Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)
1912-04-27 / 17. szám
1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 103 megyei és kerületi lelkészi értekezletek vagy egyesületek egyházmegyei illetve kerületi lelkészegyesületekké szervezendők át s ezen alapszabályok intézkedéseit figyelembe véve eddigi alapszabályaikat módosítják, vagy ha ilyenekkel nem rendelkeznének, az illető egyházmegye illetve kerület jóváhagyásával alapszabályokat alkotnak. 32-§. Az egyházmegyei lelkészegyesület választ elnököt, pénztárost, ellenőrt és jegyzőt,'rendez a maga körében előadásokat és vitákat, határoz a maga sajátos viszonyainak megfelelő ügyekben, jegyzőkönyvét a kerületi lelkészegyesület elnökéhez felterjeszti, beküldi az oly előadások szövegét, a melyek az egyházi életre egyetemlegesen, vagy legalább az illető kerületre vonatkoznak. 33-§. A kerületi lelkészegyesület elnöke az egyházmegyei lelkészegyesületek elnökei által hozzá felterjesztett jegyzőkönyvekből és előadások szövegéből megállapítja azokat a kérdéseket, amelyek a kerület hitéletét és a kerület lelkészi karát általánosan érintik, ezeket valamint a hozzá közvetlenül felterjesztett kérdéseket és indítványokat napirendre tűzi s a kerületi leikészegyesület ülésén tárgyaltatja, a választandó kerületi lelkészegyesület jegyzője által az ülésről jegyzőkönyvet vétet fel s e jegyzőkönyvet és az egyetemes egyházi hitéletre vonatkozó valamint az egyetemes lelkészi kart érintő kérdéseket tárgyaló határozati javaslatokat és előadások szövegét az egyetemes egyesület elnökéhez felterjeszti. Az elnökön és jegyzőn kivül választ a kerületi lelkészegyesület pénztárost és ellenőrt. 34-§. Az egyházmegyei és kerületi lelkészegyesületek üléseiket már lehetőleg tavaszszal tartják meg, de legkésőbb az egyházmegyei, illetve a kerületi köz gyűlések idejében. Üléseik nevezetesebb mozanatairól, fontosabb határozatairól az egyesületi jegyzők az egyházi lapokban referálni tartoznak, hogy az egész lelkészi kar azokról kellő időben tudomást szerezhessen. Az alapszabályok. 35-§. Ezen alapszabályok az egyesület megalakulásának napján lépnek hatályba. Módosításokat a közgyűlés és pedig a jelenlevők kétharmadának szavazata alapján eszközölhet. A módosított alapszabály csak az egyetemes közgyűlés jóváhagyása után lép hatályba. Ae egyesület feloszlása. 36-§. Az egyesület feloszlik, ha az összes tagok kétharmadrésze a feloszlatást kívánja. Vagyonának hovaforditása felől a feloszlatást kimondó közgyűlés határoz, mely határozat végrehajtás előtt az egyetemes közgyűléshez felterjesztendő. 37-§. Az egyesület levéltára feloszlás után az egyetemes evangelikus egyház levéltárába helyezendő el. 38-§. Ha az egyesület az alapszabályokban meghatározott célt és eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartja és további működése az állam és egyház vagy a tagok érdekét veszélyeztetné, az egyetemes közgyűlés által haladéktalanul felfüggesztetik ós a felfüggesztés után elrendelendő vizsgálat eredményeihez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok pontos megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik. A „Magyarhoni Evangeliomi Egyetemes Lelkész egyesületinek Budapesten tartott alakuló közgyűléséből. * Amint már lapunkban jeleztem, az alakítandó lelkész-egyesület általam készített alapszabály-tervezetét a kiküldött bizottság letárgyalta s megbízott azzal, hogy a bizottság által elfogadott módosításokat a tervezetben vigyem keresztül, ennek megtörténte után pedig közöljem le az alapszabály-tervezetet az Evangelikus Orállóban, azonkívül különlenyomatban is bocsássam az egyetemes lelkészértekezlet elnökének annyi példányban rendelkezésre, hogy minden lelkésztestvérnek juthasson egy. A kezdetnek nehéz munkájával megbirkóztunk, most már a lelkészte?tvérektöl függ a további. Igen kérem őket ezúttal is, hogy ezen nagy horderejű ügyünket, amelytől nemcsak lelkészi karunk jövője iügg, de talán magyarhoni anyaszentegyházunk további fejlődése és megerősítése is, oly lelkes szeretettel és reménységgel karolják fel, amilyennel én megkezdtem s akkor az a most saját világi uraink által is sokszor lenézett, vagy per papocskám lekicsinyelt lelkészi kar, ha szervezkedik, tömörül ós saját becsületéből előre megy, erkölcsi és talán anyagi erőben is megizmosodva biztos zálogát fogja képezni magyarhoni evang. egyházunk szebb jövőjének. Segítsünk magunkon s az Isten is megsegít! N. BEÜÉLET, Evang. tanitónőképző. Ilyen intézet létesítése égető szükség. Volt eset, hogy két evang. leány a kath. intézetben áttért és azt meg mindnyájan tudjuk, hogy az állami intézetből se hoznak a mi leányaink sok protestáns szellemet, bár vannak kivételek. Protestáns egyházias szellemet tanítónőink csak evang. intézetekben és annak internátusában szereznének kellő nevelés, vezetés mellett. Az evang. pzellemre pedig különösen az elemi iskolákban van szükségünk, mert itt neveltetik népünk zöme és az itt nyert benyomások kihatnak az egész életre. Uj képző felállításával nem akarunk a meglevőknek ártani, sőt ezek ügyét is illenék végre rendezni, mert fontosabbaknak tartjuk őket, mint a gimnáziumokat, hol a sok másvallásu mellett prot. szellemről alig lehet szó. De itt megint a régi bajjal, a prot. szegénységgel találkozunk. Utat, módot kell tehát keresnünk, hogy kevés költséggel, mégis jó intézethez jussunk. És itt eszünkbe jut a boldogult lőcsei lelkész, Dianiska terve, melyet a gazdag Herrmann segítségével akart keresztül vinni. Azonban mindkettőnek a halála miatt dugába dölt. A terv pedig az volt: a lőcsei evang. egyház adja át régi líceumi épületét azon célra, hogy itt tanítónőképző létesüljön oly formán, hogy az evang. internátnsban lakna mind a négy évfolyam. Az I—II. évfolyam járna a lőcsei állami leányiskola V—VI. osztályába és odahaza csak a különbözetig tárgyakban taníttatnék. Ellenben a III—IV. évfolyam az internátusban nyerne rendes kiképzést. Erre pedig csak feleannyi tanár kellene, mint rendesen.