Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-06-01 / 22. szám

1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 23 3 tért. A tersztenai plébános bizonyos Javina Jánost négy hétig nem engedett eltemetni s csak akkor engedé meg az eltemetését, midőn hozzátartozói 5 frt-ot fizettek neki. A divókujfalusi plébános bizonyos Raksányi Zsu zsánna nevii nemes asszonyt, ki haldokolva nem akarta ev. hitét megtagadni, a saját házából kivitette, az akasztófa alá hurcoltatta, ki ott is halt meg. Simonides János zólyomi papot ós gályarabot, kit hivei a temp plomba temettek, a jezsu ták 9 év múlva kiásatták s a városon kivül ásatták el. Dómján András tokaji plé bános pedig 1701-ben egy ref. halottat a kriptából vi­tetett ki és a temető árkába dobatott. + Különös esetet említ fel Pilarik is „Currus Jehovae" cimü müvében. Midőn Pozsonyban az ottani derék ev. papot Henchelin Simont — ki kövér ember volt — temették, az eretnek üldöző Gsáky László gróf, ki a temetést az ablakából ne?te, ily szavakba tört ki: ,lme mily kcvér eledelt visznek most az ördögnek a pokolba!' 4 De alig ejté ki e szavakat tüstént összerogyott és meghalt. * Sokakat bebörtönöztek evang. hitük miatt. Igy Bodzákon s Komárommegyében Szemerén, Pereden, Locsmáudon, ós Nagykajalon, hol az evang. tanitót a galántai plébános addig ki nem ereszté a börtönből, amig hitét meg nem tagadta. Meghatóan irja le szerzőnk azokat a sok szenve­deseket, miket p. o Zsolnán, Szentmiklóson, Német­lipcsén, Rozsnyón, ßesztercze-, Breznó-, Libetbányán és Korponán az ev. hivek szenvedtek. Gömörben, Cset neken, Dobsinán, Alsósajón ós Oláhpatakon az ottani földesurak, a báró Andrássyak nyomorgatták és üldöz­ték a7. ev. hiveket. Budáim György a/, ő „ 77&renod<a w-jábanigykesereg: „Me miles vastans Aeri exturbavit in Armis Verbere, vi, colaphis, ense feroce, minis. E parochi Laribus tnanibus violenter in aedes Extraxit Domini, quo stetit Ara Dei. Hancce Kolosváry transmissus Episcopus ambit, Me vocat ut Satanas in sua castra trahit. Svasit Apostasiam, nomen subscribere mandans, Astego utcumque negans, mox sua praeda fui. Exceptus saevis alapia a milite passus, Sum duplex animi verbere deliquium." stb. * Midőn a Caraffától megkínoztatott Róth János a pozsonyi országgyűlésen megmutatta sebesült testét követtársainak, ezen még a horvát követek is annyira felháborodtak, hogy átkokat szórtak embertelen biráira. Midőn Caraffa, e „crudelissimum Satanae instru­mentum" Bécsben 1693-ban meghalt, egy kegyetlensé­gét zengő egykorú vers igy kezdődik: Keczer, Zimmermann, Rauscher, Baranyainsque, Feja et Radvánszky, Bezegh, Palastius atque, Székely, Roth torturatus Sztarinskius aeque, Factio de Munkács fűit his quia cognita nunquam, False accusati fateor perpende Viator." stb. * Midőn Krmann Dániel szuperintendes a Rákóczy 8 zászlóját a zsolnai templomban felavatta, avatási be­szédét a 60. zsoltár 5—7. versei alapján tartotta s beszédének a felosztása ez volt: Ut 1., Peccatum in Quartirio relinquant, 2., Vexillum sibi datum assumant, 3., Officia Vexilliferi faciant!" B E Ü É LI E T. Lelkészértekezletek és lelkészegyesületi mozgalmak. Május 14-én tartotta meg Pozsonyban, a theol. akadémia dísztermében a Pozsony városi, pozsonymegyei, a mosoni esperesség lelkészeiből és az egyet, theol. akadémia tanáraiból alakult papi konferencia az ő ta­vaszi értekezletét. Ének és buzgó imádság után a gyen­gélkedése miatt távol levő Hollerung Károly lelkész­egyleti elnök helyett az értekezletet annak alelnöke, lie. Schmidt Károly nyitotta meg. Örvendetes jelenségek gya­nánt említi, hogy az utolsó egyetemes gyűlés komolyan foglalkozott a lelkészek fizetésének korszerű rendezésének kérdésével s hogy a magas kormány az egyik uj egye­temnek Pozsonyban való felállításáról törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé. Ez utóbbi azért érinti egyházunkat közelebbről, mert minden valószínűség sze­rint a Pozsonyban felállítandó egyetemen valósul meg az ág. hitv. evang. theol. fakultás. Indítványára az egyházkerület szeretett főpásztorat dr. th. Baltik Frigyes püspököt aranylakodalma alkalmából üdvözli a kon­ferencia; éppúgy üdvözlő iratot intéz 50 évi lelkész­működése alkalmából Haendel Vilmos honti főesperes, kerületi ós egyetemes jegyzőhöz. A jegyzőkönyvnek hitelesítése után D. Dr. lie. Daxer György theol akad. tanár magyarázza II. Kor. 5., 14—21. részeit, kifejtve, hogy Istentől nyert fensé­ges hivatásunknak csak akkor leszünk képesek meg­felelni, ha annak alapja, gyökere, ereje az Ur Jézus Krisztus. Igen élénk megbeszélés tárgyát alkotta az „Őrálló" igen tisztelt szerkesztőjének a papikonferenciák szer­vezéséről szóló alapszabálytervezete, melyet Okályi Adolf ismertetett. A lelkészi értekezletek az egyházmegyék alakulásával egyidejűleg keletkeztek. A fontosabb köz­érdekű ügyek megbeszélése, a hit erősítése, az egyházi belélet előmozdítása önkéntelenül is magukkal hozták, hogy az egy vidéken lakó lelkészek időnként össze­jöjjenek. Összejöttek nem hivatalos kényszerből, nem is szabáiyrendeletileg szervezve, hanem testvéri érzéstől és attól a tudattól vezetve, hogy egymás tapasztalatait kicserélve, szentegyházunk ügyét jobban szolgálhatják. Ha kívánatos is a tömörülés, az egyetemes lelkészi értekezlet megalkotása, ne álljon az a kényszer, a szabályrendelet hatása alatt, hanem az egyház java, az összetartozandóságnak tudata hozza össze a lelkészeket. Hollerung Károly elnök gyengélkedése miatt a lelkészegylet elnökségéről lemondott. Érdemeinek el ismeréseül a konferencia őt diszelnökké választja. Schön­wiesner Kálmán indítványára lie. Schmidt Károly Po­zsony városi esperes lett megválasztva, aki e tisztséget azzal az ígérettel fogadja el. hogy legjobb ereje és tu­dása szerint szolgálja az egyletet. Az értekezlet az elnök buzgó imájával ért véget. Elnökségi értekezlet. A béké3Í esperesség egyházközségeinek elnökei május hó 20-án Szarvason, Haviár Dániel esperes (el­ügyelő és Veres József esperes elnökletével értekezle­tet tartottak. Az értekezletet megelőzőleg a tagok az Ur szentvacsoráját vették fel, majd a szarvasi egyház újonnan épült díszes elemi iskolájának tanácstermében gyűltek össze, hol a közegyházat és lelkészeket legköze­lebbről érdeklő aktuális tárgyak megbeszélése az egész napot betöltötte.

Next

/
Thumbnails
Contents