Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-02-16 / 7. szám

62 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. erre is, most csak azt teszem meg, hogy mily hasznos, célszerű és tanulságos segédeszközt, tükröt bírnánk, ha közölt javaslatom szerint nemcsak a tanügyi viszonyainkra, hanem az egész egyházi bel- és kül«életünkre vonatkozólag ily alkalmas kép rendelkezésünkre áJlanaKassa. Homola István, ev. lelkész. T A R C Ä. Ä vallás szerepe az emberiségnek tökéletesbülésére való törekvésében. (Folytatás). Tárgyunk fejtegetésénél, mint említettük, a ker. vallás szerepéről szólunk; azért a keresztyénséget megelőző kort illetőleg csak pár jellemző tényre utalunk. Tudjuk, hogy az ó-kori világ összes intézményei, államkormányzata, magán és nyilvános élete, tudománya és művészete mily szerves összefüggésben van a vallással s valójában már itt látjuk beigazolva azon tényt, hogy az emberiség története nem egyéb, mint a vallások története, s elég az ó-szövetségi theokráciára gondolnunk, hogy belássuk, hogy a vallás nemcsak az egyének és családok, de népek, nemzetek ügye s hatása maga után vonja ugy a természeti, mint a társadalmi élet átalakítását- A görögök s rómaiak vallása, csakúgy mint a többi pogány népeknél, ott nyilvánul minden társadalmi jelenségben s elmondhatja róla a történelem búvára (Lecky): „A római vallás némely erényt mintegy hivatalosan szentesitett s megünnepelte az oly esetek emlékét, melyekben azok kiválóan nyilvánultak, heiyi természete a hazafias érzést erősitette, a halottak imádása pedig a lélek halhatat- , lanságába vetett bizonytalan hitet táplálta, fenntartotta j a családban az atyai fennhatóságot, a házasságkötést sokféle tiszteletet gerjesztő szertartással vette körül és egyszerű, tiszteletteljes jellemeket hozott létre, melyek mély alázattal vetették magukat alá egy mindenben uralkodó gondviselésnek és lelkiismeretesen betartották a szent szertartásokat." E hittel állott és esett Róma hatalma. Hanyatló ! hit, hanyatló korszak — ez az igazság ismétlődik meg szüntelen. Midőn a pogány világ napjának leáldoztával a mult korhadt intézményeinek romjai felett egy | uj világ kezd kialakulni, a ker. vallás lőn az emberiség tökéletesbülésre való törekvésében a legbiztosabb j kalauz s hatása e téren a többi vallásokhoz, általában j az emberi szellem összes nyílvánúlásaihoz viszonyítva j páratlan s egyedül álló. Jézus Krisztus a világtörténelem központja; a keresztyénséggel kezdődik ez a hatalmas fejlődés, mely nyilván bizonyságát adá : „A régiek elmúltak, íme mindenek megujultak." Ettől kezdve a társadalmi fejlődés keresztyén társadalmi fejlődés. Új életerő jött a világba, mely a fejlődés végetlen mezejét tárta fel s egyengette az útat a szellemi élet harmonikus kifejtéséhez. Jézussal Isten-országa, az igazság, szeretet, tökéletesség országa jött el ; az ehhez való viszonyban értékelendők az egyes ember cselekedetei és az összes földi viszonyok. Isten-országa itt van közöttünk, de annak tökéletes megvalósítása mint eszmény lebeg előttünk s az ez után való törekvés az emberiség legüdvösebb> nevelői tényezője. A biologia törvénye szerint élet csak életből származhatik; cselekedeteink csak annyibari bírnak értékkel, amennyiben Isten-országa megvalósítására irányúinak, a mi viszont csak úgy lehetséges, ha az egyén életében nyilvánvalóvá lesz a szentíró intelme: »Ugyanazon indúlat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is." — Szólhatunk immár tökéletességre irányúló törekvésről ; van legmagasabb cél, melyhez képest minden más csak viszonylagos értékű; van erkölcsi indok s ez : az Isten iránt való hálás fiúi szeretet. Jézus beszéde élet és igazság; azért a ker. vallással fellépő folyamat szerves társadalmi életfolyamat ; ennélfegva ezt a folyamatot legkevésbbé sem szabad széttagoltan, darabokra szaggatva tekintenünk. Nem szabad azért a ker. társadalmi folyamattól függetlenül szemlélnünk az emberiség haladásának egyes mozzanatait s kevés történeti érzékkel bír az, aki azt állítja pl, hogy a társadalom a francia forradalommal újra teremtődött. A történelem helyes alapon álló kutatója ebben csak egyes mozzanatát látja azon társadalmi fejlődésnek, melyről azt mondottuk, hogy az, miként az európai művelődés tanúsítja, a keresztyénség fellépésétől kezdve keresztyén társadalmi fejlődés Véghetetlenül fontos és tanulságos annak megállapítása, hogy a keresztyénséggel fellépett művelődés azon időszak után kezdődik, midőn a római szellem legmagasabb fokát érte el egy Cicero, Vergilius, Horatius, Seneca, Tacitus stb müveiben. És mégis ez a művelődés helyet engedni kényszerül ez új társadalmi folyamatnak ; az ó-világ helyén új világ épül fel. „A ker. vallásnak — mondja Kidd — kezdettől fogva két jellemző vonása volt, melyek hívatottá tették arra, hogy első rangú evolucios erő legyen. Egyik az általa nyújtott észfeletti szentesítés rendkívüli ereje volt, mely a keresztyénség fellépése utáni századokban rohamosan fejlődött ki. Másik a hozzája tartozó erkölcsi rendszer természete, mely a későbbi századokban kedvező körülmények között a befolyása alá kerülő népeket, a társadalmi erőnek eddig elért legmagasabb fokára volt hívatva emelni." (Folyt, köv.) B E L É L E T. f Sárkány Sámuel halála. Lapunk zártakor vesszük a lesújtó hírt, hogy Sárkány Sámuel, a bányakerület érdemdús nyúgalmazott püspöke, a pilisi egyház 61 éven át volt lelkésze, a kiváló szónok és bölcs főpásztor f. hó 15-én meghalt. Mély megilletődéssel állunk meg lélekben evang. egyházunk e büszkeségének koporsójánál s kívánunk vigaszt a lesújtott feleknek. — Egyháza a következő gyászjelentést adta ki: Ä pilisi ág. h. ev. egyház mély fájdalommal tudatja, hogy 61 éven át volt lelkésze Méltóságos és főtisztelendő ilencfalvi Sárkány Sámuel úr ny. bányakerületi ev. püspök 1911. február hó 15-én délelőtt 11 órakor, életének 89-ik évében csen-