Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)
1911-11-18 / 46. szám
430 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. érvényesülési vágy, de mindig az egyház legkomolyabban felfogott és áterzett egyetemes érdeke fogja vezérelni. Hazafiak, jó evangélikusok, egyházunk javáért nemcsak a statisztikai adatok összegyűjtésében, nemcsak a közigazgatási szabályrendeletek külsőleg megvont határai között, de 8zivvel-lólekkel fáradó és munkálkodó tagok kívánunk lenni, és boldog leszek, boldogok leszünk, ha ezen tételt kifejtendő igyekezetünkben Méltóságod országosan tisztelt, igazán puritán protestáns felfogású személyiségének és diszes közjogi egyházvezéri állásának egész tekintélyével, a többi három egyházkerület közönsége testvéries, atyafiságos szeretetével s a mélt. és főtiszt. Egyetemes Közgyűlés kegyes jóindulatával fogunk találkozhatni. Ez értelemben ajánlom magamat és egyházkerületemet a mélt. és főtiszt. Egyetemes Közgyűlés jóakaratába. Egyetemes közgyűlésünk. Az ezidei november 8-tól 11-ig tartott hosszú egyetemes közgyűlésünk kezdetéről már adtunk számot s annak külső lefolyásáról s tanulságairól meg még fogunk irni, most az egyes s még nem emiitett határozatairól kívánunk beszámolni. Báró Prónay egyetemes felügyelő magvas megnyitó beszéde után az egyetemes közgyűlés hálás köszönetét fejezi ki Veres Józsefnek már méltatott templomi beszédeért. E beszédet különben sok példányban fogják a gyülekezeteknek rendelkezésre bocsátani nemcsak magyar nyelven, hanem tót és német nyelvű fordításban is (lelkészi értekezlet határozata). Az egyetemes felügyelő évi jelentésében kiterjeszkedik elhunyt egyházi nagyjainkra s üdvözli a megválasztott uj vezéreket, különösen Geduly Henriket a tiszai kerület püspökét, ki általános érdeklődés mellett mondott beszédben mutatkozott be s igen meleg óvációban volt része. Beszédjét — tekinve annak tartalmas voltát s azt, hogy az egyetemes közgyűlés is nagy tetszéssel fogadta — vezető helyen közöljük. Bejelenti továbbá az egyetemes felügyelő a mult évi határozatokra vonatkozólag tett intézkedéseit., az államsegély felvételét, az államsegély elszámolására vonatkozó miniszteri rendelkezést, az adóalapi rendes és rendkívüli segélyek kiosztását, a Laszkáry—Baltik dr. 4000 K jubileumi alapítványát, amelyért a közgyűlés köszönetet mondot. Végül azon kedvező bejelentéssel zárja be évi jelentését, hogy az egyetemes törvényszék elé került ügyek száma a mult évekhez képest örvendetesen csökkent. Mindezeket a közgyűlés tudomásul vette. Az 1848: XX. t.-c. végrehajtása tárgyában tett felterjesztésre a kormány válasza még nem érkezett le. A felszólalók: Geduly H., Laszkáry Gy., dr. Sztehló, dr. Baltik erélyesebb lépéseket tartanak szükségesnek. Az egyetemes közgyűlés az ügyet újra a közös prot. bizottsághoz teszi át sürgős felterjesztés megtétele céljából s felkéri az evang tagokat, hogy ott erélyesen foglaljanak állást ez ügyben. A sérelmes kath. párbér ügyében ismét történt felterjesztés. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek azon — konkrét esetből kifolyó — kívánságára, hogy egy már jogerős ítélettel befejezett ügyben ujabb vizsgálat rendeltessék el, kimondatott, hogy zsinati törvényeink ezt kizárják, annyival inkább, mert az Ítélet már végre is lett hajtva. Ugyancsak sérelmes volt egyházunkra nézve a kir. tanfelügyelők azon intézkedése, hogy egyházi tanítóinkkal közvetlenül érintkeztek, amiért feliratot intézett a mult évi egyetemes gyűlés; a feliratra a vk. miniszter a konkrét esetek felsorolását kéri. Felkérettek a püspök urak, hogy ilyen sérelmes konkrét eseteket a miniszternek — hivatkozva a szóban levő rendeletre — közvetlenül adják tudtára. A sokat vitatott alapítványok feletti felügyeleti jog gyakorlása és kormányhatósági jóváhagyás tárgyában a vk. miniszter tárgyalásba óhajt bocsátkozni egyetemes egyházunkkal. A Hunfalvy alapítvány, 80.000 K tőke és 10.537 K kamata az egyetemes pénztárba befolyt. A Hunfalvy pár emléke hálás kegyelettel megőriztetik s az alapítvány kezelésére 7 tagu bizottság választatott. Az 1907: XXVII. t.-c. sérelmes szakaszainak megválloztatása tárgyában ujabb felterjesztés határoztatott. A budapesti prot. theol. fakultás tárgyában a közös bizottság kívánatosnak tartja, hogy az egyetemek szervezetébe a fennálló theológiák az autonomia sérelme nélkül illesztessenek be. Hosszabb vita után a jogügyi bizottság javaslata nyomán a közgyűlés kimondja, hogy az egyetemes közgyűlés oly irányú felterjesztést fog a kormányhoz intézni, hogy a kormány az egyetemes egyházzal a felállítandó prot. fakultás tárgyában érintkezésbe lépjen. Második nap. Az egyetemes egyház tisztikarának, egyes bíráknak és bizottságoknak mandátuma lejárván, a kögyülés a választásokat ejtette meg, még pedig egyhangú lelkesedéssel a régi tisztikart választotta meg újból. A közös prot. bizottságba: Geduly püspök, Veres József és póttagul Sárkány Béla lettek beválasztva. Dr. Zelenka Lajos egyetemes törvényszéki jegyző ezen tisztségéről lemondott, a közgyűlés e téren szerzett érdemeinek elismerése mellett helyét dr. Mészáros Gyula budapesti ügyvéddel töltötte be. Az összes bizottságok tagjainak megválasztása után a közgyűlés áttért a tárgysorozat tárgyalására, az ügyek között nevezetesebbek a következők : A bányai kerület felterjesztésére a Mária-kongregációknak a középiskolákból való kiküszöbölése iránt felirat megy a vk. miniszterhez — Nem tehet az egyetemes egyház oly ügyekben semmit, amidőn a vk. miniszter a kongruás lelkészek kongruáját leszállítja azért, mert a gabonának időközi megváltása cimén nagyobb készpénz jövedelemhez jutottak, mint a mennyire a gabona természetben felszámítva volt. A felszámított értékből t. i. Ve'Od levonásba lett hozva, ami a megváltásnál nem történhetik meg. (Ebből az a tanulság, hogy a gabonát a kongruás lelkészeknek megváltatni nem tanácsos.) — Az evang. katonáknak a kath. istentiszteleteken való kényszer részvétele, mint sérelem a közös bizottsághoz lett utasítva. — Sérelmesen oldotta meg a vk. miniszter az árvanagyfalusi tanitó ügyét, amiért felterjesztés határoztatott el. — Dómján Eleknek, a tiszai kerület jegyzőjének megválasztása ellen beadott felebbezés el lett utasítva, mert a választás szabályszerű volt. (Igen, a választás szabályszerű volt, de a jelölés csak nem volt szabályszerű, hiszen csak egyet jelölt a bizottság, amely bizottságot nem is a közgyűlés, csak az elöértekezlet küldött ki. Szerk.)