Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)
1911-10-28 / 43. szám
406 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ ~ 1911. Ekhardt é" Schwartz Frigyes Keresztély hírneves hittérítők életéről szól. Krisztusnak két hithű apostola mindkettő. Bennük a külmisszió munkájának lényegét, mindennemű nehézségét, de pgyuttal dicsőségét is megismerjük. A leki vakság éjszakájába felhozni az evangélium napját s azt a Kóngó, a Nílus, a Brahmaputra, vagy a Ganges szent vizei felett ragyogtatni: dicsőség ! Ezt a vértanúi dicsőséget irja le a jeles füzetke. Lelkészeink hitet meríthetnek belőle a belmissziói munkásság tevékenységére, mert hány helyen versenyez népünk hit és istenes elet dolgában a pogányokkal. Hány helyen a tudatlanság és a megtérésre nem hajló szívhez egy még nagyobb veszedelem is járul: az alkohol féktelen élvezése. Úgy, hogy ilyen helyen a lelkész ugy érzi, mintha a diluvium korszakába csöppent volna, melyből a „ma világába" neki kell felhozni népét. Hogy minként? Útmutatásul szolgálnak a hittéritők A füzetnek még egy folytatása is lesz. Irta Petrovics Pál. ev. lelkész. Kiadja a Luther-Társaság. Ára 10 fillér. Ugyancsak a Luther-Társaság kiadványában jelent meg V/állaszky Pál evang. lelkész élete 1742—1824. Irta dr. Zsilinszky Mihály. Ara 10 fillér. A történetíró tollával megirt munka. Bemutatja a nagy papot ifjú korától pályája végéig. Sorsa, kora, küföldi tapasztalatai, tehetsége és lángoló hazaszeretete két irodalomtörténeti becsű könyv megírására sarkaltak Wallaszkyt. Tentamen az egyik ; történelmi apologiája volt ez a magyar nemzetnek, a külföld ócsárolásaival szemben, benne a Hunyadi Mátyás korát irja le tudományos és művészeti szempontból; másik müve a Conspecus, melyben az egész magyar irodalom fejlődésére kiterjesztette figyelmét. A hitfelekezetek irodalmi életét is megörökítette Jeles forrásmű. Végül mint papot is méltatja Wallaszkyt, aki mint jolsvai lelkész és gömöri esperes, közbecsülésben fejezte be életét. „Ö nemcsak a nemzett, becsületnek, hanem a vallásszabadságnak, az igazi műveltségnek, és a keresztyén felvilágosodottságn'ik is szerencsés védelmezője volt", irja róla Zsilinszky. Ugyanott megjelent „ Yandrák András az eperjesi ev. collegium tanára." Irta Máyer Endre theol. akad. dékán Eperjesen. Ára 1 K. Egy nagyobb munka ez Vandrák András 51 évi collegíumi életéből, amely idő alatt óriási tevékenységével és tehetségével és lángoló lelkesedésével hű bajtársával a tudós Hazslinszky Frigyessel egyetemben megalkotta a mai jeles főiskolát, az eperjesi cillegiumot. Nyomról-nyomra, lépésről lépésre s a megfelelő történeti keretbe beállítva, szemünk előtt épül e müvében a kollégium s vele Vandrák András pedagógiai egyénisége és hazafiúi nagysága. Ismerteti Vandrák neveléstanát és az iskolák országos szervezésére vonatkozó munkálatait. Méltatja, mint az eperjesi társadalom szervező tagját s mint embert is. Méltó e munka a szorgalmas átolvasásra. Ugyanott megjelent: A gyermekek imája. Elbeszélés. Irta Gyurácz Ferenc. Ára 10 fillér. Gyuráczot költői tolla ajánlja. Ugyanott: Zsedényi Isván a gályarab. Irta Fenyves Ede. Ára 10 fillér. Hü képe annak, hogy a borzalmas kegyetlenségnél van egy nagyobb erő : a hit. Ugyanott: berzeviceiBerzeviczy Gergely 1763—1822. Irta dr. Horváth Károly. Egy nagy elméjű nemzetgazdászt mutat be a szerző. Széchenyi István gróf előfutára. Öt remzetgazdasági munkát irt, melyek közül a „Parasztról" irt mű a régi adóügyre vonatkozo forrás munka, ma is. E hatalmas gondolkodónak tragikuma volt az akkori cenzúra, s a nem neki való korszellem. Mint a tiszáninneni és a tiszántúli kerület inspektora, az evangélikusoknak bátor védője volt. E jeles férfiú emléke is megérdemli a vele való foglalkozást. Magyarázatos Újtestamentum. A Luther Társaság megbízásából a művelt közönség számára fordította és magyarázta Raffay Sándor budapesti evang. lelkész, theologiai tanár. I. kötet Máté, Márk, Lukács, János evangeliuma és apostolok cselekedetei. Budapest, a Luther Társaság kiadása 1910. Ára 8 K. E tudományos pragmasist és komoly tanulmányt feltételező munkát,, mely szentkönyvünkkel foglalkozik, á müveit közönség komoly figyelmébe ajánljuk. B E La É h E T. Szenzációs esemény. A tiszavidéki ev. egyházmegye esperesét, Materny Lajos debreceni lelkészt súlyos csapás érte. Irodájába ismeretlen tettesek betörtek s mivel pénzt nem találtak, valószínűleg e feletti bosszúságukban az összes egyházi iratokat szétténtek és összeszaggatták, söt még a nedves bélyegzőkről a gummi betűket is letépték. Lelkész beiktatás. Bohus Károly ferenchalmi ev. lelkesz a temesvári ev. egyház kebelébe meghívás folytán megválasztatván, ottani diszes beiktatása e hó 22 én ment végbe. Főesperes beiktatás. A veszprémi ev. egyházmegye főesperesévé Szalay László somlószöllösi lelkészt választotta s e hó 25 én iktatta hivatalába. Fabiny Gyula lemondása. A budapesti ág. h. ev. egyházmegye e hó 11-én Kaczián Jánes esperes és dr Wagner Géza egyházfelügyelő ikerelnöklésével rendkivüli közgyűlést tartott. Kaczián J. esperes bejelentette, hogy az egyházmegye világi elnöke Fabiny Gyula felügyelő egészségi okokból ezen állásáról lemondott s ezen elhatározásához ragaszkodik. Ezután Kacián J. esperes elismerő szavakban ecsetelte Fabiny Gyula érdemeit, melyeket mint a pesti magyar-német egyház iskolafelügyelője, majd közfelügyelője, m nt a pesti magyar egyház felügyelője és a budapesti egyházmegye felügyelője harminc évet meghaladó áldásos és hü munkásságával szerzett és kiemelve különösen pártatlan igazságszeretetét, melyet a suum cuique elve szerint mindenkor tanúsitott. Az egyházmegyei gyűlés sajnálattal tudomásul vette Fabiny Gy. lemondását, érdemeit jegyzőkönyvileg tudomásul vette és elhatározta, hogy küldöttség által fejezi ki neki az egyházmegye háláját. Egyben elhatározták, hogy a kebelbeli gyülekezeteket és a budapesti főgimnáziumot felhívják hogy szavazataikat nov. 30-ig az esperesi hivatalhoz küldjék be. Gyászhír. A kolozsvári ág. h. evang. egyházközség tanácsa és nagyobb egyházi képviselete a veszteség fájó érzetével tudatja, hogy dr. Jancső György egyetemi ny. r. tanár, egyháztanácsos nemes élete 58-ik évében augusztus 14-én Riminiben elhunyt. Haló porait vasárnap, okt. 22 én d. e. l'l órakor kisérjük a tudomány-