Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-08-05 / 31. szám

283 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. A keresztény vallásnak eflogadásával tette le I a magyar faj jövendőjének biztos alapköveit, és eltagadhatatlan, hogy a keresztény vallás meggyökereztetéséhez, annak megalapozásához szükségesek voltak anyagi eszközök is- Ezeket nyújtotta a magyar király, a magyar nemzet ingatlan javadalmakban. Ezekhez, igaz, csatolva voltak feltételek a vallásos érzés ápolás, a nevelésről való gondoskodás, a sze gények ügyének felkarolása, iskolák, templomok építése, a honvédelem. De maga az elfogulatlan történelem bizonyítja, hogy a keresztény katholikus egyház meg is felelt e feladatnak. El kell ismerni, hogy a középkorban mindaz a humanizmus, mindaz az emberszeretet, nemes részyét, a mely törekszik felkarolni az elesettet, törekszik folyton a nyomor után járva tördelni a balsors fegyverének élét, mindaz a templomokból indult ki. Az egyház volt a műveltség hordozója. A papok voltak további uttöröi a művelődésnek. Azok a parochiális, kolostori, apátsági iskolák rakosgatták le a nemzet művelődésének alapját, azokból fejlődiek azután tovább a felsőbb iskolák. A honvédelem terén is megtette a magáét az a magyar főpap a történet tanúsága szerint. Példát adnak a hon iránti kötelesség teljesítésében is az Árpádok honvédő küzdelmei, a Hunvadyak rabigát tördelő csatái, a sajói pusztán, Mohács mezején az a harcz viharától tépett nemzeti lobogó volt a szemfödele annyi sok magyar nemes főpapnak, ki ott ontotta vérét, életét hőn szeretett hazájának oltalmazásában. A mely egyház ily hatást gyakorolt nemzetének életére, fejlődésére, a melynek annyit köszönhet nemzetünk, az, be kell vallanom, megérdemelte azokat az eszközöket, a melyeket czéljaihoz nyert volt az államtól. A XVI. században létrejött reformatio alapelveinek nyomán hazánkban is kialakultak a protestáns egyházak. Átmentek a tűz- és a vérkeresztségen Bebizonyították a világnak jogukat az élethez, bebizonyították, hogy az ő tanaik, az ő törekvéseik nem ellenkeznek az állam, a társadalom boldogulásáyal, sőt igenis ott a leghívebb szövetségestársak A legnagyobb buzgalommal fogtak hozzá az alkotások sorához, demokratizálták az iskolákat, ugy hogy a midőn az anyanyelvet tették az istentisztelet eszközévé, ezzel egyszersmind kimondották szükségességét a népiskolának a legutolsó szegény községben is. Még az elnyomatás korszakában is folyton munkálkodtak, terjesztették tovább az iskolákat, ez által a felvilágosodást, és neveltek a hazának müveit, lelkes, hazáért, szabadságért buzgó, áldozatkész honfiakat. Erről tanúskodik Bocskay, Bethlen, Rákóczi Ferencz szabadságharcza. A legújabb korig, 1868-ig a protestáns ,gyházak állami részről nem nyertek semmi gyámolitást. Midőn azonban tagjainak épen vagyonosabb része mindig terhesebb állami, majd aztán megyei és községi adóztatás alá is esett, az egyházak segélyforrásai mind jobban hiányosaknak bizonyultak. Az 1848 XX. t.-cz biztosította számukra is a segétyt, és így teljesen jogosult azon álláspontjuk, hogy mikor az állam érdekében ők is oly szolgálatot teljesítettek, iskoláikkal a közművelődést ugy terjesztették tovább és ugy gazdagították e nemzet szellemi kincstárát, méltó érdemet szereztek arra, hogy az egyenlőség és viszonosság elvének megfelelően az állam részéről ők is egyenlő elbánást, egyenlő aránylagos javadalmazást nyerjenek. A midőn ezekre bátorkodom felhívni a nagyméltóságú minister ur becses figyelmét, legyen szabad egyszersmind egyházam részéről reménylenem is, hogy óhajtásainkat, a melyek törvényre támaszkodnak, figyelemre méltatni kegyeskedik. Zichy János gr. vallás és közokt. minister válasza Gyurácz püspök és főrendi tag ur őméltóságának felszólalására vonatkozólag van szerencsém kijelenteni, hogy szivesen fogok foglalkozni azon tervvel, hogy az 1883- XXX. t.-cz. hatálya a jövőben kiterjesztessék a felekezeti tanítóképző-intézetekre is. A mi a lelkészi fizetéseket illeti, az én felfogásom, az, hogy a mai viszonyokna-k nem felel meg az az 1600 korona, a melyben a lelkészek részesülnek, miért is a kormány komolyan foglalkozik a lelkészi fizetésrendezésnek törvény utján való foganatosításával, mire vonatkozólag a képviselőházban is voltam bátor nyilatkozatot tenni. A mi az 1848. XX. t.-cz. végrehajtását illeti, a kormány az 1848. XX. t.-cz. folytatólagos végrehajtásának alapján áll és arra törekszik, hogy a mennyire lehetséges és az állam pénzügyi viszonyai engedik, ez intézményszerüleg rendeztessék a jövőben. fi Magyar Evangéliumi Keresztény Diákszövetség esperesi nyári gyűlése. A magyar evangéliumi keresztény diákmozgalom egy hulláma annak az egész világra kiterjedő hatalma^ diákmozgalomnak, a mely a hitetlenség, a kétely, az erkölcstelenség éjszakájában ' sínylődő modern diákságot el akarja vezetni ez élet és a békesség fejedelméhez, a Jézus Krisztushoz, hogy nála megtalálja szive számára a békességet, az erőt, az igazi boldogságot, hogy igy a diák, aki a maga személyes életében megélte a Krisztus kegyelmének, ujjászülő erejét, ha kikerül .az élet munkamezejére, akár mint pap, akár mint orvos, akár mint tanár, akár mint hivatalnok hitvallója legyen a Krisztus evangéliumának. A keresztény diákmozgalom igy akarja kivenni a maga részét Isten or-zága építésében. A, czélt, azzal az

/ erkölcscsel akarj a megvalósítani, a melyet maga az Úr ajánlott: bibliaolvasó körökben Isten igéje köré csoportosítja a diákokat, mert hiszen az írások bizonyságot tesznek Krisztusról, (Ján. I. fej. 39 o.) és minden igazi keresztény élei az egyháztörténet tanúsága szerint az írásból fakadt A mozgalom tehát igazán protestáns mozgalom. Isten igéjét adja aszornjuhozó diák kezébe, abban látja a megújhodás forrását a diákság számára is. Tdvaszszal tartotta meg a mozgalom világgyülését Konstantinápolyban. A Krisztusról való vallástétel akart lenni a gyűlés az ébredező török nemzet előtt. És hatalmas vallástétel volt. Eljöttek a ker. diákság kiküldölt i a török fővárosba Angliából éppen úgy, mint Auszráliából, Amerikából éppen úgy mint Japánból, a Fokföldről éppen ugy mint Indiából és vallást tettek arról, hogy egyedül a megfeszített és feltámadott Krisztus az, a ki életképessé, boldoggá tebeti úgy az egyest, mint a nemzeteket. A magyar mozgalom még fiatal. Alig tekinthet vissza 5 e>ziendős muitra. De a mozgalom vezetőit már ennek az 5 évnek lörtenete is meggyőzte arról, hogy az Ur számot tart a magyar diákság szivére is, hogy az ő gazdag áidássa nyugszik a mozgalom csendes, szerény munkáján és hogy éppan ezért minden nehézség dacára az evangelium ügyének győzedelmeskednie kell a ma-