Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-02-10 / 7. szám
1910. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ • 51 egyházkerületének lelkészeihez és tanítóihoz. A felhívásban rámutat a főpásztor a gyermekvédelemnek kiválóan nemzeti érdekű fontosságára. Figyelmeztet a törvénynek arra a törekvésére, hogy úgy az emberi társadalom, mint a fiatalkorú bűnösök érdekében megtegyen minden lehetőt a fiatalkorú bűnösök megjavítására, hogy igy okszerű nevelés és kellő felügyelet mellett azok az emberiség hasznos tagjaivá, az államnak közhasznú polgáraivá váljanak. Hivatkozván az igaszágügyi és a vallás és közoktatásügyi miniszterek minden szükséges útbaigazítást kimerítő rendeleteire, a lelkészeket és tanítókat ezúttal négy olyan teendő jóakaratú teljesítésére hívja fel, amelyek elvégzésére a bíróság talán már a közel jövőben, de később mindenesetre gyakrabban felkeresi őket. így felkéri a püspök a lelkészeket és tanítókat, hogy amennyiben a bíróság, vagy bármely hatóság tőlük környezet-tanulmányt fog kérni, valamelyik gyülekezetükbe tartozó fiatalkorú bűnösről, akkor azt a megkereső hatóságnak szívesen, lelkiismeretesen és gyorsan beszolgáltassák. Ha valamelyik ilyen fiatalkorű, gyülekezetük kötelékébe tartozó bűnös pártfogójául kéretnek fel, legyenek szívesek azt elfogadni, vagy ha azt maguk nem tehetnék, hiveik közül erre alkalmas egyént ajánlani. Ha próbára bocsátott fiatalkorú bűnös felügyeletére kéretnek fel, a megbízást vállalják el és az illető magaviseletéről szóló jelentést a kívánt határidőkben lelkiismeretesen és pontosan beszolgáltassák. Ha valamelyik, gyülekezetükhöz tartozó ilyen fiatal bűnöst nevelés czéljából intézetbe kell elhelyezni, hogy az elzüllés veszélyétől megóvassék és erre nézve véleményért megkérdezik őket, akkor hozzák javaslatba a dunaalmási szeretetházba való elhelyezést, ahol a gyermeknek a református egyház szellemében való neveltetése biztosítva lesz s igy az nemcsak a társadalomnak, hanem az egyháznak is hasznos tagjává lesz nevelhető. Azt hisszük a nagyfontosságú miniszteri leiratot a mi főpásztoraink is hasonló komitivával bocsátják a lelkészekhez. Kérdés. Bár jártam Németországban, megfordultam Berlinben, annak hires Dómjában is, mégis tájékozatlanabb vagyok, semhogy egy állítással szemben pozitív bizonyító indokokat tudnék felhozni, azért fordúlok kérdésemmel e téren azokhoz, akik a viszonyokat nálam jobban ismerik s a felvetett kérdésre kétségbevonhatlan határozottsággal tudnak felelni. — Ugyanis a „Protestáns Szemle" 1910. évi 1 füzetének 26. oldalán Dr. Szabó Aladártól szószerint olvasom a következőket: „Már az unió óta mindenféle beolvasztási kísérletnek voltak kitéve (t. i. a németországi reformátusok) és ezeknek sok helyen nem tudtak ellenállani: mégis mindhatalmasabb munkát fejtenek ki az újabb időben lapjaikkal s a Reformirter Bund gyűléseivel még hódítanak is. — A mostani német császár is református házból való s hogy ö maga is annak vallja magát, mutatja az az intézkedése, mellyel a berlini Dómba református lelkipásztort is nevezett ki. — Kérdésem tehát ezek alapján, melyre a felvilágosító feleletet hálás köszönettel veszem, vájjon a mostani német császár evangelíkus-e vagy református, lutheránus-e vagy kálvinista? Ne Ítéljen meg Nagytiszteletű Szerkesztő úr ezen naiv kérdésemen, tetszik tudni, bennünket kis' embereket, kiket nem kötnek le az ország nagy politikai és egyházi kérdései, a nagyok előtt ily mellékes és kicsinyes kérdések is közelről érdekelnek. Társas összejövetelek alkalmával, pipaszó mellett a községházán, a nagy vendéglőben, kaszinóinkban oly kérdések is napirendre kerülnek vegyes vallású kis községünkben és dicséretére legyen mondva, az összetartó s hitvallására büszke kálvinista atyafiainknak, kik azt tartják és vallják, hogy nemcsak a mostani német császár, az angol király India császára, az amerikai elnök reformátns Kálvinista, hanem maga Péter apostol, sőt a mindenható Teremtő is az! Maradtam hazafias üdvözlettel: Tudnivágyó községi kisbíró. Ä debreczeni Kálvin-emlék. A debreczeni Kálvin-emlék végrehajtó bizottsága tegnap tartott gyűlésén örömmel vette tudomásul, hogy eddig az emlékmű czéljaira 7902 korona és 82 fillér gyűlt össze s az adományok még mindig érkeznek az ország minden részéből. A bizottság a szobormű természetével is foglalkozott s a döntésre hivatott nagybizottságnak ajánlani fogja, hogy a szobormű főalakja Kálvin János legyen, társalakjai pedig Meliusz Péter a magyar Kálvin és Bocskai István, a magyar protestáns vallásszabadság tipikus hőse. Kérdő pontok. Gyurátz Ferenc püspök a dunant. ev. egyesület elnöke a kerűletebeli lelkészegyleteknek a következő kérdéseket ajánlja tárgyalásra: 1. Az emberiség tökéletesbülésre van hivatva. A történetnek ide vonatkozó tanúbizonysága. Mily tényezők támogatják az embert a tökéletesbűlés utján előbbre törekvésében. 2 Hogyan munkál közre az egyház a társadalom bajainak orvoslásánál hathatósan ? 3. Mikor tölti be híven a lelkész a gondjaira bizott nyáj körében a „jó pásztor" tisztét? 4. A szórványokban elő hívek lelki gondozása. Mely intézkedéssel lehet bennük is az ev. vallásos érzületet ápolni, ragaszkodásukat az egyházhoz erősíteni? 5. Mi teszi óhajtandóvá, haogy a theol. akadémiai hallgatók az egyházi énekben is lehetőleg, alapos képzést nyerjenek? 6- Az egyházi adó csökkentésére szolgáló államsegély- Mily eljárás volna pontosan megállapítandó, ennek kiosztásánál? Mity feltételek lennének kitüzendők, amelyek mellett a gyülekezet e segélyért folyamodhatik! Melyek azon irányelvek, amelyeknek követése lehetővé teszi, hogy az illető bizottság a gyülekezetek nagyon különböző adózási viszonyai mellett is világos megyőződést nyerhessen az egyes egyháztagokra nehezülő adóteherről s közmegnyugtatásra végezhesse a segély kiosztás feladatát? 7. Helyeselhetó-é azon még számos helyen uralkodó szokás, hogy az egyházközség a lelkésznek, tanítónak nem biztosit a hiványban meghatározott mennyiségű termény javadalmat, hanem csak azt jeleli meg, hogy mit, mennyit követelhet termesztményben a lelkész s a tanító az egyes adózó hívektől ezek vagyoni helyzete szerint. Hogyan volna rendezendő az egyházi adózás ügye a legczélszerűbben ? Theol. tanárválasztás. Az egyetemes egyház theol. akadémiáján Pozsonyban ismét változás történt a tanári karban. Rátz Vilmos pozsonyi lelkészszé választatott, Hörk József és Trsztyénszky Ferencz pedig hosszabb időre szabadságoltattak betegségük miatt. Az akad. nagybizottság jan- 14-én tartott ülésén Pozsonyban rendes tanárul megválasztotta az ujtestamentomi, exegetikai és systematikai tanszékre dr. Daxer György csabai vallástanárt, aki a mult őszszel kitüntetéssel tette le a theol. tanári vizsgálatot, magántanárul pedig báró Podmaniczky Pált, a régi hű evang.