Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-11-16 / 46. szám

418 EVANGELIKUS _ŐRÁLLÓ

__

^ 1912 követelje alapitványaink megerősítését, hanem csak 1udomásul vételét. Ámde dacára annak, hogy gróf. Tisza István biz. tag is exponálta magát a protestáns érdekek mellett, a Ministerium álláspontjából nem tágított s igy e tárgyban egyesség nem jött létre. (Őszintén sajnáljuk, mert autonómiánk egy vára ismét elesett. Törvény biztosítja, hogy az alapítványi ügyekben függetlenek vagyunk s mégis a Ministérium a törvényt mellőzve oly befolyást biztosit magának alapitványaink felett, a mely őt a törvény értelmében meg nem illetné.) Élénk érdeklődéssel hallgatta a közgyűlés Sztehló referádáját a budaméri alapítvány ügyében. Budaméren még 1867-ben egy nagyszabású alapítványt tett az egyház céljaira Ujházy József és neje. Ezen tekintélyes alapitványrévén gondoskodva van ugy a lelkész, mint tanitó javadalmának emeléséről, valamint a templom alatti kripta gondozásáról. Az alapitványozók az alapítványt a sáros zempléni esperesség, illetve a tiszai egyházkerület oltalma alá helyezték, hogy az őrködjék az alapitványozók akarata felett, A családnak jelenleg élő tagjai ugy látszik megunva ezt a terhet, ajánlatot tettek az egyházmegyének, hogy ezen dologi terheket pénzösszegben válthassák meg, a melynek kamatai fedezni fogják az alapító levélben kijelölt kötelezettségeket. Bírói megállapítás szerint ezen alapítvány prtzbeli értéke hivatalos megállapítás szerint 68.000 korona, a melyben benn foglaltatik a templomra nézve 15000 korona szolgálmány ís. Az esperessség lebocsátotta az ügyet tárgyalás végett az egyházközséghez, a hol hajlandóknak mutatkoztak az egyezség megkötésére, s erről jegyző könyvet is vettek fel, ámde mikor annak aláírására került a sor, épen a kiküldött gondnokok tagadták azt meg. Az esperességi gyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alapítványi hatóság az alapító levél értelmében az esperesség, ennélfogva az egyességet megkötötte s az egyházkerület is megerősítette. Midőn azonban a dolog végrehajtásához láttak, az egyházközség állást foglalt ellene, s annak megsemmisítését követelte, mivel „minden jog az egyházközségből ered." Igy került az ügy az egyet, gyűlés döntése alá. A j°gügyi bizottság javaslata alapján — a közgyűlés Sztehló, Geduly püspök, dr, Mikler, Barcza, Korbély, Wágner, b Prönay hozzászólása s egy nagyszabású vita után — elhatározta, hogy az alapítványi hatóság tényleg az esperesség s igy az általa kötött egyezséget jóváhagyta. Klein Mihály árvanagyfalusi tanitó korpótléka ügyében a közgyűlés nagy megütközéssel vette tudomásul, hogy a Ministérium az egyet, törvényszéknek e tárgyban hozott ítéletét megsemmisítette. M. évi egyet, gyűlés 54 p. kapcsolatban Dunaegyháza és Apostag között felmerült vitás egyházi adózási kérdésben a jogügyi biz. javaslatára a közgyűlés a dunaegyházi fellebbezést viszautasitotta,mivel az egyháznak mint ilyennek ez ügyben fellebbezési joga nincs, személyes panaszokkal az érdekeltek előállhatnak. Újhelyi Attilla turányi és szucsányi földbirtokos egyházi adózásának ügye mivel kellőleg felszerelve nem vala volt, t. i, nem csatoltattak az egyházi adókulcs, mint a kivetési kimutatásra vonatkozó iratok, érdemben elbírálható nem volt, visszaadatik a bánvai kerületnek. Derencsény és filiáinak kérelme vitás istentiszteleti ügyükben ugy intéztetett el, hogy az egyet, gyűlés a hliáknak azon kérelmét, mely szerint uj templomukban évente 6—6 istentiszteletet kérnek : teljesítette, illetve jóváh agyta. A bányai egyházkerület által pártolólag felterjesztett bánsági esp. indítványt, hogy evang. katonáink s tisztjeink nagypénteken a szolgálat alól felmentessenek, a közgyűlés elfogadta s intézkedés végett a közös prot. bizottsághoz áttette. Dr. Zsigmondy Jenő bányakerületi felügyelő főrendiházba való behívása tudomásul vétetik s jegyzőkönyvbe iktattatik. A Hunfalvy alapítványi biz. jelenti, hogy két 1000 — 1000 koronás alapítványt az alapítólevél értelmében Rapos Viktor pozsonyi ós Reinhardt János eperjesi theológusnak kiadta. Tudomásul véttetett. A bányai egyházkerületnek két szabályrendelete : a fellebbezési határidőről és a kerületi ügyrendről jóváhagyattak. A selmeczbányai evang. tanítóképző intézet szábályzata azonban alaki hiányok miatt küldetett a dunáninneni kerülethez. Az egyetemes theológiai ügyeket Bancsó Antal referálta, ezekkel kapcsolatban két fontos ügy került tárgyalás alá: az ég ik a theológiák egyesítésének kérdése, a másik pedig a theologiai fakultás kérdése. A theológiák egyesítésének kérdésében Pozsony és Sopron hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni e tekintetben, Eperjes azonban ragaszkodik az ő ősi collégiumához. A közgyűlés ugy határozott, hogy ezen kérdés elintézését az egyetemmel kapcsalandó theol. fakultás megvalósulásákor oldja meg. A theol fakultás felállítását Pozsonyban az egyházkerületek szívesen látják, csupán a tiszai egyházkerület óhajtja azt Eperjesen az ott kifejlesztendő egyetemen felállítani. Zsigmondy Jenő ez ügyben előadja, hogy e tárgyban két felterjesztés is ment a ministériumhoz. Az egyik a m. évi egyet, gyűlésből kifolyólag, n hol még általában a prot. theol. fakultás felállítását kértük, a másik pedig az e célra kiküldött bizottság kebeléből terjesztetett fel, s a menyiben időközben nyilvánvalóvá lett, hogy a debreceni egyetemen a reformátusok nyernek theológiai fakultást, a bizottság e kérvényével a Ministériumtól azt kérte, hogy az evangélikusok részére a pozsonyi uj egyetemen rendezze be a theológiai fakultást. E felterjesztésekre azonban ezideig a Ministériumtól válasz nem érkezett. Kapcsolatban báró Prónay Dezső egyet, felügyelő elnökileg megjegyzi, hogy e tárgyban ő is személyesen tárgyalt az államtitkárral s irapressiói, a melyekkel tőle távozott — nem kedvezőek. (Báró Láng L. a dunáninneniek ez évi közgyűlésén e tárgynál nyilatkozatot tett, hogy a kormánynál — bizonyos tudomása szerint — meg van a hajlandóság az evangélikusok ezen kívánságának teljesítésére.) Az egyet, közgyűlés a három egyházkerület egybehangzó véleménye alapján határozatilag kimondja, hogy a pozsonyi theol. fakultás létesítésére sürgős feliratot intéz a Ministériumhoz. A pozsonyi theol. akadémia nagybizottságának jelentésót Hornyánszky Aladár theol. akad. tanár terjesztette a közgyűlés elé, melyet tudomásul vettek. Góbi Imre, mint az egyet, tanügyi bizottság előadója tanügyi jelentését terjesztette elő. Az 1911/12 tanévre vonatkozó, iskolák állapotáról szóló jelentéses kimutatás egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe vétetett fel. A tanügyi bizottság jelenti (a mult évi jkv 65. sz nál) hogy a vallásoktatás egyöntetűvé és sikeresebbé tétele céljából tervezett Vezérkönyv szerkesztése folyamatban van. A tanári pragmatika megszerKeszté-