Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-01-13 / 2. szám

48. EVANGEL I KUS ŐRÁLLÓ 1912 nem ismerő fiatul asszony került Czinkotara. Güterbock­ban született 1846 febr. b án Kempte Ede kir. taná­csos és Fütíig Auguszta szülőktől. Berlinben és Saale melletti Hallebin nevelkedett. Ez utóbbi helyen ismer­kedett meg Jezsovics Pállal, aki a hallei egyetem hall­gatója volt akkor s az israerettséget 1868 február havá­ban eljegyzés követte, majd négy évi mátkaság után 1872 május2-án egyesült a két szerető sziv a hallei Mar­kus kiicheben Innen férjével Czinkotara jötl. Itt csak­hamar otthonossá lett s 40 esztendőn keresztül finom lelkülete, nemes szive, jótékonysága, szilárd hite s ra­jongó va'lásossága a hivek igaz, minden áldozatra kész Jelki anyjává tette, a miért őt a gyülekezet minden tagja végtelen tisztelettel és nagyra becsüléssel vette körül, Beleolvadt a lelke abba a neki merőben ismeret­len, idegen társadalomba, a kis falusi gyülekezet viszo nyaiba, ahol és amelyek között az Ur férjének és neki a munkateret kijelölte. Mint német nő, talán példa nél­kül álló eredménnyel beleolvadt a magyarságba, a ma­gyar haza oltáránál áldozott hűséggel, szeretettel, oda­adással s gyermekeit munkás magyarokká nevelte. Já­nos fia a kereskedelmi minisztérium titkára s Lidike leánya a jelenlegi cinkotai lelkész neje versenyt édes­apjukkal, imádattal és szeretettel vettek körül édes­anyjukat, aki szorgalommal és serénység el nevelte őket, Akkorvolt igazán boldog, amikor látta, hogy gyer­mekeiket Isten kegyelme kiséri bo'dogulásuk utján. Igazán mély gyászba borította családját, volt egy­házhiveit, ismerőseit, amidőn hosszabb betegség után égi urához tért s Czinkota és vidéke minden lakosa kisétte el nyugvó helyére jan. 3-án. Raffay Sándor buda­pesti lelkész őszinte s mélyen átérzett beszéddel bú­csúztatta el övéitől s a gyászoló sokaságtól. Az Urnák vigasztaló kegyelme legyen a gyászolókkal s üdvözítő szeretete a hozzátért igaz hívével. B E L É Li E T. Papszentelés. Dec. hó 29-én szentelte fel dr. Baltik Frigyes püspök Újházi Barna kand. theol.-t, lel­készszé, aki a Pozsony városi esperes mellé hivatott meg segédlelkésznek. Isten áldása legyen ezen ifjú Thimoteus működésén. Felügyelőiktatás. A komáromi kicsiny, de küzdő egyház nagy örömünnepet ült folyó hó 7 én, amikor is uj felügyelőjét Fejérváry Géza cs. és kir. kamarás csalóközi nagybirtokost iktatta be tisztségébe, amely ünnepélyen a ref. egyház testületileg vett részt nagy­nevű püspöke Antal Gábor vezetése mellett, ki magas szárnyalású beszédben üdvözölte az uj felügyelőt, ígér­vén a testvéries egyetértésnek a megvalósítását. Az uj felügyelő egy barátságos ebéden látta vendégekül a tisztelgőket A magunk részéről őszinte szivvel gratulá­lunk a komáromi egyháznak, hogy ily történelmi nevű s áldozatkészségéről közismert családból választott fel­ügyelőt, akiről jófélekkel feltételezzük, hogy mint előbb katonai téren, úgy most egyházi téren is nagy érdeme­ket fog magának szerezni s különösen egyházunk ér­dekét a vérévé vált katonai virtussal fogja megvédel­mezni. Szép emlék. A pinkafői ev. gyülekezet a püspök­látogatás emlékére 200 K-ás alapítványt létesített egy­házi jótékonysági célra. Halálozás. A népnevelés terén gazdag érdemeket szerzett és igaz köztisztelettől övezett derék veterán tanító hunyta le szemét a hosszú síri álomra f. hó 3-án Pl ívni'.'zky Pál személyében. Ötven evet töltött nemes hivatásában Dabronyban, másfél év óta volt nyugalom­ban. Temetése január 5 én ment végbe Pápán. A gyász­háznál Gyurátz Ferenc püspök, a sirnál Kakas József dabronyi lelkész mondottak meghaló gyászbeszédeket. — Dec. 25-én elhunyt 37 éves korában dr Fekete Endre ügyvéd Csernátfaluban (Brassóm.) Nevezett a brassói magyar esperességnek volt több éven keresztül egyházmegyei ügyésze s e téren az egyházi körök tel­jes megelégedésére működött. A gyászolók között négy evang. papi csalad van. Meghívó. A Luther Társaság f. é. január hó 17-én szerdán d. u. V26 órakor Budapesten, a Deák-téri ev. egyházi épület disztennében rendkívüli közgyűlési tart, melynek tárgya: havi folyóirat kiadása. — A Luther­Társaság igazgató-tanácsa aznap, jan. 17-én d. u 4 óra­kor tartja ülését a fent jelzett helyen. — A Luther­Társaság irodalmi bizottsága szervező gyűlését tartja f. évi január hó 16 án. kedden d u. 4 órakor Budapesten, a Deák-téri ev. egyházi épület II. emeleti tanácstermé­ben, mely alkalommal nz egyes szakbizottságok meg­alakulnak és mindegyik elnököt választ. Kedvezményes vasúti igazolványok ügyében beadtuk a kérvényt. Akik ezt igénybe óhajtják venni, szíveskedjenek erről Majba Vilmos Luther Társasági főtitkárt értesíteni (Budapest, X. Ihász u. 5.). Ha válasz nélkül marad az értesítés, az annak lesz a jele, hogy a kedvezményt meg nem kaptuk. Egy igazi kincs — veszendőben. Akár a gon­dolatok es vallásos érzés mélységét, akár a költői forma színességét és gazdagságát tekintsük, Sántha Károly: „Buzgóság könyve" c. imakönyve a magyar és főként az evang. hymnológiának egyik legbecsesebb, legmara­dandóbb értekü alkotása, valóságos kincs, amelynek mélységes értékéről mi, gyakorlati lelkészek tehetünk bizonyságot, látva és utólagos hálanyilvánitások alak­jában hallvt is azt a mély áhítatot, amely ez imák nyomán a lelkekben támad. És épp ezért valóságos gúnyként mered reánk e felette értékes alkotás kálvá­riája. A könyv első kiadása régen elfogyott. 1904 ben megígérte a Luther-Társaság, hogy 1905-ben kiadatja. Nem adta ki. 1910 ben maga a közgyűlés határozta el kiadását. Megint csak papiroson maradt a határozat. Sem az érdemes szerző iránti köteles figyelem, sem a munka belső, áhitatkeltő értéke nern engedi meg, hogy ez az állapot igy maradjon és ez a vallásos élet szem­pontjából igazi kincs számba menő alkotás veszendőbe menjen. 191?-re elsőnek van e könyv jelölve a ki­adandó művek sorában. A Luther Társaság hivatása és szavának, elhatározásának súlya egyaránt megkívánja, hogy e határozat igazán megva'ósuljon és egyházi iro­dalmunk érdemes ősz munkásának ezzel elégtétel szol­gáltassék. Az imádkozni szerető hivek nehezen várják az ige testté válását. Eg y \ e\iész. Alapítvány. Özv. Amtmann Jánosné a légrádi gyülekezetnek 500 K-t juttatott alapítványul annak em­lékére, hogy ott élte legboldogabb napjait. Az eperjesi Ev. Theol. Otthon felügyelő tanára s theol. és jogászifjusága által f. hó 13-án Laibiczon rendezendő irodalmi estély műsora: 1. Eckert: Hajós­dal. Énekli az alkalmi férfikar. 2. Szavalat. Előadja Fabry G. Ernő. 3. Kuruc dalok. Tárogatón előadja Bar-

Next

/
Thumbnails
Contents