Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-03-03 / 10. szám

88 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1910. gelium ószöv. idézetei, Keresztelő János, Az apostoli hivatalról 1896. Az urvacsorai igék eredeti formája és jelentősége 1894, Ä fogsági levelek Meyer kommen­tárjának 8. és 9. kötetében s a Theol, Studien und Kritiken cz. folyóiratban, melynek Kautzsch E.-vel együtt kiadója volt), továbbá a gyakori, keresztyénség terén (Die Kirche u. die theol. Lehrfreiheit, 1881, Die Bedeutung der. heil. Schrift für die ev. Christen 1891, Evang. Predigten 1903. db. s mint a Deutsch-evang. Blätter kiadója). Minden izében kiforrott keresztyén egyéniség volt, kinek nagy akaratereje még a halállal is megbirkózott. Évek óta szenvedett már izületi csuz­ban, s hordszéken vitette magát az egyetemre, csak­hogy előadásait, melyekkel hallgatóit valósággal el­bűvölte, ne kelljen abbahagynia, közvetítő irányú de positiv theologus volt, ki egyházi állásában is konzer­vatív elveket vallott. Ä 90-es évek elején mint a vit­tenbergi alapítványok ephorusának hírlapi polémiája volt dr. Masznyik pozsonyi igazgatóval, mivel az er­délyi szász theologusoknak is juttatott magyar alapít­ványokat s a magyarok mellőzve érezték magukat. Bár a szászokat azóta is részesítette magyar ösztön­dijban, de elsőségben mindig a magyarországi theo­logusok voltak, kiknek néha még osztrák ösztöndija­kat is juttatott Haupt. Áldás legyen emlékén. (O. B.) B E L E L E T. — Lapunk szerkesztője két hétre külföldre távozván — ezúton kéri t. mun­katársait, hogy a lapba szánt közleménye­iket f. hó 22-éig tartó határidővel Balla Jenő felügyelő úrhoz küldeni szíveskedjenek, mint aki ez idő alatt őt a szerkesztésben helyet­tesíteni lesz szíves. — A szerkesztőség. Esperességi gyűlés. Ä tiszavidékí ev. egyház­megye f. hó 1-én, Debreczenben rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek tárgysorozatát az újonnan választott esperességi elnökség beiktatása, a tisztikar és bizott­ságok újjáalakítása és némely iskolai ügy elintézése szerepelt. A közgyűlést megelőzőleg reggel 9 órára úrvacsorára gyűltek össze az egyházmegye lelkészei, kiknek azt megható beszéd kapcsán Bortnyik György alesperes szolgáltatta ki. Majd főként az egyik lel­késztársa részéről ismételten is méltatlan támadásban részesült főesperesnek, Materny Lajosnak szolgálta­tandó elégtétel tárgyában tanácskozmány, ezt követő­leg pedig a tisztikar és bizottságok újjáalakítása tár­gyában elöértekezlet tartatott. R tanácskozmányt dr. Meskó László esperességi felügyelő nyitotta meg. R fennforgó személyi kérdést Bulin Jenő nyíregyházi egyházfelügyelö világította meg. Majd dr. Eisert István és Geduly Henrik felszólalása után dr. Meskó László vezetése alatt a tanácskozmány összes tagjai a fő­esperes lakására vonultak s ott dr. Meskó László szivet megragadó gyönyörű beszédben fejezte ki a tisztelt és szeretett főesperes előtt mindnyájunk osz­tatlan bizalmát, lelkes ragaszkodását és azt a kérelmet, hogy — habár még ezzel az egy tövissel szívében — de foglalja el azt a főesperesi széket, amelyet nálánál méltóbban, hivatottabban senki sem tölthet be. Ma­terny mély megindultsággal válaszolt a megható sza­vakra, s habár önmagával, férfias önérzetével folytatott nehéz vívódás után is, — de végre mégis elhatározta. magát a főesperesi szék elfoglalására. V2I2 órakor aztán kezdetét vette a beiktató közqyűlés. Bortnyik György alesperes tett jelentést az egyházmegyei el­nökségre beérkezett s lapunkban már ismertetett sza­vazatok eredményéről. A közgyűlés lelkes éljenzésbe tört ki az osztatlan bizalommal megválasztott elnökség, dr. Meskó László és Materny Lajos nevének hallatára. Meskó László lendületes beszédben foglalja el újból az elnöki széket. Istennek ad hálát, hogy eddig meg­segítette feladatának elvégzésében. Uj programmot nem ád. Eddigi esp felügyelői működése nyitott könyv­ként áll az egyházmegye előtt. Hivatkozik azon elvekre, amelyek eddigi esp. felügyelői működését jellemezték. Megnyugvással látja, hogy cz elvek nemcsak a rövid 12 éve fennálló egyházmegye eddigi életének okszerű kormányzására bizonyultak alkalmasoknak, de az egy­házmegye jövőjét is biztosítják. Felhívja az egyház­megye közönségének figyelmét arra, hogy az idők intelme alapján tömörüljön egyházunk jogainak védel­mére felfelé — de egyúttal lelkes őrállói gonddal, egymást megértő testvéri szeretettel, a béke keresésé­vel, komoly önuralom gyakorlásával tömörüljön az egyetértés szellemének ápolására bent, az egyházi életen belül. Végül jelezve, hogy az egyházmegyei gyámintézet czéljaira hat éven át fizetendő évi 200-200, összesen tehát 1200 koronát ajánl fel, az egyházmegye ­működésére Isten áldását kéri és székét elfoglalja. Majd Materny Lajos főesperes emelkedik szólásra. A hivó szónak engedelmeskedik. Elhatározta magában, hogy amig teheti, szolgálatára kiván lenni az egy­háznak. És ha akkor, amikor e szolgálatra férfiúi tett­ereje teljességében vállalkozott, az ő szolgálatának alapelve az volt, hogy; ,.nem akarok egyebet, hanem a Krisztust tudni" ; igy ez az alapelv nem változhatik most sem, amikor a megújult szolgálatra élete alko­nyán vállalkozik. Nem a tudomány elveinek és a ha­ladás szellemének háttérbe szoritását kívánja ez elvvel jelezni, de azt, hogy eljárásának, kormányzásának alapgondolata: hitteljes ragaszkodás a Krisztusi igaz­ságokhoz és szeretethez. Kéri az egyházmegye, az­annak élén álló kiváló felügyelő és tisztikar támoga­tását. Főesperesi székét elfoglalja. A lelkes éljenzéssel fogadott székfoglaló beszédek után Bortnyik György üdvözölte az elnökséget az egyházmegye lelkészi kara, dr. Zelenka Loyos és dr. Eisert István az egyházmegye világi képviselői részéről, — Geduly Henrik és dr. Zelenka Lajos indítványának elfogadásával pedig ki­mondta a közgyűlés, hogy a főesperest ért ismételt méltatlan támadással magát távolrol sem azonosítja, sőt azt elitéli, főesperes iránt osztatlanul érzett bizal­mát és ragaszkodását ez alkalommal is kifejezi, őt minden ehez hasonló támadás ellenében egész erejével oltalmazni kész s felkéri a kerületi elnökséget, hogy az immár fegyelmi útra terelt ügyet mennél hamarább befejezésre juttatni szíveskedjék. Bortnyik Györgynek, aki az esperesi teendőket fáradságot nem ismerő hű­séggel féléven át teljesítette, a közgyűlés jegyző­könyvileg szavazott köszönetet. Jegyzőknek megvá­lasztattak : Balla Jenő nyíregyházi felügyelő, Dómján Elek lelkész. Pénztarosnak: Varga Márton lelkész. Ellenőrnek : Rothfuchs János felügyelő. Ügyészeknek: dr. Szirmay István és dr. Prok Gyula. Törvényszéki líráknak: Bortnyik Gy., Geduly H., Paulik János, Kozlay J. lelkészek, Bogár L., Hudák K., dr. Eisert J., dr. Haendel Vilmos világiak, Leffler Sámuel főgymn. igazgató és Rúhmann Andor népisk. igazgató; déká-

Next

/
Thumbnails
Contents