Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-07-13 / 28. szám

1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 23

3 kinlélyének, ugy 2400 korona alapfizetés megfelelő korpótlékokkal esetleg családi és drágasági pótlékokkal kiegészítve, a legkevesebb a mivel e téren beérhetjük, ha ezen végtelenül fontos s égető kérdést közrnegnyugvásra véglegesen rendezni kívánjuk. Bizonyos az is, mélyen tisztelt Közgyűlés, hogy ev. egyházunk közismert szegénységénél fogva a maga erejéből képtelen ezen nagy horderejű kérdések kielégítő megoldására és hogy ennélfogva a lelkészi fizetéseknek korszerű és végleges rendezése csak az á lamnak hathatós anyagi tám>gatásáicu törtéhhetik. A vallás és közoktatásügyi kormány ismételten tett hivatalos nyilatkozataiban világosán elismerte egyházunk ebbeli követelésének jogosságát, de mind ez ideig az államkormány részéről semminemű döntő lépés ez irányban nem történt. Mi azonban áthatva lelkészi karunk követelésének jogos és méltányos voltától és szemelőtt tartva egyházunk fontos létérdekét, sokszor ismételt, de .mind ez ideig be nem váltott kormányigéretekkel többé meg nem e égedhetünk, hanem illetekes hatóságaink utján a legnagyobb erélylyel keil kön telnünk, hogy az állam minél előbb törvényben biztosítsa és bocsásson egyházunk szabadrendelkezésére oly mérvű állami dotátiót, a mely képessé tegye egyházunkat arra, hogy a lelkészi fizetéseket az igazságnak, a lelkészi kar tekintélyének és a kor igényeinek megfelelő módon véglegesen rendezhesse. Bizalommal fordulok e helyről egyházmegyénk buzgó világi férfiaihoz és hitrokoni szeretettel kérem őket, tekintsék a lelkészi fizetéseknek a mai kor színvonalára való emelését sürgős kielégítést követelő elsőrangú közegyházi érdeknek és karolják fel ezt a nagyfontosságú ügyet azzal a meleg szeretettel, a melylyel szeretett egyházunknak javát, boldogulását mindenkor a szivükön hordták. Ujabb korszerű és sürgős rendezést igényel t. Közgyűlés a tanitói fizetés és nyugdíj ügye is. A tanitói fizetéseket a legújabban rendező 1907. XXVII. t. c. ugyanis azt a kiáltó igazságtalanságot tartalmazza, hogy a felekezeti tanítók fizetését alacsonyabbra szabja a hasonló képesítéssel bíró s ugyanazon munkakört betöltő állami tanitók fizetésénél. Teljesen jogos és méltányos tehát felekezeti tanítóinknak azon követelése, hogy fizetésük az állami tanítókéval teljesen egyenlővé tétessék. A törvény ezen igazságtalan intézkedésének megszüntetése, a tanitói fizetéseknek a megélhetési viszonyok folytonos nehezülésével lépést tartó emelése, az 1907. XXVIÍ. t.-c. valamint a tanitói nyugdíjtörvény sérelmes intézkedéseinek kiküszöbölése immár égető szükséget képez. Meg vagyok győződve, hogy egyházmegyénk szívvel lélekkel felkarolja derék tanitói karunknak imént röviden jelzett jogos követeléseit s azoknak mielőbbi megvalósítását kész mindenkor a legjobb igyekezettel témogatni." Az egyházmegyei felügyelő ezen itt csak kivonatosan közölt beszéde további folyamán szólott még a felállítandó pozsonyi egyetemen evang. theol. fakultás szervezéséről, melyet egyéb okoktól eltekintve is, — abból a szempontból, hogy a „kor színvonalán álló tudományos lelkészképzés érdekeinek csak az egyetem szervezetébe beillesztett theologiai fakultás felelhet meg teljesen", — okvetlen szükségesnek tart. Beszéde további folyamán egyházmegyénk ügyeiről szólott, megemlítve, hogy az elmúlt közigazgatási évben „egyházmegyénk és egyházközségi tisztviselőink önzetlen odaadással és buzgalommal töltötték be hivatásukat, derék tanitói karunknak lelkes munkája méltán megérdemli egyházmegyénk közönségének legteljesebb elismerését.* A magas színvonalú megnyitó beszéd megemlekezett még az egyházmegyei elet főbb mozzanatairól. Ezután áttért a közgyűlés a napirend tárgyalására. Az esperesi jelentés tárgyalásánál kitűnt, hogy az egész egyházmegye területén pezsgő egyházi élet folyik. Az artikuláris vadosfui egyházközség uj templomot épít közel százezer korona költséggel, az összes fuvarokat az egyházközség tagjai teljesítik, 1 harangra Vadosfáról 2315 kor. és uj orgonára az egés-s gyülekezetből 4200 korona önkéntes adomány folyt be. Nagvgeresd és a tavaly leányegyházközséggé szervezkedett Gyóró isi o át és tanitólakot épit, utóbbi melleképületeket is, Szilsárkány tanitólakot épit s általában minden egyházközség az áldozatkészségnek szép jeleit mutatja. A népiskolai bizottság jelentésénél kitűnt, hogy a tanügy az egyházmegyében magas színvonalon áll; a gyámintézeti bizottság jelentése szerint a gyámintczet ügye is felkaroltatott. A számvevőszék jelentése rendezett anyagi viszonyokról számolt be. A lelkészi egylet jelentéseben foglalt indítvány értelmében az egyházmegyei közgyűlés elhatározta, hogy a pozsonyi egyetemen evang. theol. fakultás tárgyában felír az egyházkerületi közgyűléshez. A sobori leányegyházközségnek mely egyszerre templomot, iskolát és tanitólakot akar építeni igen tekintélyes önkéntes adományok segélyével, az egyházmegyei közgzülés a számvevőszék javaslatára azt ajánlotta, hogy épitse meg előbb az iskolát és tanitólakot s néhány évvel később csak pl. 1917-ben a templomot is. Több tárgy elintézése után a közgyűlés véget ért. Egyházasberzsenyi dr. Berzsenyi Jenő, a dunántu'i ág. h. evang. euyházkerület uj felügyilöje. Dr. Berzsenyi Jenő 1845. évi április 10 én született a vasmegyei Nemesmagasiban Berzsenyi Pál és Berzsenyi Eleonóra szülőktől. Elemi iskoláit szülőhelyén járta, a gimnázium 4 első osztályát Kőszegen, az 5—6 osztályokat Sopronban, a 8. osztályt a pápai ref. főiskolában végezte, ahol érettségi vizsgálatot is tett. 1863 ban beiratkozott a bádapesti egyetemen az orvosi szakon hallgatónak, majd két évig a bécsi egyetem orvosi fakultásának látogatója. Az 5. évre újból visszatér Buda pestre s itt megszerzi 1868-ban a sebésztudóri, szemészeti és szülészi orvosi oklevelet. Orvosi praxisát a Rókus-kórház fiókosztályában kezdi, ahol másfél évet tölt. 1870. május havában a lipótmezei tébolydában másodorvosnak neveztetett ki. Ugyanez év őszén, mikor az ottomán kormány hadserege számára orvosokat keresett Magyarországban, a török kormánynyal két évre szerződést köt sminttörzsorvos kezdetben Kostantinápolyban, majd Drinápolyban szolgál két éven át. 1872 őszén, bár felszólittatott erre, a szerződést nem hosszabbítja meg, hanem — Görög- és Olaszhont bejárva — visszatér hazájába. Rövid idei honi tartózkodása után csakhamar ismét útra indul hogy az orvosi tudományok haladásáról, fejlődéséről személyesen tudomást szerezzen, elmegy Berlinbe, majd meg Londonba s hallgatja az orvosi tudományok legkiválóbb tudós tanárait. Külföldi tanulmányairól hazájába visszatérve. Szombathelyen telepszik le, mint gyakorló orvos. Itt megnősül, feleségül vévén anyai nagybátyjának Berzsenyi Miklósnak egyetlen leányát Kornéliát. Rövid három évi boldog házasélet után neje 1876-ban meghal. 1879 ben újból megnősül, de ez a házassága nem volt boldog s kénytelen volt tőle elválni. Harmadszor 1886 ban házasodik