Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-02-24 / 9. szám
VI. év. Nyíregyháza, 1910. március 10. 11. szám. ff EVANGELIKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIRDÓ: QEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. Ä lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. * Hirdetés ára oldalanként 40 korona. $ TARTALOM-JEGYZEK : Vezércikk : Téves megítélés. — Tiszai egyházkerületünk gyülekezeti statisztikájából. ÍM Szlávik Mátyás — Vallásos estély Nyíregyházán. Zsilintzky Mihály felolvasása. — Nekrolog. — Tárca. Ä gyülekezet és a theologia. Dr. Ammundsen Valdemar. — Belélet. — Pályázatok. — Hirdetések. Téves megítélés. Rz O. R. L. E. — vagyis az országos református lelkészi egyesület a mult napokban tisztelgett gróf Khuen-Héderváry Károly új miniszterelnöknél, mint a belügyi tárcza vezetőjénél, és. Székely Ferencznél, mint a vallás- és közoktatásügyi tárcza ideiglenes vezetőjénél. Mindkét helyen két kérelmet terjesztett elő — : az 0. R. L. E. még mindég meg nem erősitett alapszabályainak miniszteri jóváhagyását és az 1848. XX. t.-cz. végrehajtását. Nosza, lett erre lárma és nagy riadalom legelsősorban és legfőképen természetesen a néppárti, az ultramontán (— ej, hogy ezt a szót újabban kifelejtik az emberek az interconfessionalis nomenclaturából, .... egy újabb sikere a klerikalismusnak, a mely lényege szerint nem lehet hazafias, de ultramontán), de alig kisebb vehemencziával a több belátásra hivatott többi politikai sajtóorgánumban. Mi — kimondott programmunkhoz hiven tartózkodni kivánunk minden politizálástól, de mégsem állhatjuk meg szó nélkül a téves megítélésnek ezt a feltűnő jelenségét, annál kevésbé, mert itt oly jogok gyakorlásáról, oly igények hangoztatásáról van szó, a melyekre nagyon is ráillik: ma nekem, holnap neked. Úgylehet — a legközelebbi jövőben nem az 0. R. L. E. — de az országos ág. h. ev. egyház valamely testülete vagy szűkebb érdekeltségi köre fog tisztelegni e minisztériumoknál, jóeleve tisztázzuk tehát a kérdést: mi itt a helyes, quid consilii ? ? Első sorban is tiltakozunk az ellen, hogy a protestantismusnak bármely testülete jogait bármely kormányhatósággal szemben ne formulázhassa. Sőt eleve is kijelentjük: a mulasztás bizonyos nemének tekintjük azt az eleddig követett szokást, hogy a mig az egyre sűrűbb kormányváltozások alkalmából minden testület, minden felekezet, minden tisztviselői kar határozottan formulázta igényeit és azoknak legalább részleges teljesítését nagyobbára kormányzati programmponttá tudta fokoztatni: addig mi protestánsok némán, tétlenül, legfeljebb sopánkodva szemléltük a változó időknek épen csak a mi fejünk felett tétlenül, nyomtalanul elrohanó áradatát. Valamelyes beteges fanatismussal vártuk, hogy talán csak gondol reánk is valami szerencsés véletlen-sugallta kormányzati intézkedés. Ha tehát most akad egy prot. jellegű egyesület, a minő az 0. R. L. E. — és odaáll bátran, a törvény megdönthetetlen talaján állva, és követeli (ezt a szót tessék jól megérteni, mert nekünk kezünk között van a Balthazár beszédének hiteles szövege, amely szinte a fenyegetőzés határáig ment el) tehát követeli az eddig oktalanul mellőzött miniszteri jóváhagyás megadását, és a legkomolyabb határozottsággal, a rettenetes nehéz megélhetési viszonyokra való utalással is, ugyancsak követeli, vagy legalább szilárdan hangsúlyozza annak szükségét, hogy a családos lelkészi kar szégyenletesen megállapított kongruája emeltessék és az 1848. XX. t. cz. minden vonalon végrehajtassék: akkor ezen csak az akadhat fenn, akinek a protestantizmus bármiféle megerősödése, bármiféle jogos igényének teljesülése — szálka a szemében. Másodsorban pedig — és ezt főként a t. klerikális sajtóiroda történettudósainak figyelmébe ajánljuk: ugyan mondják meg nekünk, hogy a chinai mandarinokkal és indus bráhmánokkal egy vonalban volt-e valaha valamely felekezet e világon, a mely a mindenkori kormányhatalommal szemben, a meddig lehetett, a hizelgés, a támogatás abnormis