Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-04-27 / 17. szám

144 1912 iránt. És mégis mit láttunk? Hiába a törvény, hiába a kormánynak Ígérete! Hiába minden kérés, jogos hivatkozás, megdrágult és megnehezült életviszonyok! A kormány megbukik, mint megbukott számos más elődje, anélkül, hogy az 1848: XX. t.-c, oly sokszor pártpolitikai célokra kisajátított jelszavának hangoztatásán tul ugyanannak megvalósítása tekintetében valami érdemleges lépés történnék. Nagyon kíváncsiak vagyunk, meddig fog még tartani ez a hypokrisis? Meddig fognak még port hinteni a protestánsok szemébe? Meddig fognak még játszani a jelszavakkal? Meddig fogják még azt az igazi Barkóczyánus, jezsuita kifogást alkalmazni velünk szemben, hogy „nincs pénz"? Holott bárminő szükséges, vagy szükségtelen, törvényes, vagy nem egészen törvényes célokra, főként ha azok a klerikálizmus érdekeinek szolgálatára voltak alkalmasak, mindig volt pénz, mindig van pénz és u ry gondoljuk, mindig lesz is pénz. Ennek az állapotnak meg kell szűnni! Itt végre is nem használ más, minthogy illetékes protestáns vezéregyéniségeink végre teljesen egyenes derékkal szálljanak törvényes igényeink megvalósításáért küzdelembe Ne nézzenek arra, kicsoda Justh-párti, kicsoda Kosáuth-párti, kicsoda munkapárti, de nézzenek oda, hogy az 1848: XX. t.-c,-ben körvonalozott igény bármilyen párti politikus előtt is a jogosság és törvényesség minden ismérvét magában foglalja. Es nézzenek arra, hogy az egész ország protestantizmusa, főként akkor, amidőn az ismétlődő kormányok bukása megismétli a kormányigéretekre alapított reményből való kiábrándulást, reájuk tekint, mint akiktől az uj kormány alakulásakor joggal elvárhatja, hogy v<?gre legalább egyszer ne csalódjék. Nagyon kérjük vezérférfiainkat, politikusainkat, ne szítsák tovább az elkeseredés szikráját, mert attól félünk, lángra talál lobbanni és akkor az a láng nagyon sok becses nemzeti érzést, nemzeti kincset talál elhamvasztani. Végre is lehetetlen dolog, hogy ebben az országban mindig csak a protestánsok legyenek a csalódás martalékai. Y. A Masuarhoni Mite Essetemes leltözitsü alapszabályai. 1 §. Az egyesület ci

me : „Magyarhoni Evangélikus Egyetemes Lelkészegyesület". Székhelye: Budapest. Pecsétje: „Magyarhoni Evangélikus Egyetemes Lelkészegyesület pecsétje. 1912." 2. §. Az egyesület célja: a) a magyarhoni ágostai hitvallású evangelikus lelkészi kar szellemi, erkölcsi és anyagi érdekeinek előmozdítása, méltóságának ós tekintélyének megóvása, testvéri szereteten alapuló szoros összetartozandóságnak megszilárdítása; b) a magyarhoni evangelikus gyülekezetek vallásos életének fellendítése, az evangelikus vallásos érzület ólesztése, a belmissió művelése, a cura pastorális egyöntetű és céltudatos gyakorlása, általában az egyház összes érdekeinek a világiakkal együttes és egyetértő szellemben való ápolása és a magyarhoni evangelikus egyházegyetem alsóbbfoku lelkészi egyesületeinek és ezek munkásainak egyöntetű működése által szorosabb kapcsolatba hozása. 3. § E célokat szolgálja: a) a hivatásos működésben szerzett tapasztalatoknak alkalmas módon való közlése és az evangelikus egyházközségek hitéletében való általános értékesítése által; b) a vallásos kérdések megvitatása által; c) a lelkészi kar ügyeinek egyöntetű intézése által; dj hittudományi és egyházirodalmi felolvasások és viták rendezése által; e) az istentiszteletek ós szertartások emelése és lehetőleg egyöntetű rendezésének előkészítése által; f) az evangelikus irodalom pártolása és népszerűsítése által. 4. §. Az egyesület tagjai: a) rendes tag minden magyarhoni ág. hitv. evang. lelkész, akiknek belépése kötelező; továbbá theológiai tanárok, vallástanárok, katonai lelkészek, segédlelkészek és nyugdíjas lelkészek, akik belépésüket az elnöknél bejelentik s ezen bejelentés által magukat a rendes tagsági díj fizetesére három évre kötelezik: b) pártoló tag lehet minden evangelikus egyháztag, aki az egyesület iránt érdeklődést tanusit, mint ilyen belépését az elnöknél bejelenti s a választmány által felvétetik; c) tiszteletbeli tag lehet, akit a közgyűlés a választmány javaslatára megválaszt. 5. §. A tagok jogai es kötelességei: a) a rendes tagok cselekvő és szenvedő választó-, szavazati és tanácskozási joggal vesznek részt az egyesület közgyűlésein, díjmentesen kapják kiadványait és általában az egyesület kedvezményeiben es oltalmában részesülnek; b) a rendes tagok kötelesek évi 12 K tagsági dijat minden év január havában pontosan megfizetni s az egyesület céljait legkomolyabb törekvéseikkel támogatni; c) a pártoló tagok évi 6 K tagdíj fizetése mellett a választó- és szavazati jog kivételével a rendes tagokkal egyenlő jogokat élveznek. 6. §. A tagság megszűnik : a) ha a tag elhalálozik; b) ha állásáról lemond, vagy állásától elmozdittatott; c) a nem kötelezett tagokra és pártoló tagokra nézve, ha a tagsági dijat kétszeri felszólítás dacára sem fizetik be. 7. §. Az egyesület jövedelmei és vagyona : a) a tagsági (rendes és pártoló tagoktól) dijak, amelyeket az egyházmegyei lelkészegyesületi pénztáros szed be. A beszedett tagdijak egyharmadát az egyházmegyei lelkészegyesület javára és céljaira számolja el, a kétharmad részét pedig a kerületi lelkészegyesület pénztárosának szolgáltatja be minden év március hó végéig. A kerületi lelkészegyesületi pénztáros a hozzá beérkezett tagdijak összegének egynegyed részét a kerületi lelkészegyesület javára ós céljaira számolja el ós