Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-04-13 / 15. szám

1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 103 már idejét multa — hogy a sok keserűséget okozott .Ne terriere" encyklikát milyen jól lehetett volna a magunk javára és előnyére kihasználni. Csak egy kérdést legyen szabad ebben a tekin­tetben fölvetnem. Vajon az ebből az alkalomból tör­tént nagyszámú szó — és Írásbeli fölszólamlások nagy­jában nem ugy tüntették-e föl az egész dolgot, mintha talán a vegyes házasságok a mi egyházunknak vitális érdekét képeznék, minlha nekünk különös okunk volna értök lelkesedni és lándzsát törni, holott mindenki igen jól tudja — és más alkalommal eleget hangoztatjuk: is — hogy éppen a vegyes hazasságok révén érik egy házunkat — nem is szólva az általuk mindinkább ter­jedő és táplált hitközönyről és egyháziatlanságról -­legérzékenyebb számbeli veszteségek, a melyek előbb utóbb végzetessé válhatnak. Ám mi mégis hányszor — teljesen szem elől tévesztve a házasság lényeget, mely szerint az az élet minden viszonyaira, tehát első sor­ban a vallásra kiterjedő életközösség — készek vagyunk a vegyes házasságoknak védelmére kelni, mihelyst a római katholicismussal való ellentétről van szó. Mert mi el tudunk viselni mindent, még azt is, hogy istentelenek­nek és hitetleneknek nevezzenek bennünket, csak azt ne mondhassa rólunk — a világ minden kincséért — senki, hogy nem vagyunk „szabadelvűek," ,,liberálisnak még pedig ennek a szónak nem is igazi keresztyén, hanem a zsidó sajtó által elrontott és propagált értel­mében S mig azután Róma a helyzetbe beletörődve és — a mihez kitűnően ért — a viszonyokkal meg­alkudva, mindent megtesz, hogy a vegyes házasságok révén magának tért hódítson, mi tehetetlen haraggal szemléljük veszteségeinket. Misszió. Rovatvezető: Seholtz Ödön. Kimutatás a magyarhoni ág. h. evang. misszó­egyesület pénztárába 1911: julius 1-től 1911. december 31-ig befolyt összegekről (folytatás a mult számból): E) Offertoriumok és gyűjtések: Locsmándi kisded­óvó 13 80, Körmöczbánya 10, Léva 7'25, Fakóvczekény 2, Farnad 2, Aisószelezsény 3, Harka 7, Besztercze­bánya 1020, Breznóbánya 14, Dobronya 9 44, Erdőbá­dony 119, Felsőmicsinye 3, Felsőszabadi 3, Garamszeg 2, Horhát 2, Libetbánya 534, Nagyócsa 2, Nagysza­latna 3, Osztroluka T24, Pónik 4*26, Radvány 3.10, Tóthpeisőcz 6'20, Vámos 2, Zólyom 904, Zólyomlipcse 4, Zzilritó 2, Bazin német 12 04, Hontkirályfalu 2. Somlószőllős 5-30, Kölese 1*67, D. K B-d. 10 70, Böhm Frigyes, f Pozsony 614, F. Th. Pozsony 470, Rippel testvérek 9*42, Sherev Borbála vasárnapi iskolája Ferencz­halom 10, Sop róni hajadonok vasárnapi füzérkéje 11, pozsonyi diakonissza anyaház 10'28, pozsonyi leányár­vaház 310, Lie Schmidt Károly Jenő főesperes Po­zsony 200, Steltzer Endre városi tanácsos Pozsony 11*46, Korpona 6, Batizfalva és filiái 710, Hollólomnicz 1, Kakaslomnicz és filiái 1071, Kislomnicz 112, Nagysza­lók és filiái 8-37, Rókus 2-90, Sörkut 3'80, Svábfalva 4'29, Tátraalja 1, Toporcz és filiái 7, Tótfalu 2, soproni theol. akad. önképzőkör 1113, Fertőmedgyes 4, Lőcse 2106 Bábaszék 574, Rohoncz 1416. Offertoriumok és gyűjtések, a melyeket Bemman leipzigi missiói felügyelő körútja alkalmával tartottak és levonás nélkül jubileumi adományképen Leipzigbe küldöttek: Pinkafő 366*50, Felsőlövő 48, Felsőőr 45, Alsólövő 22, Ókörtvélyes 3016, Rohoncz 24-97, Kőszeg 52-80, Kukmér 4816, Szentgotthárd 26 46, Ágfalva és Lépesfalva 48'28. Modornémet 50, Nagyszombat 35, Nagyszentmihály 20, Pozsonyszentgyörgy 47'92, Gálos 19-96, Récse 12 42, Óbuda 1760, Grinád 1174, Buda 25 32, Pozsony 30 22, Főrév 6 83. Némethidegkút 18. Budapest, 1912. február 1. (IV. Deák-tér 4. I.) Broschkó O. A., misszió-egyesületi pénetáros. A berlini városi misszió, melyet a német biro­dalom fővárosában ijesztő mértékben elhatalmasodott modern pogányság leküzdésére a nagyhirü Stöeker Adolf alapított, nemrég ünnepelte fennállásának 35. évfordu­lóját. Az előterjesztett évi jelentés szerint a városi misszió szolgálatában jelenleg 8 lelkész felügyelete alatt 58 diakónus, 14 diakonissza és 6 lelkészjelölt áll, kik részint betegeknél, főképpen pedig olyan az egyház­tól elhidegült, vagy elpártolt lakosoknál, kik egyházilag meg nem esküdtek, gyermekeiket meg nem keresztel­tették, vagy éppen az egyházból való kilépési szándé­kukat bejelentették 78600 látogatást tettek, hogy őket a mulasztás pótlására bírják, részint pedig tervbe vett végzetes szándékukról lebeszéljék. A szomorú tapaszta­lás azonban azt mutatja, hogy még legalább háromszor vagy négyszer ennyi diakónusra volna szükség, ha mind­azokat meg akarnák látogatni, akiket az említett egy­házi mulasztás pótlására személyes rábeszéléssel kellene Berlinben, ebben a borzasztó Sodomában figyelmeztetni. Ilqenstein lelkész, a városi misszió fáradhatatlan fel­ügyelője legújabban főképpen arra a nagy erkölcsi ve­szélyre irányította az illetékes tényezők figyelmét, mely a fiatal embereket környezi Berlinben s ennek meg­gátlására a mult évben is két nagy evang. ifjúsági egyesületet szervezett a város olyan részein, amelyek­ben eddig ez a munka még el volt hanyagolva. Az egyik számára alig egy évi fenállás után máris hatalmas ott­hont építenek. Nagyon megszaporodott a városi misszió munkája azáltal is, hogy a bérkocsisok lelki gondozását is magára vállalta, mely fontos belmissziói ág eddig egy nemrég elhunyt kegyes nő, Palmer asszony vezetése alatt állott. Továbbá a bukott lányok megmentésén is nagy buzgósággal és fokozódó eredménnyel munkálko­dik a városi misszió. Igy tavaly 397 ilyen szerencsétlen leány kereste fel az e célból alapított, diakonisszák által vezetett menedékházat. Nagy veszteség érte ezen mun­kát, illetőleg a városi missziót Herold kisasszony el­hunytával, ki az u. n. éjjeli misszió terén rendkívüli áldással fáradozott a szerencsétlen bukott leányoknak az erkölcsös élet útjára való visszavezetésén. A városi misszionáriusok 20 teremben állandóan evangelizáló elő­adásokat tartanak s olyan templomok mellett, amelye­ken csak „liberális" lelkészek működnek, a hivő gyüle­kezeti tagok számára külön istentiszteleteket rendeznek be. Nagy gondot fordít a városi misszió az iszákosság leküzdésén fáradozó „kék kereszt" munkára is. A szol­gálatában álló 7 gyermekkar (Kurrendchöre), mely in­tézmény tavaly ünnnepelte 25 éves jubileumát, 9750 udvarban énekelt chorálokat, hogy az elhidegült szive­ket az ének erejével nyerje meg újra az evangélium­nak. A városi misszió által fentartott két melegedő és étkező templomban (Schrippenkirche) 10250 hajléktalan részesült az év folyamán testi és lelki gondozásban. A három „Hospiz" (keresztény szellemben vezetett szál­loda) mellé most egy negyediket építtet a városi misszió az anhalti állomás közelében, hogy a Berlinbe érkező keresztény lelkületű idegenek ne legyenek kényszerítve a gyakran nagyon is rosszhírű fővárosi hotelekben meg-

Next

/
Thumbnails
Contents