Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-03-03 / 10. szám

90 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1910. De anyai részről sem lehet a német császárt kálvinistának mondani, mert ez Viktoria angol királyné leánya, az apja pedig Aibert Viktoria angol királyné férje, született Koburg herceg volt. A német Koburgok lutheránusok, a magyar Koburgok őse, ki osztrák fővezér volt (s az 1791-iki zsinathoz, mivel veszekedtek, levelet írt 1791. okt. 9-én) s Koháry István egyetlen leányát vette nőül, elébb hercegi rangra emeltetvén kénytelen volt katholizálni. Victoria angol királynőnek és Äibert koburgi j hercegnek atyafia Vll-ik Eduard, a mostani angol 1 király, meg Vilmos német császár. Ezek mindketten hívei olyan egyháznak, melynek istentisztelete hasonlít a mienkhez, mely főkép Felsőmagyarországban divik. Ezt a következő eset bizonyítja. 1893-ban eskettem Hayter Samut, gróf Károlyi István lovászát, kinek atyja Hayler Charles, anyja Hayter Harriett. — Említettem előtte, hogy nem kellene-e neki inkább a református lelkészhez mennie? Erről nem akart semmit tudni, ő nem skót, ő angol. Ebből is kitetszik, hogy a mi kálvinistáink hiába tartják az angolokat hitbeli rokonaiknak, mert azok nem vesznek arról tudomást. Észak-Amerika mostani elnöke: Methodista. Hogy Vilmos császár a dómba református lelkészt kinevezett, azt — sajnos — csak most hallottam. De úgy lehet, hogy az új iránynak híve jó szónok, talán megnyerte a császár tetszését. Némethonban különben úgy vannak a reformátusok, hogy nem is veszik észre őket, azaz semmi nagyobb különbséget nem tesznek magok közt és a lutheránusok közt. Különben mondom ezen tényét a császárnak nem ismerem, hogy kálvinizálni nem fog, azt tudom. Szabó Aladár urat pedig tisztelettel felkérem, hogy azon forrásokat, melyekből az itt érintett állításait merítette, közölje vagy e lap hasábjain, vagy a Magyar Szóban mielőbb, hogy lássuk azokat. Nagykároly, 1910. febr. 16. Kitűnő tisztelettel Boross János, Kérdések. Az egyetemes nyugdíjintézet szabályrendelete 22. §-ának c) pontja alapján nyugdíjaztatásomat kértem. A brassói egyházmegye nyugdíjügyi bizottsága 1909. április 26-án tartott zárt ülésében dr. Haníz Mihály vármegyei főorvossal vizsgáltatott meg. — A vizsgáló orvos idült izomcsuzt, ütőérelmeszedést és ebből származó szívműködési zavarokat állapított meg bennem. Ennek alapján és saját tapasztalatából nyilvánvalónak ismert betegeskedésem alapján, nyugdíjaztatásomat javasolta. Az egyetemes nyugdíjintézeti-bizottság kérésemet elutasította. Ez elutasító-határozat ellen az egyetemes gyű'léshez felebbeztem. És jóllehet időközben az erdélyrészi ág. hitv. ev. szász nyugdíjintézetnek nyugdíjaztatásomat kimondó határozatát is mellékeltem, az egyetemes közgyűlés ahelyett, hogy felebbezésemben érdemileg döntött volna, Budapesten, saját költségemen leendő felülvizsgáltatásomat rendelte el. Miután úgy a nyugdíjintézeti bizottság elutasítását, mint az egyetemes gyűlés elrendelését a szabályrendeletbe ütközőnek találom, alábbi kérdésemre — minél több oldalról — szíves feleletet kérek. 1. Tekintve a szabályrendeletnek a nyugdíjaztatási eljárást körülíró 22. §-át, volt-e joga a nyugdíjintézeti-bizottságnak, a szabályrendelet kívánalma szerint felszerelt s az esp. nyugdíjügyi-bizottság által nyugdíjaztatásra ajánlott kérésemet visszautasítani? 2. Az egyetemes gyűlés elrendelését a szabályrendelet melyik §-ára lehet alapítani? Horváth László, barczaújfalusi lelkész. Dr. Zsilinszky Mihálynak a nyíregyházi vallásos estélyen tartott felolvasása, Dr. Vietórisz József ugyanakkor elmondott költeménye s általában az egész vallásos estély leírása külön lenyomatban is megjelent s kapható lapunk szerkesztőségében füzetenként 40 fillérért. A tiszta jövedelem a nyíregyházi templomegyesület pénztárát gyarapítja. — Ajánljuk evang. közönségünk sorában való terjesztésre. Rz egységes és gyors protestáns hírszolgálat és az egyházi testületek saját érdekében is tisztelettel felkérem a nagytiszteletü esperes és lelkész urakat, hogy a sajtó részére szánt és érdemes minden híradásaikkal a Protestáns központi sajtóirodához (Budapest, VIII, Pál-utca 6. Telefon 162—38.) fordúlni szíveskedjenek. A sajtóiroda ezeket a híreket átvételük után és érdekességük, illetve fontosságuk szerint rögtön a napi és egyházi lapokhoz továbbítja. E közlésekért a sajtóiroda semmit sem számít fel. Budapest, 1910- február 13. Ifj- Lukáts Gyula, a Protestáns Központi Sajtóiroda főnöke. Theol. tanári vizsgatétel. Dr. Szelényi Ödön pozsonyi rendkiv. theol. ak. tanár theol. tanári vizsgájának irodalmi szakdolgozata tételeül az ennek megállapítására felkért soproni tanári kar ezt a tételt tűzte ki: „Schleiermacher vallás-filozofiája". A neveléstudományokból eddigi irodalmi munkásságára való tekintetből külön tételt a tanári kar nem állapított meg. SZERKESZTŐI ÜZENET. B. P. és R. K. Kassa — uraknak. Önök voltak szívesek felhívni figyelműnket az lö9i. XXXIII t-c. § ara s ennek szavaiból azt a következtetést levonni, hogy a Hörényi L. győrszemerei lelkész őr ama kérdésére, hogy a lelkészek milyen törvényes alapon tarthatjuk állandóan szemmel az anyakönyvvezetést — megvan a felelet. Sajnálatunkra azonban, mi épen az idézett törvénycikknek szav<i alapján, amelyekről nekünk épen annyira tudomásunk volt, mint bá ki másnak, vagyunk kénytelenek fenntartani azon álláspontunkat, hogy ilyen törvényes intézkedés nincsen. Mert a t. barátaink által idézett törvénycikk, kifejezetten csak az egyes magánfelek állal mintetry saját, vagy legközelebbjeik anyakönyvi bejegyzésének díjtalan megtekintését engedélyezi, amidó'n azt mondja: Az anyakönyvbe az anyakönyvvezető' felügyelete mellett bárki díjtilanúl betekinthet; de nem beszél az anyakönyvnek bárki ált.iI is kigyakorolható állandó szemmeltartásáról. Meggyőződésünk, hogy úgy, ahogy a törvény szava ma szól, mindig az illető anyakönyvvezető személyes elhatározásától, liberális törvénymagyarázatától lügg, megenffedi-e a lelkészeknek, hogy ezek bármely pillanatban, rendszeresen visszatérő sűrűbb időközökben is átnézzék a< anyakönyvi bejegyzéseket. PÁLYÁZATOK, A gömöri egyházmegye főesperesi hivatalánál a kápláni állás megürülvén, arra pályázatot hirdetek. Kötelességei alólírott főesperest lelkészi irodai teendőkben és heti három órai vallástanitással kisegíteni. Javadalmazása 1400, azaz egyezer négyszáz korona.