Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)
1911-03-02 / 9. szám
76 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. belterjesebb és eredményesebb teljesítése érdekében szigorúan megkívánta, hogy az iskolai rendes előmeneteli és munkanaplókba minden egyes hittani óra, nevezetesen a végzett tananyag és a hitoktató neve, valamennyi — bármilyen jellegű — iskolában esetrőlesetre pontosan beirassék, úgy, miként az a középiskolákban történni szokott; ott pedig, ahol az ilyen naplók az iskolában még felfektetve nem volnának, a hitoktatás teljesítéséről külön napló vezettessék. A kerületi tanfelügyelő-espereseknek pedig meghagyja, hogy iskolalátogatásaik, valamint az évzáró vizsgálatok alkalmával a hitoktatási naplókat, illetőleg a rendes iskolai munkanaplókat megtekintsük és meggyőződést szerezzenek arról, elvégeztetett-e a részletes tantervnek megfelelő tananyag, meg különösen a hittanból és személyesen teljesítetté -e a lelkészek a hitoktatási kötelességet? Az évi iskolai jelentések e körülményre mulhatatlanu mindig kiterjedjenek. (,Egyházi Közlöny" 1. száma.) (Folyt, köv.) B E L É L E X. Nyilatkozat. E lapok hasábjain ismételten is férfias önérzettel tiltakoztam az ellen, mintha a boldogult Zelenka Pál püspök ellen megindított hírlapi hajszában bárminő részem is lett volna, — sőt e lap m. é. 52. számában egyenesen rágalomnak minősítettem az erre vonatkozó hírlelést. Mivel pedig tudomásomra jntott, hogy Materny Lajos debreczeni lelkész ezen vádat egy f. é. február hó 14-én, Miskolczon tartott értekezleten nemcsak megismételte, de ahoz egyéb alaptalan rágalmakat is hozzá fűzött, bejelentem e lapok t. olvasóközönségének, hogy úgy Materny Lajos lelkész, mint dr. Szánthó Bertalan miskolczi orvos ellen ügyvédem, dr. Szabó László útján a mai napon megtettem az intézkedéseket az ügynek bírói útra terelése iránt. Ä mennyiben pedig a Szepesi Lapok ma megjelent számában foglalt s a Poprádon f. hó 27-én tartott értekezletről szóló tudósítás szerint Münnich Kálmán értekezleti elnök és Kubinyi Géza gömöri esperességi felügyelő a Materny Lajos debreczeni lelkész által felhozott rágalmakkal nagyon is rokon, bár azokénál burkoltabban, homályosabban kifejezett kijelentéseket tettek, — ezennel köztudomásra hozom, hogy úgy ezen, valamint az összes rólam szóló s a Szepesi Lapok f. é. március 1-i számában felsorolt hírlelések és általában mindaz, a mit az elnöklő Münnich Kálmán az értekezlet bezártakor az egyházközségek tudomására hozandó „nyílt és férfias felvilágosítás"-nak jelzett,: mindaz alaptalan rágalom és rosszakaratú gyanúsítás. Nyíregyházán 1911 március 1. Geduly Henrik r ev. lelkész, egyházkerületi főjegyző. Lelkészválasztási mozgalom. A szécsényi (Nógrádmegye) evang. egyházközség lelkésze Simonidesz János évtizedekre terjedő buzgó lelkipásztori működés után a jelen év elején a jól megérdemelt nyugalomba vonult. Az egyház az ekként megüresedett lelkészi állást meghívás utján szerette volna betölteni, de miután a kérdezősködésre sem Mihalovics Soma nógrádbéri, sem Rédei Károly nagykárolyi lelkészek jelenlegi állásaikat elhagyni, s a szécsényi állással felcserélni nem voltak hajlandók: a Frenyó Gyula alesperes elnöklésével február hó 19-én tartott leikészválasztást előkészítő egyháztanácsosi gyűlés egyik egyháztag indítványára elhatározta, hogy Horémusz Pál nagyszentmiklcsi lelkészt és Tinschmidt Gusztáv orosházi segédlelkészt hívja meg vendégilletve próbaszónoklatra Az utóbbi március 12-én,. Horémusz Pál pedig március 19-én tartja próbabeszédét. Ha a vendégszónoklatok az egyház tetszését ' megnyerik, akkor pályázat hirdetés nélkül a két lelkész közül választ az egyház. Püspöki másod-lelkészi állás üresedésben. Walentinyi Aladár báuyaker. püspöki iroda-vezetőrendes lelkésszé választatván, nevezett püspöki iroda vezetését Bezegh Sámuel eddigi püspöki másodlelkész vette át. Az igy megüresedett másod-lelkészi állásra pályázni szándékozók tájékoztatására szolgáljon, hogy csak azon már gyakorlattal biró lelkészek és s. lelkészek jelentkezése vehető figyelembe, kik a magyar nyelv ismerete mellett a tót nyelvet és tekintettel a mostani helyzetre, különösen a német nyelvet is tökéletesen beszélik. Székács-szobor Orosházán. A mult évben Kovács Andor orosházi lelkész, több egyházi testület elé azt az indítványt terjesztette, hogy az egyet, evang. gyámintézet 50 éves jubileuma alkalmából megalkotójának: Dr. Székács József superintendensnek szülőhelyén Orosházán szobor emeltessék, illetve hogy ez emlékmű megalkotása céljából a gyűjtés megindíttassék. Ez indítványt helyesléssel elfogadta a békési ev. egyházmegye és a bányai ev. egyházkerület közgyűlése is. Ez ügyben most Orosházán elhatározó lépés történt. Kovács Andor lelkész f. hó 22-én értekezletre hivta össze Orosháza társadalmának vezető egyéneit; a megjelentek előtt ismertette Székács József életét és működését s felhívta az értekezletet; nyilatkozzék az iránt, helyesti-e indítványát ? Mire az értekezlet egyhangúlag s lelkesedéssel oda nyilatkozott, hogy az indítványt helyesi és magáévá teszi, a mely szerint Székács Józsefnek, Orosháza nagy szülöttjének, Orosházán szobor emeltessék. — Erre az értekezlet megjelent összes tagjaival szobor bizottsággá alakult át, melynek elnökévé Kovács Andor lelkész választatott meg. Megállapodás történt arra nézve, hogy a szobor felállításának költsége társadalmi úton országos gyűjtés által hozassék össze. Az ügyek tovább vitele céljából kisebb intéző bizottság küldetett ki.
