Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-09-07 / 36. szám

1912 EVANG ÉLIKUS ŐRÁLLÓ. 321. Egy-két szóval rámutatok, hogy miért hang­súlyozom már másodízben a közreműködést. Már fentebb érintettem, hogy változott idővel népünk lelkülete is változott és pedig sok tekintetben nem előnyösen. Ma már a legtöbb egyházban minden lényegesebb kérdés eldöntésénél pártok keletkeznek, melyek azután a maguk igazát elke­seredetten vitatják. Ma már alig történhetik meg egy-egy nagyobb javadalmazással járó tanítói és különösen lelkészi állás betöltése anélkül, hogy legalább két párt ne álljon egymással szemben, még pedig annak hangsúlyozásával, hogy vagy az ő jelöltjük győz, vagy pedig kitérnek. Több­ség akarata egyházi törvény tekintélyét veszti, valamint sok helyen as okszerű befolyás is. Szo­moiu jelenségek, mert felek, hogyha nem sike­rül népünket odanevelni, hogy törvényeinket tisztelje és az egyházat a maga akaratánál többre becsülje, jobban szeresse, ezen a réven még sok érzékeny csapás érheti a jövőben egyházunkat. Ezt pedig csak ugy kerülhetjük el, ba vissza­vezetjük népünket ahhoz a bizalomhoz, amely­lyel vezetői iránt ennek előtte viseltetett. Itt pedig nem a nép közeledését kell bevárnunk, nekünk kell őt keresnünk. Ha mi nem tesszük meg, vannak akik megteszik 8 lelketlenül a ma­guk cél j lira falhasználják. És ne zárkózzunk el a gondolattól még idején, annál kevésbbé azzal, hogy ez h;u vállalkozás." Azután a lelkész és theológushiány okait keresi a püspök s itt az anyagiakra mutat reá, amelyek min­den pályán jobbak, mint a lelkészi pályán. Az egyházias jellegű egyesületek alkotását, a belmissziónak művelé­sét újból és újból hangsúlyozza. Mint uj eszme, mely a püspök jelentésében fog­laltatik s melyet indítványként hoz fel, a következő: „A bányai egyházkerület nagyon kívánatos­nak látván, hogy lelkészeink tudomást szerezze­nek a némethoni prot. tudományos és gyakor­lati egyházi élet nevezetesebb mozzanatairól, al­kotásairól és hogy megismerjék az ottani bei­misszió nagyszerű tevékenységét, mely sok tanul­ságos utmutatást nyújthat a mi belmissziónk élénkebbé tételére; de mert anyagi helyzeténél fo gva sok lelkész több külföldi lapot nem járat­hat, a kerület felkéri az egyetemes közgyűlést, hogy saját hatáskörében tegyen intézkedést arra nézve, hogy lelkészeink — amint az legcéleszrübb­nek mutatkozik — egy a mostani egyházi lap­jainkhoz csatolandó és tisztán ily ismertetést tar­talmazó lapmellékletet ingyen kaphassanak, tehát azok a lelkészek is, akik nem is előfizetői a megbízást vállaló lapnak. Feltezjesztését a kerület indokolja azzal, hogy az ügyet érdemében egyetemes egyházi ér* dekeinek tekinti." Jelentésének további részében a theológiai akadé­miák egyesítése tárgyában a következő indítványt ter­jeszti elő: „A bányai egyházkerület megkeresi az egye­temes közgyűlést, hogy a theológiák egyesítésé­vel kapcsolatosan egy theol. fakultás létesítése és theol. szemináriumok felállítása dolgában a szükséges lépéseket mielőbb megtenni méltóz­tassék." Végül a lelkészi fizetési mozgalmakat, a zsinat­tartás kérdését ismertetve, a személyváltozásokat so­rolja fel. fl dunántuli ev. egyházkerület közgyűlése. Győr városa látta vendégül falai között ez évben a dunántuli egyházkerületet aug. 26—28-ig, még pedig aug. 26 án délután a különféle bizottságok üléseztek, aug. 27-én a különféle egyesületek u. m. evangeliumi egylet, tanitóegylet, gyámintézet tartották közgyűlései­ket, 28 án pedig az uj felügyelő dr. Berzsenyi Jenő beiktatásával kezdetét vette a kerületi gyűlés. Az evangeliumi egyesület közgyűlése 27-én délelőtt a „Szeretetház" dísztermében tartatott meg, tárgysoro­zata érdekes és fontos volt, ugy hogy a jelenvoltak mindvégig kitartottak, noha annak letárgyalása eltartott délután 1 óráig. Közének után Madár Mátyás főjegyző imádkozott és szent leckét olvasott, majd Gyurátz Fe­renc püspök, mint elnök mondott nagyszabású, szivet­lelket megragadó megnyitó beszédet, melyben rámuta­tott a vallásnak különféle megnyilatkozási formáira az ó és az újkorban, hogy csak a jézusi vallás volt képes az embereket közösségbe hozni, már pedig nagy célo­kat csak nagyobb közösségek tudnak elérni. A Jézus által hirdetett szeretet ma is az a kapocs, amely az embereket egymáshoz közelebb hozza és a szeretet hir­detése és gyakorlása által lehetünk mi is méltó tanít­ványai. A közgyűlés fájdalommal emlékezett meg ama nagy veszteségről, amely Véssey Sándor felügyelő há­lálával érte, mert Véssey Sándor, mint az egylet disz­elnöke mindenkor szivvel-lélekkel résztvett az evang. egyesület munkájában és sok időt és pénzt áldozott annak céljaira. A győri gyülekezetet, amely az evangeliumi sze* retetnek oly szép és diszes hajlékot emelt, a közgyűlés melegen üdvözli ós példáját a többi gyülekezetnek kö­vetésre ajánlja. Madár Mátyás főjegyző beszámol az összes espe­rességi egyletek munkásságáról és röviden ismerteti mindazon nézeteket és eszméket, amelyek ott felszínre kerültek. Majdnem minden esperesség terjesztett fel egy-két munkát felolvasásra, de csak kettő került fel­olvasásra. még pedig: Stettner Gyula felsőlövői esperes „Kiskorúság—Nagykorúság. Bibliamagyarázat és egyéb" c munkáját felolvasta Ziermann Lajos esperes. Takács E'ek homokbödögei lelkész „A család, az iskola és templom feladata az evangeliumi hit és egyházias szel­lem éleszté'sét" c. munkáját olvasta fel. Mindkét fel­olvasó tetszést aratott. Ezután a következő fontos határozatok hozattak: Határozatba ment, hogy minden egyes egyházmegyében megalakítandó a belmisszió egylet ós erről a jövő gyü-

Next

/
Thumbnails
Contents