Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-09-14 / 37. szám

368 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1912

. tisztika. Jön a zsinat, vagy jön a nagy jubileum, ám akkor! De addig is valamit. Iskoláinkban —, mint megannyi bölcsőben — fejlődik egyházunk jövője, kezdődjók hát el a toborzás. Ott neveljünk uj, hatni tudó, a protestáns öntudatot, hithüséget szinte kisugárzó generációt. A szikra gyújtani fog, csak fel kell szitani. E szent munkához, ehhez a szent honfoglaláshoz, ennek sikeréhez egy kézfogás melege, erőssége vezethet el. Ez pedig az annyiszor hangoztatott. de ugyancsak annyiszor egyoldalulag értelmezett „egyetemes papság" elvének gyakorlatiasságára legyen elkötelezés a lelkészi és tanári, tanitói kar között. Ha egyházunk minden fokozatú iskolájában — aa elemitől és tanonciskolától fel a jogakadémiáig — megszületik az az áldott segitő kész ség a szaktanárok, tanitók lelkében a hitoktató, vagy a lelkész iránt, mely a szakismeretek közlésén kivül az alkalomszerű vallástételre is ösztönzi őket egyházunk örökigazságai mellett, ha az ifjúság tanárát ott fogja látni vasárnaponkint a templomban buzgón imádkozni, szóval, ha az egyetemes papság elvének nemcsak a „követel", hanem a tartozik rovata is számításba jön, akkor megkezdődik a nagy megújhodás és megizmosodás. A. kath. iskolákban az u. n. világi elem sokszor tüntetőbben egyházias, mint a nem világi. Óriási segitő, ható ós vonzó erő van a nem hivatásszerüleg belmissziónáló, úgynevezett világiak élénk hitéletében. Csak igy lehet nevelnünk igazi egyetemes papságra érett generációt, igy nevelődhetnek lelkészkedö világiaink. Ezek lesznek védő és támadó milites ecclesise! Szatmár, 1012 szeptember hó Duszik Lajos. A bányai egyházkerület közgyűlése. Seholtz Gusztáv püspök és dr. Zsigmondy Jenő ker. felügyelő elnöklete mellett a bányai egyházkerület ez évi rendes közgyűlését Budapesten szeptember 11-én az egyes bizottsági ülések befejezése után d. u. 5 órakor az elöértekezlettel kezdte meg. ^Zsigmondy ker. felügyelőakiküldötteküdvözlése után, tekintve atárgysorozat hosszú voltára (mely vége a bányai kerületben is részletes alakban lett kibocsátva rmost először) oly megállapodást kért. hogy a közgyűlés ne csak délelőtt, hanem délután is tartassék 3—6-ig; amihez az ^értekezlet készséggel hozzájárult. Majd az ügyrendnek a tárgysorozatban felvett módosítását megemlítve oly irányú intézkedést fog kérni a közgyűléstől, hogy az egyes ügyek kellő időben adassanak be, mert ime, most is megtörtént, hogy a tárgysorozat kibocsátása után jött igen sok felterjesztés vagy kérelem, amelyeket már a tárgysorozatba felvenni nem lehetett, mégis letárgyalni kell azokat; azért arról kell a módositás alkalmával gondoskodni, hogy ilyen rendetlenség ezután elő ne fordulhasson. Az elelnökségnek egyéb figyelembe ajánlani valója nem lévén, Wágner G. A. bácsi főesperes jelenti, hogy a tárgysorozat 5. pontjánál, vagyis a báró Baldácsy-alapitványról szóló jelentésnél indítványt kíván előterjeszteni, hogy az özvegyek segélyezésére felvett 1200 K necsak azon papi özvegyek között osztassék ki, akik 1874 előtt lettek özvegyekké, hanem az összes papi özvegyek között, akik a nyugdíjintézettől rendes ellátási költséget nem, hanem csak kegydijat kapnak. CJtána a bánsági főesperes, Doleschall Lajos jelenti, hogy az alkotmány 41. és 42. §-ára vonatkozó magyarázatot kér a kerülettől, hogy t. i. oly egyházközségekben, ahol egyházi adó nincs, kik értendők nagykorú és önálló szavazattal biró egyhaztagoknak. Haviár D. esp. felügyelő, Sztehló K. és Zsigmondy ker. felügyelő felszólalása után abban történt megállapodás, hogy a kerület a törvény magyarázatára illetéktelen, mert ez csak a zsinatnak szabad, csak egyes konkrét esetek elbírálására van hivatva az egyházi bíróság, ha e tekintetben panasz által megkerestetik. — Bakay Péter főesperes a zólyomi egyházmegye nevében ismerteti az egyházmegye felterjesztését, melyben az egyetemes közgyűlést megkeresni kéri az iránt, hogy az 1917-ben felállítandó országos irgalomház tárgyában hozott határozatát módosítsa, mert ezt a befolyandó összegekből felállítani lehetetlen s ily célra a híveket nagyobb áldozathozatalra buzdítani nem lehet. Végül Skrovina Ottó turóezszentmártoni lelkész felolvassa a turóczi egyházmegye lapunkban is közölt ama határozatát, melylyel az egyetemes közgyűlés mult évi 172 jkvi pontban hozott s a belmissziói konferenciákra vonatkozó hatarozatát felfüggeszteni kéri kerületi felterjesztés által. Sztehló, Wágner Géza, Vanovits, Vitális, Kaczián és Zsigmondy felszólalása után a fel-, terjesztés mellőzése mellett nyilatkozott az értekezlet, mert az a határozat csak azon összejöveteleket itél el, amelyek bizonyos nemzetiségi célzattal történtek s mivel felszólalók ezt tagadják, hanem tisztán egyházi jellegüeknek mondják a konferenciát, tehát az azokra nem is vonatkozhatik. Több tárgy az értekezleten meg beszélve nem lett. Nyomban az értekezlet után a kerületi lelkészi értekezlet lett megtartva, melyet Seholtz püspök nyitott meg, hangoztatván a nehéz időket, amelyekben a lelkészeknek is tömörülésre van szüksége. Sok érdeke van a lelkészi karnak s igy összejövetelekre van szükségünk. Felkéri Noszkó lelkészt, hogy az alakítandó lelkészegyesület alapszabály-tervezetét ismertesse. Noszkó összefoglalólag ismertette azokat az elveket, amelyek majd aa összes egyházmegyékben köztetszésre találtak s azokat a kifogásokat, amelyek a legtöbb helyen felmerültek az egyes szakaszok ellen. Indítványozza, hogy az alapszabály-tervezetet a kerületi lelkészi értekezlet fogadja el a következő módosításokkal: A belépés ne legyen kötelező, a tagd.j 3 K-ban legyen megállapítva s ez is csak az egyetemes lelkószegyesület illesse, a könyvtár és segélyezés az alapszabály-tervezetből töröltessenek. Továbbá, hogy a kerületi és esperességi eddigi lelkészértekezletek a mostani szervezetükben maradjanak meg. De inditványozza, hogy a bányai kerületben is rendesen tartassék a ker. értekezlet, még pedig a kerületi közgyűlést megelőző napon reggel 8 órától délig s szerveztessék az kerületileg is. Vitális zólyomi alespe-