Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-09-21 / 38. szám

368 EVANGE L IKUS ŐRÁLLÓ 1912. kózik, hogy az államhatalom is sokszor kényte­len előle visszavonulni. Óriás materiális erejénél fogva könnyű neki a fölényt szinte minden vo­nalon biztosítani, minden exponált helyre a leg­megfelelőbb, jól fizetett s ennél fogva reprezen­tációs kiadásokra képes — egyéneket állítani, kiknek tekintélyt, súlyt, befolyást, ha egyéb nem is, de a bőséges reprezentációi kiadás okvetlen szerez; iskoláikat az államosítás alól kivonni, mig a mi szegényes iskoláink, melyeknek terhét szá­zadokon át viseltük, derüre-borura mennek az állam kezébe, — lelkészeiket jói ellátni, mert a kath. alsópapság siralmas helyzetéről zengett panaszdalok nem jogosultak. A kongnia bevallásánál ügyesebbek vol­tak, mint mi és eszesebbek, mint a világosság fiai. Aztán ki ismeri a misepénzek mennyiségét és jövedelmét, mikor a róluk való számadasokba még az adókivetőknek se sikerült bepillantani soha. Ha olyan keserves volna a kath. papi pálya, nem kellene százával visszautasítani a jelentke­zőket évről-évre. A róm. kath. egyház gondos­kodik, hogy harcosai a menageben fogyatkozást ne szenvedjenek s hogy a plébános urak asztala meglehessen terítve még az eretnekek számára is. Könnyű neki egyesületeket felállítani, ha­marosan palotához, kényelmes otthonhoz juttatni, a sajtóra irányító befolyást gyakorolni, szín­vonalon tartani a kath. érdekeket képviselő napi­lapot s igy az ország ügyeibe döntőleg beleszólni. Ez az egyenlőtlen harc kiszámíthatatlan kár­ral jár egyházunkra, melynek testén ujabb sebe­ket is vág, mikor még a régiek se gyógyultak be, vagy újra és újra kiütnek. Itt lokális gyó­gyitgatás, kísérletezés meddő fáradság, a bőség szarujából, az államtól, melyből mindenhova hull az áldás bőven s a nekünk juttatott szűk mor­zsákkal az elernyedt kimerült testet erőssé tenni nem lehet, a kis adagonkint nyújtott orvosság mit se ér; gyökerén kell a bajt megtámadni, for­rását megszüntetni. Ez pedig máskép nem történhetik, mint az 1848: XX. t.-c. föltétlen végrehajtásával. Sokat Ígérgettek, sokat ámitgattak, többé a szép szóval megelégednünk nem lehet s nem szabad. Álljon félre a vezetők közül az, aki nem akarja, vagy nem meri e törvény végrehajtását illetékes helyen a legnagyobb erélylyel sürgetni s követelni, vagy akinek elég a „nesze semmi — fogd meg jól" üresen hangzó kormánykijelentés. Itt a jó alkalom is jogaink kivívásához, mi­kor a kath. autonómia van szőnyegen s amikor a kormány, mely a hitoktatókra nézve némileg kedvező rendeletét sutba dobta fedezeti hiány miatt s ezzel száz és száz érdemes existenciát károsított meg, de ugyanakkor évi 52.000 K vi­selésére kötelezte magát, hogy egy hath. püs­pökkel több legyen s a Hajdúság református földjén is legyen az üdvözítő egyháznak egy expón nse. Rozsnyó. Smid István. fi bányai egyházkerület közgyűlése. A Budapesten szept. 12. és 13-án megtartott bá­nyai kerületi közgyűlésről előbbi szamunkban már hirt adtunk s referáltunk mindarról, ami lapunk zártáig a közgyűlésen történt. Referádánkat most folytaljuk s a többi érdemleges s közérdekű határozatról emlekszünk meg. Mivel egynéhány kerületi tisztség megüresedett, a kerületi közgyűlés megejtette e tisztségekre a válasz­tást. Számvevőszéki elnök lett Csenget/ Gyula, kerületi iskolai bizottsági elnök Wágner G. Adolt' bácsi főespe­res és kerületi levóltárnokká Broschkó G. Adolf buda­pesti lelkész választatott meg. Majd a november 6 ára összehívott egyetemes közgyűlésre a kerület megválasz­totta a maga kiküldötteit. A nagygerzsdi egyezség kér­désében a kerületi közgyűlés nem foglalt állást, mivel ez még az egyházmegyéket alkotmányos hozzászólás végett nem járta meg, most határozatilag leszállítva. Déután Broschkó Gusztáv A. lelkész, mint kerü­leti levéltáros leteszi a hivatalos esküt. Ezután a Duna­egyháza és Apostag közt fenálló vitás kérdésben ki­mondja a ker. gyűlés, hogy a dunaegyházi gyülekezet felebbezését elutasítja, mert illetéktelen volt a felebbe­zés beadása. Majd kisebb jelentőségű felebbezések ügyé­ben döntöttek. A turóczi egyházmegye már ismertetett felterjesz­tése újra hosszabb vitát provokált, melyben Skrovina Ottó, báró Radvánszky Antal, Vanovics egyházfelügyelő, Wagner Géza, Gálik Mátyás, Morgenthaler Ferenc, Lombos Alfréd felszólalása után a jogügyi bizottság javaslata alapján — mivel a felterjesztés tárgytalan — a közgyűlés leveszi a napirendről. A bánsági egyházmegye felterjesztése a katonák­nak nagypénteken a szolgálat alól való felmentése iránt a közös bizottsághoz tétetik át további intézkedés céljából. A felekezet nélküli szülők meg nem keresztelt gyermekeinek vallási hovatartozandósága és nevelése tárgyában a kerület az egyetemes közgyűléstől kér ál­talános érvényű utasítást. Dr. Engel Sándor több felebbezésre hozott jogügyi bizottsági javaslatot referált el szakavatottan, amelyeket a közgyűlés határozatokká emelt. Második napon a tanügyi jelentés került napi­rendre, melyet Blatniczky Pál kerületi tanügyi előadó terjesztett elő s melyet a közgyűlés tudomásul vett Különös érdeklődéssel tárgyalta a közgyűlés az önkéntesi évet szolgáló tanítók viszonyainak és javadal­mazásának és a helyettes taniló fizetésének a kérdését. Amig a kérdés véglegesen tisztázva lesz, kimondatott, hogy az önkéntesi évet szolgáló tanitót, a helyettes díjazása után fenmaradt tanitói javadalmazás illeti meg. Ha családos, családjának a természetben való lakás biz­tosíttatik, az állás a rendes tanitó részére fentartandó, de a hadkötelezettség teljesítése után a tanitó azt ha­ladéktalanul elfoglalni köteles. Kimondja a közgyűlés, hogy a Kapi—Pap féle olvasó és tankönyv tárgyában a szerzőket tankönyvüknek approbáltatására fölhívja.

Next

/
Thumbnails
Contents