Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-10-07 / 40. szám

371 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ ~ 1911. leg szavakkal emlékszik meg a megboldogult volt főpásztorról: Zelenka Pálról. Méltattuk érdemét — igy szól — már a decemberi rendkívüli közgyűlésen, de mélységes részvétünket a családdal még nem közöltük, ez a mai rendes gyűlésnek feladata. Majd az újonnan megválasztott püspökhöz, elnöktársához, Gedulyhoz fordul s szivének egész melegével üdvözli őt s biztosítja őt arról, hogy kifejtett programjának megvalósítása körüli szent törekvésében teljes bizalommal és őszinte szeretettel fogja őt kerülete támogatni, de viszont arra is kéri, hogy ő is fogadja kerületét, annak közönségét szeretetébe. — Szükség van arra — folytatja — hogy annyaszentegyházunk érdekében vállvetve munkálkodjunk, mert a támadás minden oldalról nagy. Az 1848 évi XX.-dik törvénycikk végrehajtásának folytonos további követelése, a lelkészi congrua felemelésének sürgetése, és különösen a felekezeti egyenlőségnek elismertetése (nem csak szóban, de tettben is), mind oly nagy feladatok, a melyek csakis teljes egyetértő, vállvetett és kitartó munkával érhetők el. — Végül báró Bánffy De^sö haláláról emlékszik meg, kinek a magyar protestáns egyházak körül szerzett érdemei jegyzőkönyvben való megörökítését indítványozza. Geduly püspök a leghálásabb köszönettel és szíves szeretettel köszöni meg az üdvözlést. Legkedvesebb kötelességének tekinti, hogy a ragaszkodást és a szeretetet viszonozza. Legboldogabb lesz akkor, ha a kerület kipróbált, tapasztalt, hithű felügyelőjével még sokáig vállvetve, teljes egyetértéssel az egyház javára munkálkodhatik. Áldást kér Istentől a felügyelőre, a kerületre, s annak tagjaira Dr. Zelenka Lajos világi főjegyző a beadott megbízólevelekből megállapítja a kiküldött képviselők számát s azt, hogy a közgyűlés határozat képes. A közgyűlés azután áttér hosszú tárgysorozatának a tárgyalására, nem kevesebb, mint 99 tárgy várt elintézésre, ezek közül az első a püspök évi jelentése volt, melyet, — tekintve, hogy kinyomatva közkézen forgott — felolvasottnak vett a közgyűlés. A püspök évi jelentésében — az általunk már közölt bevezető részen kivül — kiterjeszkedik azon nagy vesztességekre, a melyek elhalálozás által érték a kerületet, az egyetemes ev. egyházat és a ref. testvér egyházat, majd azon új vezérférfiakat üdvözli, a kiket a közbizalom amazok helyébe állított, valamint azokat, a kiket Ö felsége kitüntetésben részesített. Megemlékezik azon nagy szerencsétlenségről, a mely a kerület három virágzó egyházát tűzvész folytán érte u. m. Rimakokova, Kölese és Duránd ; ez egyházak felsegélyezésére az általános gyűjtés mellett a szentháromság utáni XIII. vasárnapra a kerület összes templomaiban oífertorium tartását rendelt el. — E rendelkezés miatt Münnich Kálmán egyházmegyei felügyelő a közgyűlésen felszólalt, vitatván azt, hogy az oífertorium elrendelése nem püspöki jog, hanem a gyülekezet autonom joga. A püspök azon kijelentése után, hogy a kerületben ő védi és fogja védeni legjobban a gyülekezet autonómiáját, s intézkedése e jogba nem ütközhetik, mert eddig is volt oífertorium nem egy a kerület templomában, a melyet a kerület rendelt el s ő nem tett egyebet, mint gyakorolta a kezdeményezés jogát a szeretet munkájában, a közgyűlés a püspöknek ezen kezdeményezésért is köszönetet szavaz ,tt. — Beszámol továbbá a püspök azon kedvező fogadtatásáról, melyben a magyar kormánynál bemutatkozó látogatása alkalmával volt része, a mikor is biztató Ígéreteket kapott, hogy a* eddigi költségvetési törvényekben megszavazott segélyösszegek fundátios törvényben fognak egyházunk részére biztosíttatni, s hogy a lelkészkongrua emelése és a korpótlék rendszeritése ügyében tett tanulmányok feldolgozása befejezéséhez közeleg. — Nem látja az 1848. t. c. 2 és 3. § a alapján előálló igényeinket és évről-évre növekedő szükségleteinke' a folyositott államsegélylyel biztosítva, szívós kitartás és következetes fellépés esetén mégis számithatunk jogos igényeink fokozott mértékben leendő teljesítésére. — Majd a kerület mostoha pénzügyi viszonyairól és az eperjesi tanítóképző intézet helyzetéről számol be s jelzi azon módozatokat, a melyek által mind két helyen segíteni lehetne. — Végül püspöki nevezetesebb intézkedéseinek felsorolása után az összes egyházmegyék vagyoni, erkölcsi személyi és statisztikai viszonyairól hű képet nyújt a kerületnek gondosan összeállított jelentésében. A közgyűlés a püspök évi jelentését tudomásul veszi, intézkedéseit jóvá hagyja, inditditványait határozati erőre emeli s Gyürky főesperes indítványára a püspöknek köszönetet és elismerést szavaz. A püspöki jelentés letárgyalása után a közgyűlés a megüresedett tisztségek választás utján való betöltésére tért át s itt egy a kerület tagjai által sérelmesnek vélt eset történt. Ugyanis az előértekezlet (és nem a közgyűlés!) felkérte az egyházmegyék elnökségeit, hogy a jelölést ejtsék meg. Ezek minden egyes tisztségre csak egyet jelöltek s miután a közgyűlés tagjainak nagy része ezt sérelmesnek tartotta, Szlabey Mátyás bártfai lelkész felszólalásával tiltakozott ily jelölés ellen s több jelöltet kivánt, különösen az egyik jegyzői székre a kerületben mint szónok nagy tekintélynek s közszeretetnek örvendő Paulik János lelkészt óhajtotta volna emelni, a ki azonban jelölve nem volt. A felszólalásnak azonban helyt nem adtak s mivel a felszólaló és az őt megbízók a közgyűlésen szelet vetni nem akartak, a választásnak szabad folyást engedtek de egyszersmind meg is felebbezték az eljárást. (Sok helyen jártunk már kerületi gyűléseken, de ily önkényes jelölést, a közgyűlés jógainak ily konfiskálását, az ügyrendnek ily elferditését még látni nem volt szerencsénk.) Megválasztattak: egyházi kerületi főjegyzőnek egyhangúlag és közlelkesedéssel Korbély Géza, eddigi jegyző; — Jegyzökül egyház részről: Kemény Lajos és Dómján Elek; világi részről pedig ifj, Szentiványi Józseb (gömöri), a kik az esküt le is tették s helyeiket elfoglalták- — A jegyzői tisztükről lemondott Nemes Károly és dr. Szántó Gyula tiszteletbeli főjegyzőkül választattak meg, dr. Belfi László a kerületi törvényszék jegyzőjéül, dr. Meskó László és Korhely Géza a pénzügyi bizottság elnökéül, Majerszky Béla ugyanezen bizottság elnökéül, dr. Prok Gyula az egyházkerület ügyészéül (esküt letette), Korbély Géza az eperjesi collégium igazgató választmányának elnökéül választattak A on kivül az egyes bizottságokat egészítették ki. A hosszú tárgysorozat tárgyalásáról és az összes határozatokról szóló tudósítást nem adhatjuk, olvasóink bizonyára meg fognak elégedni azon fontosabb, nagyobb vitát provokált tárgyakról, a melyek vagy valamely novumot vagy elvi jelentőségű határozatot eredményeztek. Ilyen volt a gyűlés napján kettő. Az egyik a püspöki szavazatbontó bizottság azon indítványa, hogy jövőre azok az egyházközségek, a melyekben nem magyar a közgyűlési nyelv s így jkvei nem magyar nyelvan vannak vezetve, ha ily jkvi kivonatot az egyházi felsőbb hatósághoz adnak be annak hiteles magyar fordítását is kötelesek mellékelni s hogy a jövőben beadandó szavazatlapok egyházközségi (nem ruggyanta