Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-12-09 / 49. szám

1911 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 463 c) Internátus családias alapon, pavilion rendszerbűn. Például 100 növendék 5 pavillonban, 5 tanár felügyelete alatt, tehát egy-egy tanárra 20—20 növendék esnék. Egy-egy pavilion felszerelve és berendezve úgy, hogy abban az egész család, tehát a tanár családja s a 20 növendék együtt megtaláljon mindent, amit a modern jelző maga után von. A budai elemi tanítóképző-intézet legközelebb áll a magyarországi tanítóképző közül ehhez a célhoz, de a családi rendszer még itt is csak félig-meddig érvényesül, mert az építkezés nem pavilion rendszerű. A budai tanítóképző-intézet épülete felszerelés nélkül 700.000 K-ba került. Evi budgetje kb. 120,000 K. Hol vagyunk mi ettől?! Szélforgácsoljuk erőinket, ahelyett, hogy tömörülnénk. Ha reális alapra helyezkednénk, ha felesleges intézeteink számát redukálnánk, anyagi javainkat Összpontosítanák : egy egyetemes jellegű theológiát, 4 egyházkerületi gimnáziumot, 2 egyetemes jellegű tanítóképzőintézetet, 1 egyetemes jellegű tanitónőképző-intézetet, 3 felsőbb tagozatú leánygimnáziumot kellő színvonalon és reális alapon fenn tudnánk tartani. Ennyi nekünk, ág. h. evangélikusoknak éppen elég is volna. Többet ér e kevés, ha tökéletes, mint a sok, ha hiányos, különösen akkor, ha igy a célt teljes mértékben elérnők és e mellett nagy anyagi megtakarítások utján szilárd reális alapon állhatnánk. Ha élni, virágozni, gyümölcsöt teremni óhajt a mi egyetemes egyházunk, az elemi iskolát, a tani tón öképzést, a leánygimnáziumot, a tmitóképzést és a lelkészképzést soha és semmi áron sem szabad kiadni a b-irtokáből. Szombathely. Simlcó Endre. * E cikk közreadásával alkalmat adunk a várható hozzászólásoknak. „Hajt az idő árja." De kell, hogy egyázunkban a reformáció szelleme in capite et membris állandóan működjék azzal a szivósággal és erélylyel azonban, mely a korallok munkáját jellemzi. A korszelle m habverő hullámai között a szilárd, évszázados tör ténelmi alapot elhagynunk, vagy ledöntenünk nem szabad. Ott járjon gondolatunk, ahol annak minden sugallata tettre hiv, minden ize alkotásokban testet ölt. Szerk. A bányai ev. egyházkerületi felügyelőre leadott szavazatokat a szavazatbontó bizottság december 4 én bontotta fel. Leadatott összesen 4 tanintézet es 169 egyház részéről 372 szavazat. Nem szavaztak: Maglód, Mitrovicza és Szlatina. A beadott szavazatok közül 21et érvénytelennek nyilvánított a bizottság. Ezek: szarvasi tanitóképzc-intézet, Beska, Eszék, Krcsedin, Neudorf, Ópázua, Rakospalata, Síd, Tápiószentmárton, Erdőbádony, es Felsőmicsinye. Az így megmaradt 351 éivényes szavazatból dr. Zsigmondy Jenő udvari tanáctos, egyetemes világi főjegyzőre esett 325. Ezenkívül szavazatot kaptak: Láng Lajos báró 12, Sztehló Kornél 8, Solymossy Lajos br. Osztroluczky Miklós és Haviár Dani 2—2 szvazatot. Összesen 372. Á bizottság még az est folyamán fölkereste az uj kerületi felügyelőt, aki a szives és lelkes üdvözlésre emelkedett lélekkel válaszolt. A felügyelőt beiktató rendkívüli közgyűlés határidejét az elnökség a bizottság hozzájárulásával 1912. január 17-re tűzte ki. A Grondviselés, amely evang. egyházunk életében mindannyiszor látható és érezhető erőnek bizonyult, valahányszor az válságos fordulóponthoz jutott, ismét kézzelfoghatóan nyilatkozott a bányai kerületi felügyelő-választásnál. A lelépett Zsilinszky Mihály helyét méltóan pótolni nem kis gondot okozott a kerületnek. E gond súlyát enyhítette az a körülmény, hogy már a választás urnájába oly nevek kerültek be, melyek bármelyikének fénye, súlya, ereje, ha kikerül az urnából, közmegnyugvást kelthetett volna. Ez a megnyugvás tudata dr. Zsigmondy Jenő nevének szinte egyhangú felszínre kerülésével az öröm és lelkesedés hullámzó érzelmével párosult a bányai kerületben. Ha a kerületi vil. elnöki méltóságot egy erre méltó élet jut*Imául tekintjük, úgy az új felügyelő eddig megfutott élete méltó e kitüntetésre Cí-ak pillantsunk az alább közölt rövid életrajzi sdataira. tekintsünk eddig viselt sokrerdbeli állásála s az érdem elótt tisztelettel hajtjuk meg az elismerés és méltánylás lobogóját. De ugyanebben a múltban könnyű felismernünk a jövő zálogát. A kerületi felügyelői szék nem puszta jutalom a múltért. Súlyos iekotelezés a jövő feladataira. Es Zsigmondy Jenő éppen ebból a, szempontbol hittel töiti el nemcsak a bányai egyházkerületet, de az egész ev. egyetemes egyházat. Jogi és közigazgatási téren, kicsiny és nagy és a legnagyobb kérdésekben mindennemű feladatok megtervezése, életbeléptetése fázisainál központi személyiség volt ő. Nemcsak a jogász elméjével, de ezer egyházi bajaink között az orvos tanácsával s a benső keresztyén ember szerető szivével is mindenütt ott i;olt, hatott és alkotott. ZSIGMONDY JENŐ A BÁNYAI EV. EGYHÁZKERÜLET FELÜGYELŐJE.