Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)
1911-10-28 / 43. szám
397 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ ~ 1911. a bizottságnak mint például tevaly a Luther társaság alapszabályait. Hiszen ezzél egy egész évet veszítünk! A hatarozatok végrehajtása nálunk igazán sehogysem megy, a legtöbb és a legjobb határozat rendszerint a jegyzőkönyvben mar,»d csak. Tisztelettel kérdezzük, hogy nem kötelessége-e az elnökségnek arra felelőség mellett ügyelni, hogy a mit a közgyűlés kimond, az végre is hajtass ék! Mindazokat, a miket két év előtt elmondottunk három cikben is, és még mindig nem Jettünk meghallgatva, térszüke miatt elismételni nem óhajtjuk, de melegen ajánljuk azoknak és a most elmondottaknak szives figyelembe vételét. Különösen mintegy befejezésül kérjük és biirgetgetjük egyházunk szent és már elodázhatatlan érdek eben, hogy a zsinat tartása ügyében már végre tegyünk valamit. Ugy tudtuk, hogy már az egész anyag át van dolgozva, az albizottságok által le van tárgyalva Hát mire várunk még?! Sok helyen a haladást akadályozzák meg az E. A. mostani szokasai Hrjónk sülyed. azt várjuk-e mig az élet küzdelmeinek vészes habjai teljesen össze csapnak fejünk felett? Ki lesz akkor a felelős?! Ne játszunk az idővel hanem használjuk ki azt. Munkálkodjunk míg nappal vagyon- Evangelikus egyházunk élni és haladni akar. fi tiszai EU. egyházkerület Eperjesi feolL uj főgimnáziumának felavató ünnepe. Folyó évi október hó 19 én igazi benső ünnepélynek voltunk tanúi Eperjesen. A főgimnázium, mely aa ősi kollégium második emeletén volt elhelyezve, kivonult az ősi falak közül, hogy bevonuljon a 400.000 K állam segélylyel a vasúthoz vezető utcán épült kétemeletes, díszes, a modern követelmények szerint teljesen berendezett és felszerelt uj csarnokába. Az épület leírásával helyszűke miatt nem foglalkozhatunk, csak annyit jegyzünk meg, hogy alig vau Magyarországon oly fényesen berendezett evang. főgimnázium, mint az eperjesi. Ezt elismerték azok a tanárok is. akik a testvér intézetek üdvözletét hozva az uj intézetet megtekintették. Az ünnepély két részből állott. Az első a kollégium dísztermében ment végbe s ez inkább családi jellegű volt. Itt gyülekezett össae a négy tanintézet ifjúsága, a tanárok, a kollégiumi igazgató-választmány elnöksége : Korbély Géza lelkész és Tahy József alispán, az eperjesi evang. egyház vezetői és több vendég. Gömöry János a főgimnázium, lelkes fáradhatatlan buzgalmú igazgatója, akinek nevéhez s működéséhez az uj főgimnázium felépítése van fűzve, érzékenyen búcsúzott el beszédében az ősi intézettől, amelylyel a főgimnáziumi tanári kar továbbra is teljes egységben óhajt maradni s az uj épületbe is a régi kipróbált protestáns szellemet viszi magával. Korbély Gréza lelkész, a kollégiumi igazgató-választmány egyházi elnöke talpraesett, lebilincselő beszéddel válaszolt. E beszéd után a kollégiumi ifjúság zászlók alatt, hosszú sorban, az elöljárók vezetése mellett végig vonult a varoson s az uj épület tágas udvarán helyezkedett el félkörben, hol már a város minden hátósága, a hadsereg képviselete s a művelt eperjesi hölgy közönség sokasága várta az ifjúságot, hogy részt vegyen az ünnepély második részén, a tulajdonképeni avató ünnepélyen amelyet ,,Erős vár a mi Istenünk" eléneklése után Tahy József kollégiumi felügyelő nyitott meg. Beszédében szives szavakkal üdvözölte a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviselőjét: Semsey Boldizsár sárosmegyei főispánt, Geduly Henrik püspököt, a megjelent hatóságok, tanintézetek, haderő, felekezetek képviselőit (az utóbbiak között jól esett látnunk Vályi gör. kath. püspököt.), a kassai tankerület főigazgatóját: Mázy Engel bertet. Azután hálával emlékezik meg a közoktatásügyi kormány jóakaratú támogatásáról, amely lehetöve rette az uj épület felemelését, szives köszönetet mond Gömöry igazgatónak, aki legbuzgóbb tényezője, lelke volt az építkezésnek, Faragó József városi tanácsos, helyettes polgármesternek, aki mérnöki szakértelmével szívességből és örömmel vezette és ellenőrizte az építkezést,, Kesselbaum Ágoston építészi mérnöknek, az épület tervezőjének, Lisits Jenő és Polocsek Róbert épitésí vállalkozóknak a szolid s minden igényt kielégítő munkájukért. A felavatást Geduly Henrik püspök magas szárnyalású s a lelkeket megható beszédben és szívből fakadó imával végezte. A felavatási beszéd szövege a következő: Nagyságos és Ntü Koll. Igazg. Választmányi Elnökség f M. t. Tanártestület! Nemes Ifjúság! M. t. Ünneplő Közönség ! Amidőn hivatalomból folyó kötelességem szavára hallgatva, megjelentem e helyütt, nem tagadom, lelkemet a szokottnál ünnepélyesebb érzések hatják át. Kegyeletes hála és emlékezés a múltért, a múltra, félő aggódás, magasra szökkenő biztató remény a jövő iránt. Sok elme fényes tudásának, sok szív lángoló buzgoságának. sok kéz, főként a magyar nemzeti állam támogató karja, áldozatkészségének eredménye gyanánt ime itt áll a magyar nemzeti művelődés ez uj csarno a, az evang. egyházegyetem ez uj kultúrintézménye, egyházkerületünk ez uj fénylő büszkesége: az eperjesi ág. h. ev. egyházkerületi kollégium uj főgimnáziuma. Ünneplésünk percei során ihletett szónok ajkairól tolmácsolt kegyeletes érzelmekkel vettünk bucsut a főgimnázium többszázados régi otthonától. Átviharzott lelkűnkön a mult minden dicsősége, minden szenvedése, minden áldása, minden keserűsége. Az ódon falakról még egyszer — búcsúzóul? — nem, legdrágább emlékünk gyanánt még egyszer lekiált hozzánk az ősök áldozatkészsége, kultúra becsét, lelkiismeret szabadságát, tudomány értékét méltányló éleslátása ... ez egész darab, jelentős, nagy darab kultúrtörténet, mely felcsillogtatja előttünk a mult századok egymással küzdő elmeáramlatainak koronként valósággal vulkanikus kitöréseit, de egyúttal megmutatja mindannyiunknak a helyes szellemösvényt, a jelen és jövendő nemzedékek boldogulására egyedül vezető útat. Vastag hálátlanság volna, ha e pillanatban ez a mai nemzedék nem gyújtaná meg éppen most, a régi eperjesi főgimnázium ez uj palotájának betetőzése emelI kedett pillanatában az emlékezés és hálás kegyelet fák-