Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-07-27 / 30. szám

1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 233 Mert nem áll az, hogy a belmissziói ünnepélyek és lelkészi értekezletek —, mint mindenütt, ugy Bakabányán is, — a felsőbb egyházi hatóságok tudta és beleegyezése nélkül tartattak volna meg. Ellenkezőleg! Amikor a petrőczi egyház az 1906. évben szept. 26. és 27. napjain a belmissziói ünnepélyt és a lelkészi értekezletet saját kebelében akarta megtartani, bejelentette azt a saját egyházi felsőbb hatóságának s amikor ez engedélyt nem adott, elmaradt Petrőczön a belmissziói ünnepély, valamint a lelkészi értekezlet is. S viszont amikor a bakabányai egyház 1911 aug, 16. és 17-én saját kebelében akarta megtartani a belmissziói ünnepélyt és a lelkészi értekezletet, hasonlókép bejelentette azt a felsőbb egyházi hatóságnak, amely Händel esperes személyében nemcsak hogy az egyház óhaját teljesítette, hanem a belmissziói ünnepélyt és a lelkészi értekezletet az esperesség területén üdvözölte is s munkájára Isten áldását kérte. Nem áll áz sem, hogy a belmissziói ünnepélyek és lelkészi értekekezletek látszólag nyelv és nemzetiség szerinti összejövetelek és csoportosulások lennének, mert 1907 aug. 15-én a zsolnai egyházközségben magyar nyelvű istentisztelet is tartatott s Isten igéjét magyar nyelven hirdette Skrovina Ottó turóezszentmártoni ev. lelkész, 1910 julius 5-én pedig az alsókubini egyházban tartott belmissziói ünnepély és lelkészi értekezlet alkalmával a volt kerületi felügyelőnk, dr. Zsilinszky Mihály tartott magyar nyelvű előadást a belmisszióról és annak szükségéről. De ha a belmissziói ünnepélyek és lelkészi értekezletek a felsőbb egyházi hatóság nélkül is tartattak volna meg, hisz az Isten igéjének hirdetése az egyházközség joga és kötelessége, ha a tót nyelvű egyházakban tartott belmissziói ünnepélyek és lelkészi értekezletek alkalmával nem is lettek volna magyar nyelvű egyházi beszédek és magyar nyelvű előadások, akkor is szellemi, vallásos, evangelikus, Istennek kedves, egyháznak szükséges és a népnek áldásos munkát nemcsak hogy nem kellene, de nem is volna szabad elitélni és gátolni, mert különben az Ige egyháza akadályozná az Igét saját útjában, a reformáció egyháza tagadná meg a reformáció alapelvét: az Isten igéjének szabad hirdetését és hallgatását. Mert ami jó a tót nyelvű evang. hitsorsosok érdekében történik, az az Urnák s az ő egyházának tétetik. így tanúskodik a Szentirás, evang. egyházunk hitének, életének és tanitásának egyedüli zsinórmértéke. S igy ez igaz! Különben a belmissziói ünnepélyekről ós leikészi értekezletekről kiadott nyomtatott jelentések s az azokban foglalt egyházi beszédek és előadások, valamint az árvaházak megalkotása, a Biblia, Tranoscius, Agenda, Istentiszteletek rendje stb. körüli munkálatok a legjobb indokok és védelmek mindenféle látszólagos gyanusitgatásokkal és meg nem érdemelt elitélésekkel szemben. Aki akarja, azokból látja és megismeri a célokat és a gondolatokat, okokat ós indokokat, módokat és utakat s igy az áldásos eredményeket is a belmisszió ünnepélyek és a lelkészi értekezletek tartásánál. Az egyházmegyei közgyűlés tehát a turóczi egyházmegye lelkészi értekezletének és a turóezszentmártoni egyháznak beküldött indítványához teljesen hozzájárul s hasonlóképen azon meggyőződésben van, hogy amikor a felsőbb egyházi hatóság téved, a mi kötelességünk őt arra figyelmeztetni, hogy tévedésből, vagy rossz értesítésből folyó határozatát függeszsze fel és semmisítse meg. Az egyházmegyei közgyűlés egyúttal kimondja, hogy tiltakozik az ellen, hogy az egyes egyházakban 12 év óta tartott belmissziói ünnepélyek és lelkészi értekezletek akadályoztassanak és elitéltessenek s azon kérelemmel fordul az egyházkerületi közgyűlés elé, miszerint ez az egyetemes gyűlésnek a belmissziói ünnepélyekre és a lelkészi értekezletekre vonatkozó határozatának a felfüggesztését kérelmezze. * Ezen határozatról, minden elfogulságtól menten, tisztán az ügy érdekében következő véleményt nyilvánítunk : Általános egyházalkotmányi elv, hogy az evang. egyházon belül minden társulás, minden egyesülés, amely egyháztársadalmi akció kifejtésére keres módot és alkalmat, a jó rend, a felülről való ellenőrzés lehetősége, a felelősség elvének szem előt tarthatása érdekében, az egyházi hatóság oltalma, védelme és vezetése alá helyezkedik. Mennél áldásosabb, mennél evangeliumbelibb, mennél intenzivebb valamely egyháztársadalmi akció, annál inkább igényli a teljesen a nyilvánosság alapjára helyezett hatósági ellenőrzést. Itt a kérdés súlypontja nem az, hogy tót, német, vagy magyar egyházak körében folyó belmissziói munkáról van-e szó s éppen azért egészen felesleges a „tót nyelvű" jelző alkalmazása a belmissziói munka meghatározásánál, hiszen érdeklődhetnek az iránt magyar, tót, német nyelvű egyházak és azok lelkészei is. De az, hogy akármilyen anyanyelvű egyházak körében folyjék az, nem zárkózhatik el a hatósági oltalom és ellenőrzés elől szándékosan, a titkos célok, vagy legalább is szeparatikus törekvések gyanújának félreértése nélkül: kérdjük az illető belmissziói egyesülés érdekében, — szükség van-e erre? Elfelejtettük-e az irás szavát, hogy a gyertyát nem helyezzük a véka alá ? Ne féljünk tehát a nyilvánosságtól, ha nincsen félteni valónk. És mi ugy hisszük, hogy a turócz—liptói testvéreknek nincsen félteni valójuk. Szerk. Személyi hir. Geduly Henrik tiszakerületi püspök családjával több hétre külföldre utazott, ez idő alatt a kerület ügyeit Terray Gyula udv. tanácsos, gömöri főesperes, mint püspökhelyettes fogja intézni. Gusztáv Adolf-egyleti gyűlés. A Gusztáv Adolfegylet központi elnöksége közzéteszi, hogy a f. évi egyetemes nagygyűlés szeptember 24—26. napjain Posen (Németország) városában lesz, amelyre az egylet tagjait és barátjait meghivja. A felemelt hitoktatói dijak folyósításának elmaradása ügyében teljesen megbízható helyről közlik velünk, hogy ennek az az oka, hogy a vonatkozó miniszteri rendelet kibocsátása után megejtett számadások azt eredményezték, hogy az e címen felvett 92.000 K helyett mintegy 1,300.000 K-ra lett volna szükség, de erre hiányzott a fedezet. Ugy értesülünk, hogy a rendelet végrehajtása csak a jövő évben várható, de akkor is csak részben, mert e cimen 500.000 K nál több a költségvetésbe nem vehető fel. Marad tehát mtnden a régiben és a magasabb díjtételek alkalmazása csak álom, mely egyelőre távol van a valóságtól. A hajdudorogi gör. kath. püspök részére az államkormány kötelezte magát 40.000 K fizetés ós 12.000 K irodai átalány utalványozására. Ugy órtesü