Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-02-24 / 9. szám

75 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1910. dánya nincs meg. Fraknói Vilmos beismeri, hogy a szóban levő pápai bulla nem maradt reánk; de azt sem tagadla, hogy az csak a XVII-ik század közepe óta ismeretes, de hitele kétséges, nem állja ki a történelmi kritika Ítéletét. Timon Ákos a „Magyar alkotmány és jogtörténet" cimü munkájában erősen vitatja István pápai követségének nagy fontosságát. Elismeri, hogy az erről szóló bulla nem maradt reánk; az amely a XVII-ik századból ered, egyszerű hamisítvány; de azért szerinte ,kétségen kivül levőnek kell tekintenünk". Végre Dr. Karácsonyi János kanonok, jeles kutató és biráló történetíró, külön tanulmány tárgyává tette a kérdést és elévülhetetlen érdemet szerzett magának azzal, hogy e kérdést véglegesen tisztaba hozta. Szent István korát és ennek okleveleit senki sem tanulmányozta oly alaposan, mint ő. S ezen mélységes tanulmány alapján jött arra a meggyőződésre, hogy a bulla, korának irodalmi és kancelláriai szabályaitól egészen eltérő későbbi korbeli stylusban van szerkesztve. Kétségbevonhatatlan érvekkel bizonyította be, hogy a II. Sylvester^ féle bulla nem egyéb, mint egy lelkiismeretlen hamis koholmány ! Hartwik legendájáról ismeretes dolog, hogy azt későbbi papi írók önkényesen és célzatosan bővítették. Ilyen becsúsztatások nyomán haladva, sikerült nekie nemcsak a hamisítás körülményeit és okait felderítenie, hanem a koholó főpapnak, a fentebb már emiitett Tomkó János horvát püspöknek személyében a koholót is lelepleznie, Ezzel a felfedezéssel egyszerre összeomlott az a légvár, melyre a tiszteletreméltó római főpapság évszázadokon át építette gyarló egyházjogi tudományát s amelyet a királyi udvarokban settenkedő tudatlan világi urak is jóhiszemüleg elfogadtak.

1) Aki tudja, hogy ez a nagyszabású papi csalás mennyi keserűséget okozott Mária Theréziától kezdve az ő szellemes és felvilágosodott fiainak II. Józsefnek, II. Lipótnak kormánylatán át a magyar nemzetnek egész e mai korig ; aki tudja, hogy mikor 1848-ban a népképviseleti alapra épített új állami alkotmány és független felelős kormánnyal szemben az előjogait és kiváltságait féltő magas Klerus minő harcokat folytatott az ismertetett koholmány érdekében először a királyi udvarnál, azután pedig a parlamenti üléseken is; végre, aki tudja, hogy a főpapság még mai napság is — a vallási jogegyenlőség és viszonosság hamis korszakában egy több százados csalás érvényben tartása mellett az egész ország felvilágosodott intelligentiája s különösen a protestánsok ellen mily féltékenyen küzd : az meg fogja érteni, hogy mért tartottam én szükségesnek ezt a kérdést az igazság fáklyájával megvilágítva érthetővé tenni. A hazáját szerető, a jogot és törvényt tisztelő, a békés haladást előmozdítani akaró minden honpolgárnak lelke felzokog, mikor azt kénytelen tapasztalni, hogy a vérrel szerzett 1848-diki törvényekben foglalt nagy elvek, a szabadság, a testvériség, a jogegyenlőség és viszonosság elvei lábbal tapostatnak egy régi papi koholmányra való frivol hivatkozással — még ma is félre akarják vezetni nemcsak a nagy közönséget, hanem a koronás királyt is! Pedig jól tudják, hogy a magyar királyok legfőbb kegyúri joga nem egyes fő') Ez a felette becses irodalmi dolgozat, melyet szerzője a Magy Tölt. Társulat 19(j9. évi áprilisi ülésén olvastatott fel, megjelent a „Századok" mfjusi füzetében, ezen cím alati : „Ki koholta a Silvester bullát?" papok előjogainak dédelgetésére, hanem az összes törvényesen bevett vallásfelekezetek egyenjogú polgárainak védelmére vonatkozik. A római papság különleges kívánságai és békebontó törekvései, középkori jogokra való ham's hivatkozásai homlokegyenest ellentétben vannak az összes ujabb állami törvényeinkkel és alkotmányos intézményeinkkel. A hatalmas klérusnak érdeke és nyíltan hirdetett eszméi a uiagyar királyi kegyúri jogról, az egyházi vagyonról és az úgynevezett kath. autonómiáról, ellenkezésbe kerülnek a modern állameszme fejlődésével, miből természetszerűleg végtelen belharcok és társadalmi bonyodalmak keletkeznek. Nem hiszem, hogy e teremben, sőt széles e hazában leguen csak egy olyan józaneszü és hazaszerető honpolgár, aki ezt a poklot állandósítani óhajtaná. Egyetlen szerencsénk, hogy e téren a magyar állam jól felfogott érdeke egyezik a magyarhoni Protestantismus életérdekeivel. Erős és hatalmas ösztön ez arra, hogy a protestánsok ragaszkodjanak a fenálló vallásügyi törvényeknek becsületes és részrehajlatlan végrehajtásához. Ez az egyedüli biztos út, melyen haladva a czéltudatos és kitartó küzdelem győzelemre vezet. Nem a segélyért való kunyorálás s kegyelemkenyérért való hajlongás, hanem önérzetes polgárokhoz méltóan a királyilag szentesített törvénynek teljes és becsületes végrehajtásának követelése méltó csak mihozzánk. Nemcsak egyes embertől, hanem a nemzetektől is megvárjuk, hogy kötelezettségüknek eleget tegyenek. Nekünk a magyar állammal szemben nemcsak jogunk, de első rendű szent kötelességünk követelni, hogy tökéletes jogegyenlőség és viszonosság elve a jogi és erkölcsi. a politikai és társaduhui, a szellemi és anyagi téren az osztó igazság alapján megvalósitassék. Egyenlő teherviselés mellett ez másként nem is lehet. A teherrel és kötelességgel együtt jár a jog és egyenlő javadalom. Az állami jogrendnek elemi felfogása, valamint az állampolgárok közötti vallási békének nagy érdeke és általában a társadalmi haladás összhangja egyiránt követelik, hogy az egységes magyar nemzet kebelében a polgárok szellemi és anyagi jóléte és szabad fejlődhetése, minden hatalmi és jogosulatlan törekvések ellen, állandóan biztosítva legyen. Ezek azok az eszmék, a melyeknek hirdetése czéljából a t. közönség türelmét nagyon is igénybe vettem, amiért ezennel bocsánatot kérek. A nagy sikerű felolvasást lelkes hévvel tapsolta meg a nagy élvezetért hálás hallgató közönség. Majd ismét Dr. Popini Albertné urnő énekelt Szlabocsky Mártlia k. a. zongora — és Balla Jenő harmonium kisérte mellett. Ez alkalommal Schubert Jehova hatalma c. szerzeményének gyönyörű előadásával ragadta magával hallgatóságát. Ezután Santroch Alajos kántor vezetése alatt a főgym. daloskör adott elő egy szép karéneket. Végűi Geduly Henrik lelkész záróimájával és Zsák Endre kántor vezetése alatt az ,,Erős Vár" első két versének eléneklésével véget ért a feledhetetlen vallásos estély. Az illusztris vendég tiszteletére Geduly Henrik lelkész Dr. Meskó László volt államtitkár, esperességi felügyelő, Májerszky Béla tb. felügyelő ~ polgármester, Balla Jenő felügyelő, Paulik János lelkész,