Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-11-16 / 46. szám

4ß0. EVANGgLI KUS ŐRÁ LL Ó . 1912 főesperes 50.000 koronát kiván a nyugdíjintézetnek. Nem akarja feláldozni a jelen szükségleteit a bizony­talan jövő esélyeiért és bizonytalan alapon álló tőke­gyűjtésért. Gyűjtünk tőkét és gyűjtsünk is más cimen, d* nem ezen. Baltik püspök szintén Zsigmondy javas­latát támogatja. Veres József esperes fél az adócsök­kentési alap felhasználásától. Elismeréssel adózik az indítványozónak, de szerinte „másként fest az egyházi élet a budai várban, mint a falusi gyülekezetekben. 8 Óva int az adócsökkentési összegek elvonásától. Hatásos szavakban magasztalja a hivek áldozatkészségét. A napi­sziikségletet elégítsük ki, tőkét pedig a feleslegesből gyűjtsünk. A jövő socialis feladatok szempontjából he­lyes a tőkegyűjtés, de csak törvényes és jogos alapon. A segítség módja: az 1848. XX. t.-cz. megvalósulásának szilárd támogatása. A többi céloktól nem szabad elvonni a segélyt. Sztehlo K. önzetlenül fáradt e célok körül. A 35.000 K. nyugdij és 26000 kor. adócsökkentési összegek elvonását az alaptól 1912 re elfogadja és a bizottság kiküldetéséhez hozzájárul. Zsigmondy a nyug­díjintézetnek 50.000 kor. ós az adóalapnak a 26.000 kor. kiutalását kivánja. Miután Prónay báró is elfogadta a bizottság kiküldetését, azt az egyetemes közgyűlés megválasztotta, még pedig az egyet, felügyelő elnöklete alatta kerületek elnökségeit, és minden kerületből két tagot u. m. Osztroluczky M., Veres J , Meskó L., Gyürky P., Kéler Zoltán, Schleiffer esperes, Hering Zs., Varga Gy., Sztehló K. ós Szelényi főjegyző. A közalap felosztásánál a rendelkezésre álló 152.600 kor. a mult évben meghatározott mód lett elfogadva a a felesleg a Luthertársaság segélyére lett fordítva. Az eperjesi egyetem ügyében a kormánnyal való tárgyalás bizottsághoz utaltatott. A tanítóképzők magántanulóinak vizsgaengedélyezése tárgyában kiadott miniszteri rendelet sérelmesnek mondatott ki s annak megváltoztatása iránt az egyetem, közgyűlés lépéseket tesz. Tudomásul vette a közgyűlés a Róth-Teleky ösz­töndíjra vonatkozó jelentést, az egyetemes pénztár ós a kerületek számadásait, az alapítványokról, a gyámin­tézetről szóló jelentést. Megállapította a számadások mintáját, t. i. a bányai kerület számadási mintát fo­gadta el. S figyelmükbe ajánlotta a kerületeknek, hogy az egyik évben megállapított és kiutalt államsegélyek csak a jövő évben használhatók fel. Tekintve, hogy pénteken délutánra törvényszéki tárgyalás volt kitűzve, a közgyűlés folytatása szombat reggel 9 órára lett megállapítva. Negyedik nap. Szombaton a közgyűlés, miután a nyugdijintézeti bizottság jelentésót örvendetes tudomásul vette, Ludig Emánuel bécsi hitoktató kérvényét elutasította & tudo­másul vette a selmeczi lyceum kormányzó tanácsának, a lelkészfiakat segélyző egyesületnek és a missiói egye­sületnek a jelentését, áttért a zsinati bizottság jelenté­sének tárgyalására. Dr. Szelényi előadó jelenti, hogy a bizottság működését befejezte s felolvasta a felség fo­lyamodványt. Schleiffer esperes felveti aron kérdést, hogy a lelkészválasztási eljárás egységesittessék a zsi­naton. Felvilágosítást kap oly értelemben, hogy ez a kérdés az E. A. H-ik szakaszának tárgyalása alkalmából megoldható lesz. Szentiványi A , Geduly püspök és Laszkáry Gy. felszólalása után az a határozat alakult ki, hogy a zsinat megnyitásának napját a jövő évi egyetemes közgyűlés fogja megállapítani. Janoska Györgynek a zsinat munkakörére vonatkozólag az a vé­leménye, hogy annak az összes zsinati törvényekre kell kiterjednie. Hivatkozik arra, hogy például a nyugdíj­törvény nem kerül revízió alá. Viszont a fővárosi egy­házak egyesítése, részletes, adminisztratív kérdés, a mely nem zsinatra való. Magasabb egyházi érdek sem követeli az egyesítést. Törvénybe ütközik az egyházak akarata ellenére jogaiktól és vagyonuktól való megfosz­tása. Hivatkozik az egyet: felügyelő azon szavaira, hogy intézkedéseinkkel ne okozzunk keserűséget az egyház­ban karhatalmi szóval. Ez ügyet kirekesztendőnek tartja a tanácskozás tárgyaiból. Zsigmondy szerint ez nem tartozik ide, hanem az érdemleges zsinati tárgyalásokra. Sztehlo K. pedig kifejti, hogy magának Janoska és ér­dektársainak áll az érdekében, hogy ez a vitás kérdés rendeztessék. De ne Írjanak oly izgató cikkeket, mint legközelebb is egy felvidéki lapban, mert ezzel ép nem tesznek az ügynek jó szolgálatot. Janoska kijelenti, hogy e cikkekkel nem azonosítja magát, azok őt kelle­metlenül lepték meg. Kovácsi Kálmán jelzi, hogy ezen ügy szélesebb körökben kelt aggodalmat s reméli, hogy a vagyoni tulajdonjog érintetlen marad. Gyürky főesperes szavai után, a ki megjegyzi, hogy a nyugdíjtörvény benne van az előmunkálatok kö­zött, Dr. Wagner Géza esp. felügyelő helyreigazítja Kovácsi ténybeli tévedéseit. Egy egyház keletkezett Bu­dapesten, ez oszlott szét három gyülekezetre. A rende­zés törekvése nem irányul a hitélet körében az anya­nyelv elfojtására, sem az erőszak alkalmazására. Ka­czián főesperes szérint nem is olyan fekete ez az ördög, a minőnek festik, — a kérdések, mint nem jelentősebb természetű változások valószínűleg a zsinatig magoktól, administrative megoldatnak. Ezen felszólalások után a zsinati bizottság jelentése elfogadtatott s a bizottság to­vábbi megbízatását a közgyűlés fenntartja. Miután Zsigmondy ker. felügyelő e bizottságnak hivatalból tagja, helyébe Osztroluczky Miklós lett beválasztva. A Luther-Otthon és az énekügyi bizottság jelenté­sének tudomásul vétele után a prot. sajtóiroda kérdésé­ben döntött a közgyűlés még pedig ugy, hogy ifj Lukács Gyulával a szerződést nem kivánja megújítani, hanem egy évre minden következtetés nélkül a napi sajtó in­formálásával megbízza Noszkó István lelkészt 250 kor. költségének megtérítése mellett. Nagy érdeklődés mellett tárgyaltatott ezután a re­formátiónak 400 éves évfordulója. A bányakerület az 1910 évi közgyűlés s a menház felállítására vonatkozó határozatnak hatályon kivül való helyezését, a tiszai egyházkerület annak megváltoztatását kérte, továbbá azt, hogy ezen évorduló alkalmából országos ünnep rendeztessék, a begyült összegek nedig a kerületi in­tézmények megerősítésére legyenek fordíthatók. A du­náninneni kerület a theologusok ingyenes nevelését kivánja a begyült összegek terhére, a dunántuli kerület pedig nem kivánja a célt most megjelölni. Sztehlo K. és Zsigmondy bizottság kiküldetését javasolják. Baltik, Schleiffer, Geduly, Laszkáry, Bancsó, Szelényi és Fischer hozzászólása után a közgyűlés kimondta, hogy az 1910 évi határozatát hatályon kivül helyezi, a gyűjtés foly­tatását elrendeli, az egybegyüjtendő alap rendeltetéseül pedig a theologusok lehető ingyenes kiképzését je­löli meg. További tárgysorozatának tárgyalása mellett a köz­gyűlés kimondja, hogy az egyházközségek alkalmazot­taira a munkás biztosítási kötelezettség nem terjed ki. Sajnálattal veszi tudomásul a bécsi egyháztanács intéz­kedését, a melylyel a magyar nyelvű istentiszteleteket imaházából kizárta s elhatározta, hogy Bécsben a fede­zet erejéig bérelt helyiségben fognak a ftiágyar nyelvű

Next

/
Thumbnails
Contents