Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-12-23 / 51. szám

1911 Uj anyaegyház. A csikostötfcösi ev. anyaegyház hoz csatolt tekintélyes leánygyülekezet: Kapósszekctő legközelebb elhatározta anyasülását, megállapította egy­házi felsőbbsógénok hozzájárulásával a lelkészi díjleve­let, és igy mindenek elö készítve lévén : legközelebb megejti a lelkészválasztást. Sokáig vajúdott ez az ügy, mig végr9 annyira fejlődött, hogy immár lelkészválasztás előtt állhat a gyülekezet. Adja Isten, hogy a lelkész­választás is a jogos remények megvalósulásával mielőbb megejtve legyen. Templomszentelés Újpesten. Az újpesti 1500 lelket számláló evangelikus gyülekezet nagy örömünne­pet ült folyó hó 17-én, a mikor is renovált, szerény, de igen ízléses és praktikus berendezésű templomát avatta fel Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök. De volt is az örömnek nagy oka, mert ha végig tekintünk az újpesti gyülekezet történeten, nem tudjuk, min cso­dálkozunk inkább ? A jó Utennek veghetetlen megse­gítő kegyelmén-e, a lelkész: Geduly Lajos és ennek neje bámulatos, példát adó és kitartó buzgóságán ós tevékenységén-e, avagy az egyházhivek egy kisebb ré­szének, különösen az egyháztanácsnak kitartó tevékeny­ségén. — Tudva lévő dolog, hogy Újpesten mintegy 500 lélekből álló gyülekezet 1974 ben szervezkedett. Azonnal templomot és paplakot építettek, de a költsége­ket fedezni nem tudván, nagy terhet vállaltak. A ter­hekkel járó kötelezettségnek azonban megfelelni nem tudtak, ugy hogy alig egy év leforgása után a templom is, a paplak is dobra került, a lelkipásztor pedig kény­telen volt egyházát elhagyni. Az új tulajdonos a tem­plomot átalakitotla lakásnak. A nyáj szétoszlott s csak nagy nehezen tudta a visszatért lelkész újra egybe gyűjteni azt. Nagy erőfeszítés, mindenünnen jövő támo­gatás átán sikerült a templomot vissza szerezni lelkész­lakásul s hozzáegy imatermet építeni, mely utóbbit már Geduly Lajos lelkész, az uj lelkivezér, nagyobbította. Sok küzdelem, nélkülözés, önfeláldozás után sikerült a gyülekezetben uj életet ébreszteni, paplakot vettek s elhatározták, hogy a templomi épületet visszaállítják. Az akarat meg volt, de az anyagiak ismét hiányoztak. Ekkor a lelkész nagy tettre határozta el magát. Útra kelt, bejárta az ország nagyobb gyülekezeteit s rövid egy félévi munka után 1400 koronát gyűjtött, s összes intézetein < jöttek segítségül, hogy a mű ismét porba ne omoljon. Az Úr megsegítette a benne bízó küzdőket s a gyűjtött 1400 koronából sikerült a templomot újra helyre állítani, a hívek gyönyörűségére s Isten dicső­ségére. A felavató istentisztelet sorrendje a következő volt: 1. Gyülekezet éneke. Fiúi kegyes szeretettel . . . 3. O'tári szolgálat: Geduly Lajos. 3. Bach : Buzgó szi­vem örvendj. Énekelte Naibert Aranka úrhölgy, opera­énekesnö. Kísérte dr. Nádaskay Béla. 4 Avató-beszéd: Scholtz Gusztáv püspök. 5. Bach: Mein gläubiges Herze frohlocke. Énekelte Naibert Aranka úrhölgy. 6. Ünnepi beszéd: Sárkány Béla főesperes. 7. Karének: Újpesti Dalkör. 8. Gyülekezet éneke. Erős vár a mi Istenünk. 9. Püspöki áldáa. 10. Himnusz: Újpesti Dalkör. 11. Offertorium, a templomépítés javára. A minden tekin­tetben sikerült ünnepélyt egy az újpesti gyülekezetet jellemző szerény, családias ebéddel fejezték be — Áldja meg az Ur az örömben uszó gyülekezetet és an­nak fáradhatatlan lelkészét küzdő mult után szép s boldog jövendővel. Nekünk pedig beszéljen az újpesti lelkipásztor éi ev. gyülekezetének minden Demosthenes­nél szebben beszélő cselekedete. ­«— > 487 Hajdú János kitüntetése. Hajdú János, sárosí ev. esperest ós zsegnyei lelkészt f. hó 14-én a Liptai L alesperes által összehívott és vezetett sárosi lelkészi értekezleten nagy óvációban részesítették Eperjesen abból az alkalomból, hogy királyunk Őfelsége őt az lovagrendjével kitüntette. A távollevő főispán helyettese­ként Tahy József alispán és kollégiumi felügyelő adta át testvérünknek e rendet s meghajtotta előtte vallásos egyházi és hazafias hűséges szolgálataiért az elismerés zászlaját. A legmelegebb beszédet az esperesség nevé­ban Bánó Miklós esperes-felügyelő, a lelkészi kar nevé­ben Szlabey Mátyás bártfai lelkész, a kollégiumi igaz­gató-választmány nevében Korbély Géza elnök és eper­jesi lelkész, a főiskolai tanári kar nevében Obetkó Dezső közigazgató, a sáros-szepesi ref. missziói egyház nevé­ben u-önczi Gábor lelkész, a sárosi ev. tanítóság nevé­ben Szabó E. hanusfalvi tanitó s a megyei tanügy kép­viseletében Szabó Elemér tanfelügyelő üdvözölték. De különösen jól esett neki Geduly H. püspökünknek róla való meleg hangú szives megemlékezése és Korbély G. egyházkerületi főjegyzővel való képviseltetése. A lélek­emelő ünnepély a kollégium dísztermében folyt le s azon az ünnepelt családja, többi között Lajos fia, besz­terczebányai Jelkész-testvérünk is megjelent. Az ünne­pély az alesperes szép imájával véget ért. Délben az esperes tisztelői és barátai barátságos lakomára gyűl­tek Össze, ahol számos lelkes felköszöntő hangzott el. Radvány István ünneplése. Puritán egyszerű­ségű ünneplésben volt része Miskolczon, dec. 10-én legendi ós radváni Radvány István kir. tanácsosnak, a Ferencz Jószef és a vaskorona rend lovagjának, ki Q napon érte meg születésének 80. évfordulóját. A csa­ládias ünnepet előkészítő miskolczi egyház ugyan na­gyobb keretek közt szerette volna megülni patriarcha­koru felügyelője életének ezen örömnapját, de Radvány az ünneplésben is egyszerűséget kereső nemes szerény­séggel elhárította magától a nagyrabecsülésnek nyilvá­nos megnyilatkozását; s igy az ünnepség csak az ün­nepelt családi hajlékában folyt le. — Déli 12 órakor — a különböző ipari és kereskedelmi testületek tisz­telgése után — érkezett meg lakására a hegyaljai egy­házmegye s a miskolczi egyház negyven tagból álló egyesült küldöttsége, melynek élénk feltűnést keltett a Luther-palástban megjelen 9 lelkész. Elsőnek—Geduly Henrik püspök képviseletében — Túrócz Pál főesperes üdvözölte az ünnepeltet. Beszéde keretében olvasta föl a képviselt főpásztor levelét, melyben az apostoli hév buzgó, szivet-lelket gyönyörködtető igéivel megáldotta közegyházunk ezen sokoldalú és eredményes tevékeny­ségben megőszült világi papját. Majd ugyancsak a fő­esperes szólott a hegyaljai egyházmegye közönsége ne­vében is — rámutatva az egyházmegye felügyelői szó­kében eltöltött negyedszázad áldásos munkájára s ama nemes tulajdonokra, melyekkel Radvány a férfi jellem, az evang. hithűség s a forró hazaszeretet szép példáját adta, — ós kifejezve az egyházmegye amaz őszinte óhaját, hogy azoknak gyümölcseit még soká élvezhesse ! —- Ezután Csók lelkész adott kifejezés azon tisztelet­teljes szeretetnek és ragaszkodásnak, mellyel a mis­kolczi egyház apraja-nagyja viseltetik 33 éves felügyelője iránt. — Dómján Elek sátoraljaújhelyi lelkész a tisza­kerületi gyámintézet, — melynek Radvány világi elnöke — s a régi hegyaljai esperességnek a mostani tiszavi­dóki egyházmegyéhez csatolt 8 egyháza üdvözletét tol­mácsolta, s végül Markó István felügyelő az arnóti egyház nevében s jóságos képű földmives fiai élén kö~ EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents