Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-06-29 / 26. szám

1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 23

3 Lehet-e, szabad-e csodálkoznunk, hogy fogytonfogy híveink száma, ha ily merészen lép fel ellenünk a pápás egyház? Nem, csak kérve kell kérnünk evang. egyházainkat, hogy ne államosít.ák iskoláikat, mert aki-é az iskola, azé a jövő. Az állami iskolák pedig állami pénzen fentartott róm. kath. felekezeti iskolák. Stósz. Hoffmann Károly, ev. lelkész. * Ennél nagyobb baj az, hogy az ily államosított iskolákban saját embereink sincsenek mellettünk. Péter apostolként verik mellüket, ha az intézet államosításáról van szó s amint az megtörtént, mielőtt a kakas megszólalna, háromszor s Isten tudja hányszor megtagadnak minket s intézményeinket. Szerfc A budapesti evangelikus egyházmegye közgyűlése. (Az ev. egyetemi fakultás és az ev. theológiák egyesítése.) A budapesti evangelikus egyházmegyének junius 21-én volt az idei közgyűlése, amelynek különös fontosságot adott az a határozat, amelyet az evangelikus egyetemes fakultás ügyében hozott. A tárgy Raffay Sándor theológiai tanár és budapesti lelkész indítványa alapján került szőnyegre A közgyűlés nagy érdeklődés mellett folyt le a Deák-téri ev. egyházi díszteremben. Jelen volt a közgyűlés összes tagja, akik között a hazai evangelikus egyházi élet számos országos nevű szereplője van. Kaczián János főesperesen és dr. Wagner Géza egyházmegyei felügyelőn, mint a gyűlés elnökein kivül ott volt: Schultz Gusztáv püspök, mint a budai ev. egyház lelkésze, dr. Zsigmondy Jenő udvari tanácsos, egyházkerületi felügyelő, mint a pesti ev. közegyház felügyelője, dr. Sztehló Kornél udvari tanácsos és egyetemes ügyész, mint a budai egyház felügyelője, dr. Poliner Ödön miniszteri tanácsos, Raffay Sándor theológiai tanár és Deák-téri lelkész, dr, SzeUnyi Aladár, dr. Liedemann Frigyes, s többen^az egyházmegye vezető férfiai közül. Dr. Wagner Géza világi elnök megnyitó szavai és Kaczián János főesperes kimerítő jelentésének köszönettel való tudomásul vétele után az ülés jóváhagyta az egyházmegyei számadásokat és az 1913. évi költségvetést, úgyszintén tudomásul vette az egyházkerületi számadásokat és költségelőirányzatot is. Ezek elintézése után állott fel általános érdeklődés mellett szólásra Raffay Sándor. Vázolta a kívánalmaknak megfelelő lelkészképzés fontosságát. A református egyház már kivívta magának a debreceni «gyetemi fakultást és a pozsonyi egyetem felállítását is már biztosítja a törvény. Az evangelikus egyház soha és semmi szin alatt nem mondhat le arról, hogy mint a nemzeti kultura^gyik első harcosa ne kapjon egyetemi fakultást. Az egyházmegye keresse meg az összes egyházmegyéket, hogy az ügyet tárgyalja és a kerületi gyűléseken az ev. egyetemi fakultás sürgetése mellett egységesen állást foglaljon. Erős a meggyőződése, hogy a fakultás felállítása lehetséges is. Ugy van tájékozva, hogy az a legjobb mederben halad ós a közoktatási kormány sem zárkózik el a kérdés megoldása elől. Raffay Sándor nagy tetszéssel kisért indokolásában szóvá tette a jelenlegi theológiai "akadémiák egyesítésének ügyét is, amit szintén meg kell és meg lehet csinálni, mert a pozsonyi és soproni akadémia — információja szerint — nincs az egyesítés ellen. Az egyházmegyék egyetemes állásfoglalása céljából előadta határozati javaslatát, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadván, kimondotta, hogy a budapesti egyházmegye a magyarhoni ev. egyházegyetem országos és egyházi törvényeken alapul jogainak és igényének tartja, hogy számára, a református testvéregyháznak megfelelően egyetemmel kapcsolatos theológiai fakultás állittassék fel. Evégből megkeresi a többi egyházmegyét, hogy a felállítandó ev. theológiai fakultás ügyét a felettes hatóságoknál szorgalmazza. A maga részéről felkéri a bányai egyházkerület közgyűlését, hogy az egyetemes egyház utján a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál sürgesse meg a felállítandó fakultás dolgában egyházunk illetékes tényezőivel leendő tárgyalás megindítását. Az e :yházmegye meggyőződése szerint a fakultás kérdésével a theológiai akadémiák egyesítésének kérdése szorosan összefügg. Három theológiai főiskola fenntartását sem a hallgatók létszáma, sem az anyagi erők fogyatékos volta, sem az egyház jól felfogott érdeke nem teszi szükségessé avagy kívánatossá. Az egyházmegye megkeresi ugy a többi esperességet, mint különösen a bányai egyházkerület közgyűlését, hogy a moit fennálló hírom theológiai főiskola egyesítésének s ezzel kapcsolatosan egyrészt theológiai fakultás létesítésének, másrészt theológiai szemináriumok felállításának a kérdését tűzzék napirendre és a felettes hatóságoknál a kérdések mielőbbi megoldását szorgalmazzák Dr. Sztehló Kornél hozzájárul az indítványhoz, helyeselne olyan irányt, amelylyel pozitivabb eredményt érnének el Régebbi törekvés a budapesti egyetemen a a fakultás felállítása volt. Legújabban Debreczenben a reformátusok láttak neki erősen és sikeresen fakultások felállításához. A dolog ugy áll, hogy az állam nem akar két protestáns fakultást. Ez az oka annak, hogy a debreczeni egyetemmel a szerződés megkötése tudomása szerint még nem történt meg. Gyakorlati értékű akció az lesz, ha az egyház a theológiai akadémiája részére kér fakultási jogot. Az egyesítés dolgát szintén helyesli. Morhács Márton lelkész az egyházközségi gondnokok választása ügyében tett előterjesztést, Majba Vilmos lelkész pedig az egyházközségi segélyalapok létesítése ügyében referált. Több belügy elintézése után a közgyűlés véget ért. Utána az egyházmegye gyámintézete ült össze. Itt Kaczián János egyházi elnök beszámolt az egyházmegyei gyámintézet világi elnöki tisztségére érkezett szavazatokról. Ezzek szerint világi elnökké egyhangúlag ós nagy lelkesedéssel dr. Wagner Géza egyházmegyei felügyelőt választották meg. Lelkésziktatás. Lélekemelő ünnepély volt f. hó 23-án az ősagárdi (Nógrád m.) egyházban. Ekkor iktatta hivatalába a nógrádi főesperes helyettesítésében Csőváry Géza kétbodonyi lelkész a Gaál Mihály örökébe megválasztott uj lelkészt Horeczky Aladárt. A felavató beszéd, melyet óriási közönség hallgatott meg, nagy hatással volt a gyülekezetre. Az oltári szolgálatot Meskó Károly gutái lelkész végezte, aki nagyhatású magyar szószéki beszédet is mondott. Végül a gyülekezetet az uj lelkész megáldotta. Az ünnepélyes aktus után közebéd volt, melyen a környékbeli lelkészek nagy számban az egyház vendégei voltak. Gyászeset. Hamel Nándor a bácsmegyei feketehegyi evang. egyháznak érdemekben megőszült, nyugdíjba vonult lelkésze, junius 15-én Újvidéken 77 éves korában elhunyt. Áldott legyen emléke miközöttünk ! Geduly püspök Eperjesen. Az eperjesi ev. theol. akadémián a f. hó 17—19. napján tartott szp.k- és lelkészi vizsgálaton Geduly Henrik püspök elnökölt. A »Theol.