Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-01-06 / 1. szám

I • 8 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1912 Egy közigazgatási bírósági ítélet. Az Evang. Őrálló mult évi 48. számában „A felekezeti iskolák ingatlanainak telekkönyve" cim alatt megjelent közleményem kiegészitéseül másolatban közlöm az alábbi nagyon érdekes és a tárgyalt ügyre igen fontos közigazgatási bírósági Ítéletet. 4582/911. Őfelsége a Király nevében! A magyar királyi közigazgatási bíróság a felső- és alsócélei ref. egyháznak illetékügyét, amelyben az abaujszántói m. kir. adóhivatal az 1909. évi A. sz. k. 885. tételszám alatt 60 K 80 f és 18 K 30 f bejegyzési illetéket szabott ki s ezt a kassai m. kir. pénzügyigazgatóság 1910. évi december hó 10. napján 38931. sz. alatt kelt végzésével fentartotta, a nevezett fél panaszára 1911. évi szept. hó 19. napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt: A m. kir. közigazgatási biró ság a panasznak helyet ad s az illetékeket töröltetni rendeli. — Indokok: A felsöcélei 43. sz. telekkönyvi ingatlan, a felsöcélei iskolaalap s az alsócélei 2. sz. telekkönyvi ingatlan az alsócélei református templom-alap nevére volt telekkönyvezve. A felső- és alsócélei ref, egyház presbitériumának 1909. évi október hó 17-én kelt s a püspök által is jóváhagyott jegyzőkönyve alapján az előbb emiitett ingatlan — közigazgatás cimén — a felsöcélei ref. egyház nevére telekkönyveztetett. Ettől a telekkönyvi bejegyzéstől követeltetnek a fenti 1'9%-os illetékek. Ennek a követelésnek azonban jogos alapja nincs, mert az illetéki dijjegvzék i6. tétel A. pontja értelmében csak a szerzés végetti bejegyzések esnek 1'9%-os illeték alá akkor, ha a szerzési cim után vagyonátruházási illeték nem jön, pedig ebben az esetben szerzésről nincsen szó, hanem arra való tekintettel, hogy az iskola és a templom az egyház tulajdonát képezi és hogy sem az iskola, sem a templom nem képez külön jogi személyiséget, a tulajdonos neve lett kiigazítva, amely eljárás a m. kir. igazságügyminiszter 1909. évt 2207. és 1911. évi 18497. I. M. sz. alatt kelt körrendeletének is megfelel (1911. évi Igazságügyi Közlöny 6. sz.) már pedig a tulajdonos nevének ilyen kiigazítása az illetéki díjjegyzék 16. A. pontja ala nem eshetik. — A biróság ennek a határozatnak két példányát a kassai m. kir. pénzügyigazgatóságnak, 1911. évi junius hónap 13. napján 2656z. sz. alatt kelt jelentése mellékleteivel együtt foganatosítás végett azzal a meghagyással adja ki, hogy az egyik példányt a panaszosnak kézbesittesse. Kelt Budapesten, a m. kir. "közigazgatási bíróságnak 1911. évi szeptember hónap 19. napján tartott üléséből. Teleszky s. k. tanácselnök. Benedek s. k. előadó. A másolat hiteléül: Budapest, 1911. október 26. Kósa Gyula egyetemes konvent! irodatiszt. Ezen érdekes bírósági Ítéletből kitűnik nemcsak az, hoj-y a felekezeti iskolák nevén álló ingatlanok a hivatalos anyaegyház nevére minden akadály nélkül szabadon átirathatók, hanem az is, hogy ezen átiratás után vagyonátruházási illeték, költség nem jár, amiért is az érdekelt egyházak szempontjából kívánatos lenne az ily átiratások foganatosítására az egységes egyházi közigazgatási felhívás és utasítás. Mentsünk addig, raig lehet s mentsük meg azt, ami megmenthető az egyház javára. Kassa. Homola István, ev. lelkész. Theologiai irodalom. (Folytatás.) Ha egyházunk meg akarja tartani pozícióját a modern kor szellemi áramlatai közt, szüksége van tudományos képzettségű lelkészi karra és szükséges, hogy mi lelkészek se mulasszuk el theológiai továbbképzésünket. Igen alkalmas segédeszköz erre. oly theológiai folyóirat, mely a theológia különféle ágaira kiterjedő mánkálatokat közöl, mint a Neue Kirchliche Zeitschrift (Erlangen és Lipcse. A. Deichert, havonként egy tüzet, negyedévi előfizetés 2 m. 50 pf.), melynek 1911. évfolyamáról akarunk röviden beszámolni. A folyóirat munkatársaihoz tartozik a legtöbb pozitív theológiai tanár. így az újszövetségi tudomány nagymestere, Zahn két dolgozatát közli. Az egyik János ev. hitelességét védi Wellhausen és Spitta legújabb kritikai kisérletei ellen, a másik Origenes Lukács ev.-ról szóló prédikációiról szól. Az újszövetségi szakmába vágnak még Werner lelkész tanulmánya: A liberális theológia történeti Jézusa — elmebeteg és Nägelsbach fejtegetései János ev. 14—16. fejezeteiről. Nägelsbach szerint Jézus e fejezetekben foglalt jövendölései visszajöveteléről nem felelnek meg teljesen annak, ami az evangéliumok szerint húsvét és pünkösd között történt, éppen azért nem lehetnek vaticinia exeventu, hanem hitelesek, másré&zt Jézus emberi voltáról és tudásának korlátairól tanúskodnak. König az ó-szövetség és a babyloniai kultura viszonyáról való tanulmányait ezen évfolyamban is folytatja. A siloa iratról Caspari értekezik. Az egyház- és dogmatörténet körébe tartozó munkák a következők: Steinlein: kritikai megjegyzések a legújabb kathol. Luther-életrajzhoz. Hönnicke: A megtérés tana a német protestantizmus történetének megvilágításában. Jordan; Egy 1404-ből való dialógus az egyház reformációjáról. Nörgen: Kálvin theológiájának keletkezésénél közreható momentumok. Fischer: Lutheri gondolatok sorsa a 16. században. Fischer Tschackert nem rég elhalt göttingai tanár Die Entstehung der luth. und ref Kirchenlehre cimű művére reflektálva és a formula concordiae-t védve cáfolgatja azon felfogást, hogy a 16. században az eredeti reformatorikus felfogások, p. o. a hit fogalma, a prádestináció tana egészen elváltoztak volna. A történeti mellett a systematikai theológiából van a legtöbb cikk, nevezetesen; Mandel: A természetfölötti megismerése. Heinzelmann: A vallás lényege és a Krisztus keresztje. Dunkmann: A vallás szükségességéről. Igen figyelemreméltó Schlatter: Christliches Dogma cimü művének kedvező és tárgyilagos ismertetése, amelyben Grützmacher a mai dogmatikát mozgató legtöbb kérdéseire kitér, valamint Bachman előadása: Kettős, vagy osztatlan evangelium ? — mely Harnack ismeretes állításaival szemben meggyőzően fejtegeti János és az apostolok hirdetésének belső egységét. A praktikus theológia sincs elhanyagolva folyóiratunkban. Peters a prakt. theol. reformjáról szóló cikkében ismerteti és bírálja Drews, Baumgarten, Hilf ergall, Schian és mások reformterveit, Collmann tanitóképezdei igazgató az egyházi iskolafelügyelet jogáról és korlátozásáról, Hoppe a gyülekezeti organizációról, Körner a reformátorok liturgiájáról értekezik. Ide sorolhatjuk az egyház fejének, Bezzel elnök bevezető cikkét: Újévre, melyben nemcsak a bajor, hanem általában a német prot. egyházak életének főbb jelenségeivel foglalkozik. Minden lelkészt érdeklő és igen megszívlelendő fejtegetésekben tárgyalja