Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-09-30 / 39. szám

356 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. 9*40 százalék zsidó, vagyis 4 43 százalékkal több izraelita tanár van, mint amennyi rájuk esik. Ezzel szemben a katholikusok az iskolák segé­lyezésére szánt összegből 23 91 százalékkal kap­nak kevesebbet mint amennyi őket megilleti, íme a hivatalos kimutatás: Abból a 2,342.836 koronából, amelyet a m. kir. kormány az 1910. évben a középiskoláknál segélyezésére fordított, a következő a percentu­ális megosztás: A katholikusokra jutna 60 37 százalék; ténylegesen kaptak a katholikusok 36 46 száza­lékot, vagyis 23-91 százalékkal kevesebbet, mint a mennyi reájuk jutna. Az ágostai hitvallású e­vangelikusok kaptak 2173 százalékot, vagyis 14'53 százalékkal többet, mint amennyi az ágos­tai felekezetekre (!?), amely felekezet hivőinek száma az ors/,ág lakosságához 7 2 százaléka, jutna. Ugymcsak tetemes emelkedés látható a reformá­tus felekezeteknél is. Ők ugyanis 23-32 százalék­kal többet kapnak, mint amennyi okét a percen tuális megosztás szerint megilletné Ellenben a görögkeletiek a 2,342 836 koronából mindössze csak 1 18 százalékot vagyis 11 57 százalékkal ke­vesebbet kapnak, mint amennyi megilletné. Ugyancsak kevesebb it k tpnik az izraeliták, rnint­hogyO 62 százalékot kapnak állami segítségeimén." Leközöltük hivatkozott lapból ezt a közle­ményt a maga terjedelmében Tettük ezt azért, hogy röviden rámutassunk arra a veszedelemre, mely a statisztikának ilyen es ehez hasonló fel használásából származik. Mikor azonban ezt tesz­sziik, nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül azt sem hogy mig idézett cikk következetesen kathoLku­sokról (js nem római!) szól, addig mi rólunk „ágostai felekezet" címen emlékszik meg. Nem kérdezzük most azt, miért nem említi meg azt is, hogy milyen arámban vannak az evangelikus és reformátusok is képviselve az állami középisko­lákban, amikor a róm. katholikusok 60 37 szá­zalék mellett 63 53 százalékkal vannak képvi­selve a statisztikai adatok tendenciózus és meg­tévesztő felhasználására. Hát nem igazságtalan­ság-e az, hogy 23 9 százalékkal kapnak keve­sebbet a római katholikusok, mint a mennyi őket megilleti? Kérdi az idézett lap egész komolyan. Igazságtalanság, hangzik részéről a válasz, mert kevesebbet kapnak, mint amennyi őket megilleti, s mi mégis azt mondjuk, hogy ez a ténymegál­lapítás csak 1 ítszólagosan helyes, valójában azon­ban nagyon is téves. Ha helyessé akarjuk tenni, akkor először el kell felejtenünk a róm. kath. egyház óriási papi javadalmát, melyeket pedig királyainktól iskolák alapítására és fentartására kaptak. S még ezu án arról panaszkodnak, hogy kevesebbet kapnak! Ám legyen, kapjanak a per­centuálls arány szerint ök is, de előbb osszuk meg e javakat is a percentudlis arány szerint. Mig a­zonban ez be nem következnék, mi vagyunk megrövidítve, amikor e rengeteg papi javak mel­lett még külön is juttat nekik az állam. Az a 36*46 százalék, amit kapnak, sérelmes mi reán knézve. íme igy fordítják meg túlnan a statisztikai adatokat is! Emlékezünk még arra, hogy a parlamentben Polónyi Géza is a statisztikával operált, hogy bebizonyítsa azt, mennyire el vannak nyomva a római katholikusok a fő­városban. S egy emelkedett gondolkodású róm. kathholiku8 plébános cáfolt reá, aki kimutatta azt, hogy helytelen statisztikai adatokra hivatkozott Polónyi s hogy a róm. katholikusok egyáltalán nem panaszkodhatnak elnyomatásról. Mi csak rámutattunk a föntebbiekben irra, hogy mennyire szolgálataba hajtja a klerikalizmus legújabban még a statisztikát is. Ezek után már igazán nem lehetne azon sem csodál < óznunk, ha arról értesülnénk, hogy megállapították, milyen százalékban vannak az egyes vallások a képvise­lők között, a birói és jegyzői karban, a vasuta­sok postások, tengérészek stb. között képviselve s törvényjavaslatot terjesztenének az országgyűlés elé, mely megszabná, hogy ezentúl az egész vo­nalon a vallásfelekezetek százaléka legyen az irányadó! Áll ami érdek, a kultura érdeke, hogy ilyes­fajta szempontok ne érvényesülhessenek soha Az állam érdeke az is, hogy azokxt az erkölcsi tes­tületeket, me yek legtöbbet áldoztak s áldoznak a haladásért, a kulturáért, tőle telhetőleg erköl­csileg és anyagilag is támogassa és háttérbe szo­rítani ne engedje, mert különben önmaga ellen vét. A történelem s a statisztika bizonyítja, hogy a protestáns egyházak a percen tuális arányoknál jóval nagyobb arányban voltak képviselve a kul­tura különféle munkásai között a múltban, ami csak hasznára volt édes hazánknak, s hasznára lesz a jövőben is, ha azt az arányát nemcsak meg­tartja, de növeli is. A protestáns egyházak hivei fejlettebb kulturális fokon állanak, mint a róm. kath. egyház hivel, azt az elért kulturális fokot erőszakosan lejebb szorítani akarni a haza el­leni bün. Ez az egyedül helyes magyarázata az ide­vonatkozó statisztikai adatoknak, ezt az ered­ményt állapítja meg a statisztika, mint tudomány. Vigyázzunk azért, hogy a statisztikai adatokkal visszaélve, azokat helytelenül magyarázva, téves nézetek ne érvényesülhessenek Mi protestálunk a statisztika adataival való visszaélés (dien, mi protestálunk a statisztika tu­dományának lealacsonyitása ellen! Deák János, theol. akad. tanár.

Next

/
Thumbnails
Contents