Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-02-23 / 8. szám

64 EVANG ELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. dett jelen időnk, van-e hely, ahol ezt nagyobb jelen­tőségűnek kell tartanunk, mint a főiskolák auditóriumai s a diákok szívei? További reflektálás helyett csak a szövetség végső ideálját állítjuk elő: a Krisztus szellemétől át­hatott keresztyén intelligencia. Eme most még csak jámbor óhajtás felett érdekes lehet is, kell is gon­dolkoznunk ! És a magyar ev. ker. Diákszövetség által ren­dezett eme februári konferencia, — a rajta megjelent különböző fővárosi és ridéki theologus és egyéb diákság nagy száma a zonyság rá, — hatalmas bizonyságtétel volt Kriszti iák ma is működő erejéről. A nyugvó Bethesda tava megmozdult; az ügy barátai lelkesen tettek bizonyságot Krisztus mellett, a közö­nyösek, tétlenek felemelték fejüket, érdeklődni kezdtek, a kételkedők erősbödést nyertek, és az evangelium ellenei legalább egyelőre elhallgattak. Krisztus orszá­gának ügye a főiskolai, különösen theologus diákság körében ismét egy nagy lépéssel haladt előre. Ä konferencia tartama alatt ismét és ismét meg­erősítést nyertek a szövetség által jeligéül használt ama Krisztusi szavak: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek." (Ján. 15. 16.) Ä resiczabányai egyház adóalapi segélye. A resiczabányai egyház az 1909-ik évben az egyetemes adóalaposztó bizottsághoz benyújtott kér­vényében 2000 korona adóalapi segélyt kért. Rz egy­ház kérvényét a bizottság csak részben vette figye­lembe. Átnézve u. i az előző évi zárszámadásokat látta, hogy az egyház házbérjövedelme 1500- 1700 korona között váltakozik. A házbérjövedelmen kivül az egyház bevétele egyházi adó címén 1100 — 1400 koronát tett ki Megállapította tehát a bizottság, hogy ha az állami adók összege 209171 korona, akkor a körülbelül 1400 korona egyházi adó 17 °/o-al nagyobb a megállapított adóalapnál (50 %) s megszavazott az egyháznak 343 korona segélyt. Azt azonban nem vette az adóalaposztó bizott­ság tekintetbe, hogy az egyháznak nincs már 1700 korona házbér jövedelme, mert az egyház Főutca 104. számú bérházát hatóságilag lebontatták s 8 éven át ki volt adva a paplak is, mert a kérvény beadását megelőző években a resicai egyháznak nem volt lel­késze. (Megmaradt még a papi fizetés is. így nincs mit csodálkozni azon, hogy még 1908-ban s az előtt mindig pénztári maradványnyal záródtak az egyházi számadások, az 1909. évi költségvetés pedig már hiányt tüntet fel.) Minthogy a megszavazott 343 korona segély egy­általában nem segített az egyházon, megfelebbeztük a bizottság határozatát s ismételten felhívtuk a bizottság figyelmét (az Ev. Örállóban is) arra a kivételes álla­potra, melyben az egyház 8 éven át volt s a jelenlegi helyzetre, a hová az elhanyagolt egyház az üresedés ideje alatt jutott. Az egyház 1909. november 29-én 270. sz. alatt rendkívüli segélyért is folyamodott. Most látjuk az egyetemes gyűlési jegyzőkönyvből az adóosztó bizott­ság jelentésében, hogy kérvényünket teljesen figyelmen kivül hagyták, vagy tán' nem is jutott a kerületi elő­adóúrtól az egyetemes bizottsághoz. (Ezt talán még sem lehet állítani. Szerk.) Rz Ev. Örállóban is ismertettem a resicai egyház helyzetét, de úgylátszik ezt sem olvasta senki az adó­alaposztó bizottság tagjai közül. Oly hihetetlenül is hangzik, hogy egy egyhez 8 évig álljon lelkész nélkül. Rz adóalaposztóbizottság az 1910-ik év folya­mán elintézve a felebbezéseket a resicai egyháznak újabb 4 °/o-ot, vagyis 81 koronát szavazott meg, úgy hogy az egyházi adó az összesen megszavazott 434 korona segélylyel csakugyan leszállítható volna 46 %-ra. Igen de nem szállítható le, mert a paplak nincs már bérbe adva, mert az egyház végre kapott lelkészt, aki be is költözött a lakásba. Már ebből tisztán látható, hogy ha 1908 előtt volt is házbér jövedelem, az most kisebb lesz a jövő­ben s a házbér veszteséget az egyházi adó felemelé­sével kell pótolni Most jön egy főszolgabírói ren !elet, hogy az egyház Főutca 104 sz. házát vagy hozza rendbe, vagy bontsa le 14 nap alatt. — Minthogy ezt a házat re­noválni nem lehetett, le kellett bontatni. A kérvényhez, a felebbezéshez mellékeltük a fő­| szolgabírói rendeletet is. Ez sem használt semmit, mert a bizottság szilárd meggyőződése, hogy ha volt 1908 előtt házbér jövedelem, akkor kell lenni a jövő­ben is. Ha tehát a bizottság azt hiszi, hogy Főutca 104. sz. házunk még mindig bérbe van adva, küldjön Re­sicára egy vizsgáló bizottságot s becsülje fel az egy­ház bérjövedelmét. A 104 sz. házunk lebontása következtében be­állott ujabb házbér veszteséget is az egyházi adó fel­emelésével kellett pótolni. Az egyháznak 1911 évi költségvetésében egy új tétel is szerepel, mely még jobban ellentétben áll az előző évi bérjövedelemmel: Rz egyház előirányoz 500 korona házbért a kiadások rovatában; mert a paplakot renoválni kell, mert maholnap a főszolgabíró kilakol­tatja a lelkészt a tűz- s életveszélyes papiakból; s mig az építkezés tart, a lelkésznek s egyház szolgának lakbért kell adni Ha házbér jövedelem nincs, az adóalapi -segély pedig csak 434 korona marad, honnan teremtse elő az egyház a pénzt, ha csak nem egyházi adóból. Az 1909 évben az előző évi maximális 1400 ko­rona egyházi adó helyett befolyt összesen 270073 korona. A hívek tehát a 46 °/o~on felül 1738'55 koronát fizettek. A 1910-ik évre kivettetett 2561 44 korona - tehát a hívek a 46 °/ 0-on felül 1599 26 koronával rovattak meg. Rz 1911. évre pedig, ha az 1910 évi adóhátra­lékot 750 61 koronát kivetettnek tekintjük, a 46 °/ 0-on felül újabb 1092-07 koronát kell kivetni a hívekre. E három évre összesen 4429'88 koronával rovat­nak meg hivzink a 46 °/o-on felül. Azt kérdem most, hogy szállítsa le az egyház a hívek adóját a kapott 434 koronának megfelelően? Ha ezt az összeget az egyház nem kapja meg az egyetemes adóalapból, akkor soha sern jövünk ki a deficitből. Hát hogy jövünk majd ki az adóságbol, amit ebben az évben csinálnunk kell, hogy a paplakot renoválhassuk, ha ugyan lehet renoválni, oly elhanya­golt állapotban van.

Next

/
Thumbnails
Contents