Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-08-26 / 34. szám

308 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. fény, amely után megyek, bizonyos. Ez a kőszikla, ez a vezérfény, mely is a „Jézus Krisztustart meg engemet attól, hogy ,,ide s tora hajtassam az: emberi tu do mányok különböző szelei által'

1, amelyekuek manapság olyan járványos ideje vagyon. Ennek az időnek a teljességében jött meg az alkalma annak, hogy — habár a , Jézus, sőt a próféták lába sarujának szíj ját sem vugi ok méltó megoldani' — a hivek sokaságának bizalma vezérül hivott el engemet. Ez a bizalom, az Ur ama szavait tolmácsolja nekem, amiket a küldetés nagysága előtt megroskadó Jeremiásnak mondott: ,,ne mond ezt: gyermek vagyok én, hanem valamire küldelek elmenj s vdamiket parancsolok, megmondjad^. Akit tehát táttok: az vezér. Gyarló erőkkel, de alátámasztva az Istennek kegyelme, népek bizodalma, erős elhatározás és reménységek által, melyeket .,az Istenben vetek és hiszem, hogy azok a reménységek mty nem szégyen. tenek

i

{; mert bizonnyal elhittem, hogy ,,az Isten kegyelme által vagyok, ami vágyók ts az 0 kegyelme nem volt ée nem le<z hozzám, hiábavaló Minden vezér küzdelmeinek harcteret keres és vezérfényt, amely után megyen. A tér, a melyen futásomat elvégezni nemes harcomat megharcolni és hitemet megtartani akarom, maga a valóságos, az egész élet, földi és égi boldogságukért tusakodó emberrhke\. A vezérfény, az evangelium ugy, amin' az újszövetségi szentírásban megíratott. Életet vezetni, vigasztalni, gyógyitani és megmenteni csak ugy lehet, ha ismerjük, méltányoljuk, felkaroljuk minden oldalát. De azt is tudom, hogy i dóságos embereket kell vezetnem, akik megéheznek, megszomjúhoznak, elfáradnak, nyomorúság tőreibe esenek és sirnak nemcsak a lelki bánattól, hanem a testi fájdalomtól is. Az Antikrisztus a test által kárhoztatja a lelket; Krisztus a lélek által teszi szentségtemplomává a testet. A közvetítés tehát megvan a teste's lélek között, ugy a hit, mint. a hitetlenség, ugy az idvesség, mint a kárhozat viszonylatában. A visszatérő nagy társadalmi áramlatok, melyek a lélek fényes kultuszának romjain, a testi, anyagi élet kizárólagosságának akarnak eszménytelen templomot épiteni, épen a tagadott lélek legönállóbb erejével: azzal, amely az Istentől elszakadt, lázadnak fel és támadnak a lélek valósága ellen. Viszont az az irányzat, amelyik a szegénység, szolgaság, testsanyargatás, világmegvetés jelszavával indult s a lelki élet feletti kizárólagos uralmát hirdeti, a végén a külső fény, anyagi gazdagság, testi élet és földi hatalom bálványaihoz érkezett el. Nem az ember, hanem az Isten bölcsessége az, ami eligazít, Jézust ott látjuk az élet minden viszonylatában, ott a társadalmi élet forgatagai közölt. Nem kicsinyli, nem tagadja meg sem a test, sem a lélek szükségeit. Nem zárkózik el képmutató titokzatosságba, mintha csak szellemmel élne, viszont csodatevő hatalmának csak egy részét adja át a kenyérkérdés szolgálatába. Az élet kettőssége közötti középút arany hidján vezetnek át bölcsességének lába nyomai. A tökéletesség nagy találkozóját a magasságos menyekben tűzi ki; de az odajutáshoz a leggyakorlatibb földi életben jelöl ki utakat. Hiszen, ha az ő országa nem e világból való is, de ebbe a világba va.ó. A keresztyénség nagy eszményei nem arra valók, hogy az elméleti kegyesség farizeismusa a maga számára sajátítsa ki, vagy hogy elmerengjen rajtuk a vérnélküli ábrándozás: nem arra valók, hogy szolgálatukból üzletszerü hivatali titkot csináljanak, hanem arra valók, hogy belőlük minden halandó ember életére a tudatlantól a tudósig, a kunyhótól a palotáig a földi és égi közvetlen áldás mannái hulljanak. „Jézus uí ut, igazság és az élet

u. Amerre ő vezet, megyek. Látom mint kínálja pásztorainak, nyájának az életet, hogy használják mennyei Atyjának, ki az övék is, dicsőségére. Megyek tehát semmit sem gondolva az előítéletekkel, amelyeknek sötét szárnyú tiltakozása ott suhog a feledés sűrűjéből kireformált uj utak felett. Ha kinn a túlzó felfogás ellenáramlata követ emelne rám, vagy a fontoskodó elzárkózás synedriuma megostorozna is, amiket az én uramtól, Jézusomtól hallottam és láttam, azokat vigan és bátran hirdetni fogom és igyekezem bevinni az eleven életbe, a társadalmi élet minden ágazatába! Az anyagelvüség egyedül idvezitő tanát az erkölcsi szegénység, lelki alacsonyság és büntetéstől rettegő bűntudat közös tanácsa eszelte ki, hanyatló, beteg társadalmak lelkivilágának izgató szeréül. Viszont az anyagelviség minden jogosultságának teljes tagadása farizeizmus, amely kifelé begátol, befelé kihasznál. Az a szent pusztaság, amely látta a nézáreti mestert csodákat tenni az éhező sokaságért, viszont a maga lelke javáért éhezni, sanyarogni, nagy tudományt tanítana nekünk, ha áhítattal meg tudnánk hallani; nagyobbat, mint a fentebbi túlzó irányzatok összes doktorai. Megtanítana szánni, könyörülni, áldozni, lemondani. Áthidalná azt a rettentő szociális mélységet, melyben ez idő szerint harsog az osztálygyülölet vérfagylaló harsonája. Péter apostolként felállítaná az ,/kes kapuk

1

1 előtt könyörgő koldusokat s a gazdag ifjúnak'

1 több következetességet tanítana. Nam csábitana a számtani egyenlőség mese-szigetére; de a testvéri megértés és méltatás emberi közelségébe hozná a csúcsokat és völgyeket. Megtanítana dolgozni, küzdeni, minden kísértetekkel küzdeni nemcsak a becsületes uk<nyerért

A hanem az L>tm igéjéért is. Megtanítaná az államot hogy ugyanazon vendégségben ugyanazon kenyérrel és hallal táplálja mindazokat, akik talpkövének épségeért: a valláserkölcsért és tudományért mint hivatalosak küzdenek. A tanítványok is ugyanazt az ételt és italt vették a szent vacsorában; még Júdás sem volt kirekesztve, igaz, hogy feljebb sem méltatva a hivek és igazak felett. A feszültség, amit az anyagi kérdések izzása a társadalomba bevitt, hatását a szellemi téren is érezteti. A hit én tudomány kezdik felmondani a testvériséget. A tudomány el akarja vitatni a hittől az okosságot, a hit a tudománytól a jogosultságot. Politikai hatalomra vágyik mind a kettő s közben észrevétlenül a társadalmi osztályérdekek eszközévé sűlyed, Az önfelmagasztalás megaláztatása ez. A tudomány tiltakozik a hit ellen, hogy a bizonyosságok helyett a képzelődés ingoványára tévedt; hololt a hitetlen tudomány éjjeli repkedő mécsvilág, mely körül esetlen árnyak ingadoznak. A hit tiltakozik a tudomány ellen, hogy lerombolja az eszményeket; holott a tudatlan hit nappali vakság, mely vérbeborult szemmel legázolja még a valóságos alkotásokat is. A hit a tudománynak rombolást, destruktiót; a tudomány a hitnek visszafejlesztést, reactiot lobbant a 9zemére; holott egymástól elválva, mind a kettőben meg van a hiba; egymással karöltve mind a kettőben meg van mind a két hiba; egymással karöltve mind a keltő az építés és haladás hatványozott tényezője lesz. .4 tudomány szabad vizsgálódásának nem képezheti tiltó gátját a hit; annál kevésbé annak embercsinálta szabályai. H.i a hit igaz, vagyis ha alapját egyfelől történelmi valóság, másfelől világos és szilárd belső meggyőződés képezi, akkor soha sem fog félni attól, hogy