Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-05-13 / 19. szám

172 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. nem rejlik-e óriási ellenmondás különösen azon egyházi vezérférfiak állásfoglalásában, a kik a theologiai tanárok fizetésének állami kiegészítését perhorreszkálják, de ugyanakkor a formális jogegyenlőség elvének kedvéért követelik egy protestáns theologiai fakultás felállítását? Vájjon egy, az államtól fentartott protestáns theologiai fakultás tanárai nem kerülnek-e ki fegyelmi és egyéb tekintetben is szinte teljesen az egyház fennhatósága alól ? Mig ellenben a theologiai tanárok fizetésének állami kiegészítése a mostani keretek között a theologiai akadémiáknak az egyházhoz való viszonyán tényleg semmit sem változtat. Mindamellett egyházunk méltóságához legjobban illőnek az első módozatot tartom, a mely szerint az egyház az új államsegélyből a maga hatáskörében rendezi a theologiai tanárok fizetését a jelzett módon. | Lépjünk tehát teljes jóakarattal és méltányossággal erre az útra; de azzal az egygyel legyünk tisztában, | hogy ez a kérdés mindaddig nem kerü het le a napirendről, a míg akár így, akár úgy megvalósulást nem nyer az az elv, hogy a theologiai tanárok a vidéki jogakadémiai tanárok mindenkori javadalmazásával | egyenlő fizetésben részesülnek. Csak ez a megoldás nyugtathatja meg teljesen és véglegesen a közvetlenül érdekelteket s biztosíthatja a theologiai tanárság és ezzel együtt a lelkészképzés szellemi színvonalának olyan fokra vaió emelkedését, a mely egyházunk vitális érdekeinek megfelel * * * T Ä R C Ä. Az uralkodó egyház visszaélései elleni küzdelmek. (Folytatás.) Ezért már régtől fogva azt az igen valószínű állítást fogadták el, hogy a waldensi vagy wallensi név nem egy alapítótól ered, hanem azokat a völgyeket (Val, Vaux) jelzi, a melyekben e népecskék Franczia és Olaszországban a legrégibb időktől fogva laktak. Waldensi annyit jelent, mint völgyi ember, mint völgylakó* Már Béza Tivadar, a tudós reformátor és Kálvin barátja azt mondja az ő „kitűnő kegyes és tudós férfiak jellemzéseid-ben: „A waldensek nevöket az alpok közti völgyektől és hegyszorosoktól nyerték, a melyeket ők lakásokúi választának." Erre közvetlenül annak a koráról is nyilatkozik: „Joggal lehet mondani, hogy azok a tiszta, eredeti keresztyén egy-' házak igazi mara lékai, mert az ismeretes és bizonyos dolog, hogy őket a mindenható Isten az ő kinyomozhatatlan bölcsesége szerint oly sok vihar között anynyira megtartá, hogy ők a római pápák ravaszságai által már oly sok évszázadok óta tévútra vezetett világot megrendítették." A waldi Legernek ez a véleménye**): hogy az ő ősei hitöket Pál apostoltól nyerték. Ezt mondja nevezetesen a rómaiakhoz írott levelében (15 f. 24. vers) : „Mikor Hiszpániába megyek, elmegyek ti hozzátok. Mert úgy reménylem, hogy azon elmenvén, meglátlak *) Még egyszerűbb volna a Vaud, vagy Valdo-tó\ való levezetés, a mi egy erdős magaslatot jelent Egy 1019. évi ős piemonti okiratban már a Vaída »Wald« — »erdő« értelemben fordul elő A waldensi név e szerint erdei hequséqlakót ielent. Lásd Hahn a a. O 11 1. **) Histoire générale des Églises évangéliques des Vallées de Piemont on Vandoises Leyden 1669. Fol. 2 vol. Francziából forditá báró Schweinitz. Breslau 175 >. titeket és tőletek kisértetem oda, ha előbb a ti nyájasságtokkal valamennyire megtelendem." Spanyolországi útjára az apostol Piemonton keresztül jött és ott prédikálta az evangyéliumot; ezekben az elzárt völgyekben emberi rendelésektől meg nem hamisítva, minden évszázadokon át fennmaradt a tiszta apostoli hit, és innét mint egy szellemi tűzhelyről, a mindig mélyebbre sülyedő egyház éjjelébe szórta szét sugarait. Az egyház romlása Szilveszter korával kezdődik, ki a negyedik évszázad kezdetén volt Rómában püspök. Ez egy igazi pap életmódját elhagyva, fényben és pompában élt, és sok tévtanokat behozott. Ellene azonban egy Leon nevű istenfélő férfiú lépett föl, és sok követőket gyűjtött, kiket ő utána leonistáknak nevezlek. Ezek a leonisták már waldensek voltak, és az utánok következő hitharcosok, Turíni Klaudiusz, Bruys Péter, Henrik, Bresciaí Arnold az ő gyülekezetökből származtak. Egyes írók végül a waldenseket úg j tekintették, mint azoknak a keresztyéneknek az utódait, a kik Néró és Domicián római császárok kegyetlen üldözései elől éjszaki Olaszország és déii Francziaország hegységeibe menekültek. Máig sem vagyu ík abban a helyzetben, hogy a waldensi felekezet külső keletkezéséről kétségbevonhatlan határozottsággal dönthessünk Csak az bizonyos : hogy az a szellem, a mit ök életre hívtak, a mely minden irataikban nyilvánul, hogy az régibb, mint ama lioni polgárok; az az igazság szelleme, melyet az egyház semmiféle korban sem hagyott egészen el, az a mi vallásunk alapítójának és az ő tanítványainak a szelleme. A waldensek és az apostolok eme belső összefüggésének mi örülni kívánunk; ez összefüggést azonban külsőleg is kimutatni akarni, hiábavaló fáradtság volna. Ide illik az a szó, hogy: „ A szél. a hová akar fújni, oda fú ; a fávdsdt hallod, de nem tudod, hogy honnét jő és hov i megyen. Igy van mind az, a ki lélektől születik" (Ján. 3. v. 8.). Elintézettnek tekinthetjük azonban azt is, hogy e völgylakók legrégibb vallásos okmányai Wald Péter előtt keletkeztek. Különösen áll ez egy igen szép tankölteményről, melyet nemes *) tanításnak (nobla Leyczon) hívnak; továbbá egy katekizmusról és a waldensek egy hitvallásáról, a miket minden esetre a tizenkettedik század kezdetére lehet tenni. Hogy a mi olvasóink már most önálló véleményt alkothassanak maguknak a .középkor eme reformátoraidról, és azután kétszeres szeretettel időzzenek egy hősiség nagytetteinél, a mit csak igazságosan lehet méltatni, ha ismerjük a kincset, a miért küzdöttek — ezért közlünk itt a waldensek hitének e legrégibb okirataiból néhány töredéket Ä waldensiek katekizmusából az 1100. évből. (Ezt használták az ifjúság tanításánál, a mely kérdés és feleletre van osztva, és három részből áll, melyek közül az első a hitet, a második a szeretetet, s a harmadik a reménységet tárgyalja.) Kérdés : Mi a hit ? Felelet: Ez a Zsidókhoz írt levél 11. rész 1-ső verse szerint „az olyan dolgoknak a valóságok, a melyeket reménylünk, és a mely dolgokat nem látunk, azoknak bizonyos mutatója." K. Mi az élő hit? *) Közölve volt az „Őrálló" f évi 8-ik számában