Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-07-08 / 27. szám

249 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. S a könyv külalakjára vonatkozólag is van még egy észrevételem. Keresztjelvény van rajta, akár a róm. kath. papok breviáriumain. Én megvallom, jobb szerettem volna, ha annak a helyét a kehely — ez a protestáns keresz- j tyén jelvény — foglalta volna el. S megmondom az okát is, hogy miért? Jól tudjuk azt mindnyájan, hogy a kereszt valamikor a szent hajdankorban a szeretetnek a jelvénye volt, s máig is annak kellene lennie. De vájjon az-e ma is valóban ? Én tagadom. Engem egy hosszú és szomorú élettapasztalás arról győzött meg, hogy az ma nem az ! Ha olvasom a keresztyén egyház régebbi történetét, ekkor azt látom, hogy a szent kereszt jelvénye alatt zsidókat és mohamedánokat s az úgynevezett „eretnekeket" Jézus tiszta tanainak e hű követőit is ezrenként hurcolták vérpadra és máglya halálra „ad majorem dei glóriám" Róma inquisitorai, az emberiség ; e legnagyobb imposztorai; ha olvasom hazai protes- j táns egyházunk történetét, ismét azt látom, hogy ugyancsak a szent kereszt jelvénye alatt üldözték és sanyargatták három század óta egyházainkat, s hurcolták fogságba, vagy küldötték gályákra papjainkat, ! tanítóinkat s legjobbjainkat a Szelepcsényi és Kolonitsféle alakok, hazai történelmünk e sötétlelkü farizeusai; ha figyelemmel kísérem hazai kulturális közéletünket s olvasom lapjainkat s ha látom a budapesti egyetemen évenként megujuló s a szerzetes iskolákból oda került ifjúság által inscenirozott kereszt hecceket, s a ma is gomba módra szaporodó különféle kongregációs szent egyleteket, olvasóköröket stb. melyek ma mind a kereszt jelvénye alatt működnek, ekkor ama szomorú tapasztalatra jövök, hogy ma a kereszt nem a mindeneket összekapcsoló szeretet, hanem inkább a mindeneket szétválasztó gyűlölet, a felekezeti elfogultság és türelmetlenség tüntető jelvényévé lett. Én legalább erre a szomorú tapasztalatra jutottam; s azt hiszem hogy a legtöbben a hiveink közül is. Legalább sok helyütt láttam, hogy a híveink szívesebben veszik a kehely jelvénnyel ellátott énekes- és imakönyveket, mint a kereszteseket. Elég volna, ha mi a keresztet csak a szíveinkben hordoznók. Bocsánat e kis kitérésért. De ezt kötelességemnek ismertem megemlíteni. Különben a legmelegebben ajánlhatom ez új énekeskönyvet úgy lelkésztársaim, mint gyülekezeteink szíves figyelmébe. Azt hiszem, hogy evangelikus egyházaink leghálásabb köszönetét és elismerését érdemelték ki magoknak úgy a szerkesztőbizottság, mint az énekirók és. fordítók is, akik a kiváló munka közrebocsátása által aere perennius érdemet szereztek magoknak egyetemes egyházunknál. Adja Isten, hogy ez az új énekes is mozdítsa elő közöttünk a hanyatló hitbuzgóságot, evangelikus vallásunk és egyházunk szeretetét. Quod Deus faxit! Czékus László. B E L É L E T. Terray Gyula m. kir. udvari tanácsos. Ő felsége a király, a személye körüli minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére, Terray Gyula gömöri evang. egyházmegyei főesperesnek, sok évi buzgó és eredményes működésével szerzett érdemei elismeréseül a magyar királyi udvari tanácsosi címet díjmentesen adományozta. Midőn e köztudomású tényt lapunkban mi is megörökítjük, kívánjuk, hogy e fényes kitüntetés még ne a leáldozó nap alkonypírja, hanem egy eddig is páratlanul tevékeny élet további lelkesítője legyen. A kitüntetésben nemcsak a személyi érdem elismerését, de a királyi kegynek egész evang. egyházunk iránti megnyilatkozását kell látnunk Szepesi lelkészi értekezlet. Május hó végén tartotta a szepesvármegyei általános lelkészi egyesület a tagok élénk részvételével kilencedik rendes évi közgyűlését. Az elnök. Székely Gyula tátraaljai esperes indítványára, bold. Zelenka Pál püspök emléke jegyzőkönyvileg megörökíttetett; az új püspök, Geduly Henrik az egyesület díszelnökévé választatott és táviratilag üdvözletét küldte neki a közgyűlés. Az új tagokat: Podhorányi Kálmánt, Alexy Bélát, Adriányi Gézát szeretettel fogadta a közgyűlés körébe Binder Jenő késmárki líceumi vallástanár érdekes és szép felolvasást tartott, melynek tárgya: „Die Religion Lessing's volt. Steinacker Roland svedléri lelkész pedig mint birálö, eszményi bírálatot irt. Binder az úgynevezett modern nézeteket a vallásról ecsetelte, a ralionalista álláspontra helyezkedett, Steinacker a positiv álláspontot foglalta el. Szerinte Lessíng nem állt keresztyén alapon, ennek következtében befolyása a keresztyénségre káros volt. Mindkét munka megérdemelné, hogy nyomtatásban is megjelenjen, mindkét munka együttesen kiadva nyereség volna a vallásos irodalomra. Kern Ede matheóczi lelkész a lelkészek fizetésrendezéséről beszélt. A közgyűlés elhatározta, hogy e régen vajúdó kérdésben erélyes lépéseket tesz. Az összes lelkészi egyesületek felhívandók, hogy közösen jelenjünk meg a magas kormánynál és sürgessük jogos igényeink kielégítését. Egyházunk befolyásos férfiai, akik helyet foglalnak a főrendi és a képviselőházban, felkérendők ügyünk támogatására. Ha minden tényezőben a komoly akarat meg lesz súlyos helyzetünkön segíteni, akkor a jövő év elejétől joggal várhatjuk a 2400 koronás alapfizetést és a 400 koronás évöíödös korpótlékot. Kallath Károly pénztáros és Ratzenberger Ferenc könyvtáros jelentései tudomásúl szolgálnak Koch Aurélnak, az „Glaubensbote" fáradhatatlan szerkesztőjének a közgyűlés 200 korona évi tiszteletdíjat szavazott meg. Jövőben a Szepességen levő három lelkészi kör egy és ugyanazon tudományos kérdéssel fog foglalkozni, úgy, hogy a közös értekezleten alaposan hozzászólhasson mindenki a felvetett kérdéshez A jövő évben a közös tárgy: A konfirmáció. Mivel 1912-ben 50 éves évfordulója lesz a szepesi fraternitás megalakulásának, a lelkészi egyesület ugyancsak Gánóczon ugyanazon a napon, június 11-én fogja tartani X-ik rendes évi közgyűlését Az elnök zároszavával és a jegyző imájával véget ért a közgyűlés. Papi értekezlet. A pestmegyei esperesség lelkészei Budapesten július 4-én tartották conferenciájukat. — Elsősorban elnökéül Sárkány Béla főesperest választotta meg az értekezlet — Tárgysorozatából felemlítjük Kovácsi Kálmán előadását az aszódi algymnásiumnak 8 osztályú főgymnásiurnmá való fejlesztése tárgyában s ennek folytán az értekeztet az eszmét magáévá teszi s annak fejlesztése iránt lépéseket tesz s az esperességi közgyűlésben tárgyalni fogja, azonkívül e cél sürgetése céljából egy a lelkészekből és tanítókból álló küldöttséget meneszt a kultuszminiszterhez. — Második tárgya volt Noszkó J. előadása az