Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-07-06 / 27. szám

1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 23

3 A soproni felső egyházmegye lelkészei s a soproni theo!, akad. tanarai junius 25-én Sopronban tartották rendes évi értekezletüket. Határozataiból kiemeljük a következőket: hogy a nem evang. tan- és népnevelő intézetekben a vallás- és egyházi énektanítást az esp. tanügyi bizottság egyházi elnöke és a körlelkészek ellenőrizzék, az esp pénztár terhére. Az egyet, lelkész egyesület szervezését szükségesnek tartja, a belépést azonban, — az egyes lelkészek szabad elhatározására birná s az évi tagsági dijat 4 koronában kivanja megállapttatní. Az esp. belmissziói egylet bevétele emelkedett. Az egyesület 148 K 70 f. árban terjesztett 275 -K 13 f. volt, vagyona pedig 1424 K 79 f.-re vallásos iratokat s újból 25 K segélyt szavazott inog a pozsonyi diakonissza-anyaház épitési költségeinek fedezékéhez. — Stráuer Vilmos soproni theol. akad. tanár „Felsőbb leányiskolánk lövője'

1 cimen tartott kimerítő, mindenre figyelmet fordító értekezést, melynek nyomán abban állapodott, meg az értekezlet, hogy az egyházkerület leányiskolája Kőszegen hagyandó, de polgári leányiskolává alakítandó át s idővel tanitónöképezdévé fejlesztendő. A lelkészfizetés azon tervezett módja ellen, hogy korpótlékban csak a kongruás lelkészek részesüljenek, határozottan tiltakozik a lelkészi értekezlet, egyrészt azért, mivel a kongrna sokszor igen igazságtalan módon lett megállapítva, másrészt a'ért, mivel épen ennek következtében sok nem kongruás lelkész már most is kedvezőtlenebb helyzetben van kongruás kollegájánál, amely igazságtalanság a korpótléknak tervezett módon való bevezetése mellett még fokozódnék. (Nem az igazságtalanság hangoztatása, de a ko/pjtlék egyetemes jellegének megmentése legyen a jelszó. Az igazságtalanság mint fizetési rendszertelenség a kenyéradó autonomikus egyházak részéről régen fennáll Csak hogy az a jól dotáltaknak nem fájt Szerk.) — Kívánja végül az értekezlet, hogy a pozsonyi uj egyetemmel kapcsolatban ág. h. ev. theológiai fakultás is szereztessék. Brunner esperes buzgó imája rekesztette be az emelkedett lefolyású értekezletet. A brassómegyei esperességi közgyűlés. Julius 24-én és 25 én tartotta meg a brassómegyei esperesség s egyben az esperesség lelkészi értekezlete rendes évi közgyűlését Bohus Pál főesperes és Grosz Frigyes felügyelő elnöklete alatt. A közgyűlést megelőző értekezleten két kiemelkedőbb tárgy került részletesebb megvitatás alá : az egyetemes lelkészegyesület alapszabálytervezete s a theol. tanügy szervezete, illetőleg e tervezet lek a tiázav déki lelkészértekezlet által ajánlt m id vitása. Az elsőt Sexti Kálmán krizbai, a másodikat Kiss Béla bácsfalusi lelkész referálta. Az egyeteme lelkészegyesület alapszabályáról, — a brássómegyei lelkészegyesütet olykép határozott, hogy helyesnek éi üdvösnek tartja a lelkészi karnak ily szervezetben való egyesítését, de a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy e szervezetbe való belépés a lelkészekre vonatkozólag kötelezőnek mondassék ki. Minden lelkész amúgy is tagja már saját esperességi lelkész-egyesületének, amennyiben az egyetemes lelkész egyesület csak gyűjtő fogalma és szerve lehet a már meglévő lelkész egyesületnek, annyiban nem a lelkészektől, hanem inkább a lelkész egyesületektől várható el, hoqy az egységes erő szempontjából erkölcsi kötelességüknek tartsák az egyetemes lelkész egyesület kötelékébe való belépést. Ebből következik, hogy a tagsági dijat ne az egyes lelkészek fizessék, hanem a mennyiben az egyes lelkészértekezletek igen sok helyen, s igy Brassómegyében is oly vagyoni állapottal nem birnak, hogy a sokfelé való fizettségen kivül még az egyetemes lelkészegyesületnek is évi 12 koronát fizessenek tagsági díj czímén, ennélfogva módositassék ugy az alapszabály, hogy a lelkész ogyesületek tagsági dijai fedeztessenek á kerületnek és egyete nnek közigazgatási czélra adott államsegélyből. A lelkészéi tekezlet továbbá feleslegeinek tartja, hogy az egyesíi etnek ilykép juttatandó tagdíj szétforgácsolta sék kerület, egyetemes és egyházmegye között, valam nt azt is, hogy az ebből bejött összegből a lelkészfnk segélyezése is felvétessék czélnak. E helyett a második fonlo^abb tárgynak: a theol. tanügyi szervezet módosításának referálásánál Kiss Béla lelkész indítványát fogadta el a lelkész egyesület, melyet alább fogunk közleni. Tudvalevő, hogy a theol. tanügyi szervezet ujabb á'dolgozására a tiszavidéki lelkész egyesület több mődositó indítványt tett, melyek a kerületi közgyűléshez jutottak, a kerület pedig ugy határozott, hogy e módosító indítványok küldessenek le az egyes esp. lelkész egyesületekbe tárgyalás czéljából. így kerültek ez indítványok a brassómegyei lelkész értekezleteié. Az indítványok előtt említés tétetik, hogy tiszavidék lelkész egyesülete arra kéri az espereségi közgyűlést, miszerint az egyesülésekről felveendő jegyzőkönyvekben adjon helyet a le'késí értekezlet fontosabb felolvasásainak kinyomatására. Az esperesség ezt helyeslő eg elfogadta. Nem szólhatván bele ez esperességnek autonom jogkörébe tartozó határozatába, előadó ezt feleslegesnek tr.rtotta beküldeni a többi lelkész értekezletekhez hozzászólás czéljából, minthogy azoinban a vélemény nyilvánítás elől ki nem térhetett, ezzel kapcsolatban javasolja, hogy mondja ki a brassómegyei lelkészértekezlet, hogy ki vánatosnak tartaná, miszerint az alakulóban levő egyetemes lelkész értekezletnek egyik föfeladatává tétetnék, hogy évenként adna ki egy „Irodalmi évkönyvet

u, mdy évkönyvbe vétessék fel az egyetemes lelkész értekezlet köz gyűlésének jegyzőkönyve és ennek kapcsán mindaztk az egyes lelkész értekezleteken elhangzott kiválóbb felolvasások, melyeknek kinyomatását az egyes lelkész értekezletek egyhangúlag elhatározzák. Anyagi fedezetéül szolgálna a tagsági díj, mely ne forgácsoltatnék szét három részre s ne fordittassék oly czélra, melynek megvalósítását az egyetemes lelkész értekezlet amúgy sem érheti el. Ez azután feloslegessé tenné a tiszavidéki határozatot is, mely annyiban czéltalan, hogy a lelkész értekezleten elhangzott felolvasásokat a lelkészek már amúgy is ismervén, megvitatván — annak tanúságait leszűrték, az egyháztagokat pedig a jórészt szakkérdések amúgy sem igen érdeklik. Eltenben az „Irodalmi évkönyvvel

u a lelkészek közötti confactus gyümölcsözőleg megvalósítható és fentartható volna. Ami a tiszavidéki lelkészértekezlet módosításait illeti, az előadó javaslata és indokolása alapján, a brassómegyei lelkész egyesület azokat el nem fogadhatta. Nevezetesen nem tartotta szükségesnek: a) „a tanszabadság" fogalmának közelebbi meghatározását, mert közelebbi meghatározás a külömböző irányoknak esetleg olyan állandó összeütköző pontjává válnék, mely a theol. tudomány cultiválására zavarólag hatna. Nam tartotta szükségesnek b) az ó és újszövetség kettéválasztását azon alapon, hogy „mind a kettő két különálló tudományi szakkör", mert ez nem zárja ki azt, hogy egy tanerő mindkét tudományi ágnak szakképzett professora ne legyen, sőt a szétválasztással a szövetségek magyarázatának iránya könnyen a szélsőségekbe juthat. Nem tartotta szükségesnek: c) a sociológia háttérbe szorítását, a psychologiának, a tót és német nyelvnek az alapvizsgálatokról való törlését, ez utóbbit különösen azért,