igyekeznek olyan 1—2—3 évet itthon végzett theologusokat megnyerni az amerikai egyházközségek lelkészi állásaira, akik a diplomát náluk szerzik meg, mert ezek többé nem igen térhetnek haza, minthogy diplomáikat itthon el nem ismerik és igy a saját érdekük követeli, hogy híveiket is a kintmaradásra ösztönözzék. A mi nemzeti érdekünk meg ezzel ellentétben azt teszi kötelességünkké, hogy első sorban a nép vezetőit kössük magunkhoz, hogy ezek révén a népet magát se veszítsük el. Ezért szükséges, hogy itthon végzett, okleveles lelkészeket küldjünk ki Amerikába s nekik a visszatérés lehetőségét azzalis biztosítsuk, hogy őket az egyetemes egyház kebelébe tartozó lelkészeknek ismerjük el. Az egyházi érdek meg azt parancsolja, hogy az amerikai evang. magyar egyházmegye szervezése által azokat, akik nemzetiségükhöz ragaszkodnak, az egyház számára is megtartsuk. A szervezetlenség szomorú következményének tekinthetjük, hogy magyarságuk megtarthatása érdekében többen a református egyházba léptek át. Igy Hamborszky Pál egykori brassói lévita fiává! együtt ma református leikész. Bogár Lajos, egyik evang. tanítónk fia, Pazár Miklós volt sárosi evang. tanítónk fia szintén református lelkészekké lettek. Amerikában az egyházak alakítása is amerikaiasan megy. Lehet, hogy nemsokára megkétszereződik a mostani egyházközségek száma. Minél előbb szervezzük az amerikai egyházmegyét, annál több lelket tudunk megmenteni egyházunk és hazánk számára. Ezt az ügyet nem szabad a szokott lassúsággal és közönyösséggel kezelni. Az egyházmegyét mielőbb meg kell alakítani. Hogy ennek az alakitásnak nehézségei is vannak, azt jól tudjuk mindnyájan. De a nehézségeket egy kevés jóakarattal elháríthatjuk. Kötelességemnek tartom, hogy e nehézségekről s azok elhárítása módjáró! is, mihelyt néhány vitásabb kérdést tüzetesebben megvizsgálok, tájékoztassam a közvéleményt. Raffa

y ^^ MISSZIÓ. Rovatvezető: Seholtz Ödön. A szövetkezett „Lutherische Gotteskasten" egyesületek kiküldöttei szeptember 10. és 11-én Rudolstadt városában tartották évi konferenciájukat. A .Gotteskasten" működése hasonlít a Gusztáv Adolf egyesületéhez, csakhogy öntudatosan lutheránus alapon épül fel es csak öntudatosan lutheránus gyülekezeteket s intézményeket segélyez. Konferenciái alkalmával nem csap nagy parádét, mint más egyesületek, hanem töviről hegyire megbeszéli s letárgyalja a jövő év munkaprogrammját s azon gyülekezet lutheri öntudatának fejlesztésére s erősítésére törekszik, a mely vendégeül meghívja. A konferencia előestéjén istentisztelet volt a gyönyörű szép Luthertemplomban, a melyen Schulze lomari lelkész Ap. csel. 20, 26—27 alapján a Luth. Gotteskasten feladatáról beszélt. Feladata pedig az, hogy a hitsorsosoknak az egész keresztyén tant nyújtja s őket a tökéetes keresztyén életnek megnyerje. Szeptember 10-én dr. Ahner leipzigi lelkész, mint a szövetkezett Lutherische Gotteskastennek elnöke, imával s irás-olvasással nyitotta meg a konferenciát. Pamparrien güstrowi praepositus először azon segélypénztár állapotáról referált, mely a Cseh- és Morvaországban szétszórva elő, mintegy 1300 cseh nyelvű lutheránus lélek megmentését tűzte ki feladatául. — Utána dr. Ahner akönigrätzi „Luther Otthon" helyzetét ismertette, melyben olyan cseh anyanyelvű gimnáziumi növendékeket segélyez a Gotteskasten, a kik a theologiai pályára akarnak lépni, nehogy a szegény csehnyelvü luth. gyülekezetek lelkészek nélkül maradjanak. A megrongált épületet újra kell építeni, ami 80.000 koronába kerül, minek még csak a fele van együtt. — Heidt hannoveri