Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-10-28 / 43. szám

397 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ ~ 1911. a bizottságnak mint például tevaly a Luther társaság alapszabályait. Hiszen ezzél egy egész évet veszítünk! A hatarozatok végrehajtása nálunk igazán sehogysem megy, a legtöbb és a legjobb hatá­rozat rendszerint a jegyzőkönyvben mar,»d csak. Tisztelettel kérdezzük, hogy nem kötelessége-e az elnökségnek arra felelőség mellett ügyelni, hogy a mit a közgyűlés kimond, az végre is hajtass ék! Mindazokat, a miket két év előtt elmondot­tunk három cikben is, és még mindig nem Jet­tünk meghallgatva, térszüke miatt elismételni nem óhajtjuk, de melegen ajánljuk azoknak és a most elmondottaknak szives figyelembe vételét. Külö­nösen mintegy befejezésül kérjük és biirget­getjük egyházunk szent és már elodázhatatlan érdek eben, hogy a zsinat tartása ügyében már végre tegyünk valamit. Ugy tudtuk, hogy már az egész anyag át van dolgozva, az al­bizottságok által le van tárgyalva Hát mire várunk még?! Sok helyen a haladást akadályoz­zák meg az E. A. mostani szokasai Hrjónk sülyed. azt várjuk-e mig az élet küzdelmeinek vészes habjai teljesen össze csapnak fejünk felett? Ki lesz akkor a felelős?! Ne játszunk az idővel hanem használjuk ki azt. Munkálkodjunk míg nappal vagyon- Evangelikus egyházunk élni és haladni akar. fi tiszai EU. egyházkerület Eperjesi feolL uj főgimnáziumának felavató ünnepe. Folyó évi október hó 19 én igazi benső ünnepély­nek voltunk tanúi Eperjesen. A főgimnázium, mely aa ősi kollégium második emeletén volt elhelyezve, kivonult az ősi falak közül, hogy bevonuljon a 400.000 K állam segélylyel a vasúthoz vezető utcán épült kétemeletes, díszes, a modern követelmények szerint teljesen beren­dezett és felszerelt uj csarnokába. Az épület leírásával helyszűke miatt nem foglalkozhatunk, csak annyit jegy­zünk meg, hogy alig vau Magyarországon oly fényesen berendezett evang. főgimnázium, mint az eperjesi. Ezt elismerték azok a tanárok is. akik a testvér intézetek üdvözletét hozva az uj intézetet megtekintették. Az ünnepély két részből állott. Az első a kollégium dísztermében ment végbe s ez inkább családi jellegű volt. Itt gyülekezett össae a négy tanintézet ifjúsága, a tanárok, a kollégiumi igazgató-választmány elnöksége : Korbély Géza lelkész és Tahy József alispán, az eper­jesi evang. egyház vezetői és több vendég. Gömöry János a főgimnázium, lelkes fáradhatatlan buzgalmú igazgatója, akinek nevéhez s működéséhez az uj főgimnázium felépítése van fűzve, érzékenyen búcsú­zott el beszédében az ősi intézettől, amelylyel a fő­gimnáziumi tanári kar továbbra is teljes egységben óhajt maradni s az uj épületbe is a régi kipróbált protestáns szellemet viszi magával. Korbély Gréza lelkész, a kollégiumi igazgató-vá­lasztmány egyházi elnöke talpraesett, lebilincselő beszéd­del válaszolt. E beszéd után a kollégiumi ifjúság zászlók alatt, hosszú sorban, az elöljárók vezetése mellett végig vo­nult a varoson s az uj épület tágas udvarán helyezke­dett el félkörben, hol már a város minden hátósága, a hadsereg képviselete s a művelt eperjesi hölgy közön­ség sokasága várta az ifjúságot, hogy részt vegyen az ünnepély második részén, a tulajdonképeni avató ünne­pélyen amelyet ,,Erős vár a mi Istenünk" eléneklése után Tahy József kollégiumi felügyelő nyitott meg. Be­szédében szives szavakkal üdvözölte a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter képviselőjét: Semsey Boldizsár sárosmegyei főispánt, Geduly Henrik püspököt, a meg­jelent hatóságok, tanintézetek, haderő, felekezetek kép­viselőit (az utóbbiak között jól esett látnunk Vályi gör. kath. püspököt.), a kassai tankerület főigazgatóját: Mázy Engel bertet. Azután hálával emlékezik meg a közokta­tásügyi kormány jóakaratú támogatásáról, amely lehe­töve rette az uj épület felemelését, szives köszönetet mond Gömöry igazgatónak, aki legbuzgóbb tényezője, lelke volt az építkezésnek, Faragó József városi taná­csos, helyettes polgármesternek, aki mérnöki szakértel­mével szívességből és örömmel vezette és ellenőrizte az építkezést,, Kesselbaum Ágoston építészi mérnöknek, az épület tervezőjének, Lisits Jenő és Polocsek Róbert épitésí vállalkozóknak a szolid s minden igényt kielé­gítő munkájukért. A felavatást Geduly Henrik püspök magas szárnyalású s a lelkeket megható beszédben és szívből fakadó imával végezte. A felavatási beszéd szövege a következő: Nagyságos és Ntü Koll. Igazg. Választmányi Elnökség f M. t. Tanártestület! Nemes Ifjúság! M. t. Ünneplő Közönség ! Amidőn hivatalomból folyó kötelességem szavára hallgatva, megjelentem e helyütt, nem tagadom, lelke­met a szokottnál ünnepélyesebb érzések hatják át. Ke­gyeletes hála és emlékezés a múltért, a múltra, félő aggódás, magasra szökkenő biztató remény a jövő iránt. Sok elme fényes tudásának, sok szív lángoló buz­goságának. sok kéz, főként a magyar nemzeti állam tá­mogató karja, áldozatkészségének eredménye gyanánt ime itt áll a magyar nemzeti művelődés ez uj csarno a, az evang. egyházegyetem ez uj kultúrintézménye, egy­házkerületünk ez uj fénylő büszkesége: az eperjesi ág. h. ev. egyházkerületi kollégium uj főgimnáziuma. Ünneplésünk percei során ihletett szónok ajkairól tolmácsolt kegyeletes érzelmekkel vettünk bucsut a fő­gimnázium többszázados régi otthonától. Átviharzott lelkűnkön a mult minden dicsősége, minden szenvedése, minden áldása, minden keserűsége. Az ódon falakról még egyszer — búcsúzóul? — nem, legdrágább emlé­künk gyanánt még egyszer lekiált hozzánk az ősök ál­dozatkészsége, kultúra becsét, lelkiismeret szabadságát, tudomány értékét méltányló éleslátása ... ez egész darab, jelentős, nagy darab kultúrtörténet, mely fel­csillogtatja előttünk a mult századok egymással küzdő elmeáramlatainak koronként valósággal vulkanikus ki­töréseit, de egyúttal megmutatja mindannyiunknak a helyes szellemösvényt, a jelen és jövendő nemzedékek boldogulására egyedül vezető útat. Vastag hálátlanság volna, ha e pillanatban ez a mai nemzedék nem gyújtaná meg éppen most, a régi eperjesi főgimnázium ez uj palotájának betetőzése emel­I kedett pillanatában az emlékezés és hálás kegyelet fák-

Next

/
Thumbnails
Contents